Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a rendszerváltás utáni magyar jogszabályalkotás egyik zsákutcája az osztatlan közös tulajdon kérdésköre. Ennek a hatását mindenki érzi a termelőktől a fogyasztókig, mert jelentősen rontja Magyarország versenyképességét.
Az öröklés szabályozatlansága komoly problémákat jelent – fotó: Pixabay
A probléma az öröklés szabályozatlanságában rejlik. Úgy véli, fontos lenne, hogy azok, akik nem mezőgazdaságból akarnak élni, ne részesüljenek a család termőföldjéből, hanem valamilyen kárpótlást kapjanak. Úgy képzeli, hogy az öröklő családtag ezt valamilyen állami támogatással tehetné meg.
Azt is szóba hozta, hogy bizonyos területnagyság alatt már egész birtokot lehessen örökölni, például másfél hektárnyi szántót már nem érdemes szétosztani. A legjobb az lenne, ha a tulajdonosok végrendelettel, vagy öröklési szerződéssel rendelkezhetnének a gazdaságukról. A termőföld esetében nincs öröklési illeték, de az üzem eszközei esetében igen.
Mint elmondta hisz abban, hogy az ösztönző intézkedések hozhatnak megoldást. Egy ösztönző megoldás lehet, ha jogszabályban rögzítenék, ha valaki megköti az öröklési szerződést vagy végrendelkezik, akkor elengedhetnék az illetéket. Feleslegesnek tartja a 300 hektáros területhatárt, amelyet nem léphet túl az öröklő gazda végrendelkezés vagy öröklési szerződés esetén, mivel törvényes öröklés esetén ilyen nincs.
Jakab István szerint olyan körülményeket kell teremteni, hogy a jövő generációja versenyképes lehessen – fotó: Pixabay
Jakab István, a parlament alelnöke, a Magosz elnöke egyetértett abban, hogy a kedvezményes hitel lehetőségét megéri átgondolni. Véleménye szerint versenyképesség alapkövetelmény ezért mindenképp olyan struktúrát kell kialakítani, amiben a jövő generációja egyre sikeresebb lesz.
Cseh Tibor, a Magosz szakmai titkára rámutatott arra, hogy Magyarországon nincs érdemi agáröröklési szabályozás. Például hozza a nyugat-európai helyzetet: 16 államból 12 esetében van speciális agráröröklési szabályozás.
A szakmai titkár szerin magyar szempontból Dánia példája lehet érdekes. Az ország birtokrendszere a kisebb üzemekre épít, ahol csak olyan magánszemély örökölhet, aki helyben adózik és rendelkezik az úgynevezett zöld bizonyítvánnyal, amely szigorú követelményű mezőgazdasági végzettség.
A legnagyobb agrárországok mindegyike szabályozza a birtokminimumot – fotó: Pixabay
Franciaországban a bíróság dönti el ki örökli a tulajdont. Létezik birtokmaximum és minimum. Belgiumban is létezik az osztatlan közös tulajdon rendszere, de csak addig, amíg az öröklési eljárás során az örökösök meg nem egyeznek egymással.
A legnagyobb agrárországok kivétel nélkül szabályozzák a birtokminimumot, Magyarországon ez még nem működik. A birtokok szétaprózódása nem csak a művelési nehézségek miatt okoz versenyhátrányt hazánknak, hanem mert a területek jelentős részét bérlőként művelik a gazdák, ami minimum évi százmilliárd forintot von el az ágazattól.
