Többek között ezeket a feladatokat fogalmazta meg Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) frissen újjáválasztott élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, akivel a parlamenti ünnepi ülés után beszélgettünk. Mint beszámoltunk róla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara december 20-án megtartott országos küldöttgyűlésén ismét Győrffy Balázst választották meg elnöknek, és újra bizalmat szavaztak a régi alelnököknek is.
A küldöttgyűlés a mai döntéseivel visszaigazolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elmúlt négy és fél évben végzett tevékenységét. Valószínűleg alelnök társaim is úgy érzik, megerősítést kaptunk, hogy a dolgunkat ebben az irányban folytassuk tovább. Nem jött ugyan szóba, de a tagság nyilván többet vár, tehát többet, jobbat, hatékonyabbat kell tennünk, de ebben az irányban.
Ez a visszacsatolás azért is fontos, mert – őszintén el kell mondanom – nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen annak idején az újjászervezett kamarába a törvény erejénél fogva került be az élelmiszeripar. Nemzetközi szinten nem is jellemző ez a felállás. Az első időszak ebből adódóan egyfajta ismerkedéssel, a kölcsönös bizalmatlanságok leküzdésével telt el, ráadásul a termelők és a feldolgozók közötti kapcsolat egyébként sem mindig felhőmentes. Igyekeztünk alkalmazkodni az új helyzethez.
Sikerült megtalálni az élelmiszeripar helyét az agrárgazdasági kamarában?
Igen. Az elmúlt ciklus második felére határozottan jó együttműködés, konstruktív munkavégzés alakult ki. Most egyebek közt az a feladat, hogy próbáljunk minél több olyan dolgot elvégezni a kamaránál, a tagdíjért cserébe, amely az ágazat egészét, és ezen belül az élelmiszeripart is szolgálja.
Éder Tamás: "...a különböző integrációk ösztönzését szolgáló lobbitevékenységünket kiemelten fogjuk folytatni" – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK
Melyek ezek a feladatok?
A továbbiakban is kiemelt feladat annak elérése, hogy az élelmiszeripari szereplők számára is álljon rendelkezésre érdemi uniós fejlesztési forrás. Tehát hogy a kormányzat úgy döntsön, hogy legyen támogatás az élelmiszer-ipari fejlesztési beruházásokhoz is. Ebben már értünk el sikereket, hiszen lényegesen nagyobb összeg jutott élelmiszer-ipari tevékenységet folytató mikro, kis és közepes cégek számára, mint az előző ciklusban.
Ez azért is létkérdés, mert ma már egyre több olyan alágazat van az élelmiszer-gazdaságon belül, ahol a nemzetközi versenyképességünk szűk keresztmetszete az élelmiszer-ipari szereplők technikai-technológiai lemaradásából fakad. Úgyhogy a következő időszakban
forrásokat kell találnunk a magyarországi mezőgazdasági termények 70 százalékát feldolgozó élelmiszeripar fejlesztésére.
A másik fontos terület, amelyet az elmúlt időszakban is kiemelt feladatként kezeltünk, a termékpályák további fehérítése, a piacok tisztulásának elősegítése. Mindent megtettünk, megteszünk annak érdekében, hogy a jogszabályokat kijátszó tevékenységek – például áfamentes értékesítés, munkaszerződés nélküli foglalkoztatás – minél nagyobb mértékben csökkenjenek. A döntéshozókat is ebbe az irányba nyomjuk, hogy tegyenek meg mindent a cél érdekében.
Külön öröm, hogy az áfatörvény területén más szakmai szervezetekkel együtt érdemi sikereket értünk el. Bízom abban, hogy a költségvetés teherbíró képességétől függően további élelmiszerek kerülhetnek be a kedvezményes áfakörbe.
Milyen újabb élelmiszerek kerülhetnek a kedvezményes áfakörbe?
Bonyolult dolog ez, mert vannak olyan termékpályák, amelyek esetében viszonylag nagy volumen érintett potenciálisan, ott egy áfacsökkentés nyilván sokkal nagyobb költségvetési hatással bír. A mi prioritáslistánkon többek között a zöldség-gyümölcs, egyes péksütemények, bizonyos tejek, tejkészítmények is szerepelnek.
Továbbá olyan nagy volument képviselő termékek is, mint például a liszt, a cukor, az étolaj, attól függően, hogy a költségvetés teherbíró képessége hogyan alakul. Az ilyen felsorolásoknak az a veszélye, hogy az ember kihagy valami fontosat, így inkább azt mondanám, hogy a célunk az, hogy a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minél szélesebb köre kerüljön idővel az uniós átlaghoz lényegesen közelebb álló 5 százalékos áfakulcs alá. Ezeken a területeken biztosan továbbra is próbálkozunk befolyással bírni a döntéshozókra.
Az élelmiszeripar szereplőinek együttműködési lehetőségeiről mit gondol?
Nagyon-nagyon fontos terület a termékpályák horizontális és vertikális szervezettségének erősítése. Tudjuk jól, hogy a magyarországi élelmiszer-ipari termékek jó része nemcsak technológiai lemaradás miatt versenyképtelen a nemzetközi piacokon. Belejátszik ebbe a termékpályák nem megfelelő szervezettségű működése is. Tehát
az együttműködés erős kényszer.
Nem egy országos nagy egymásra borulásra gondolok, hanem arra, hogy a termékpályák szereplői előre eltervezetten, láthatóan, a munkájukat egymáshoz harmonizálva tevékenykedjenek. A különböző integrációk ösztönzését szolgáló lobbitevékenységünket kiemelten fogjuk folytatni.
Tapasztalataik szerint a fogyasztók hogyan tekintenek a magyar élelmiszerekre?
Ezen a területen is vannak feladataink, hogy a magyar élelmiszerek és a magyar élelmiszer-előállítás reputációja tovább erősödjön a fogyasztók szemében. Ezt az ágazatot ugyanis olyan megalapozatlan támadások érték és érik, olyan torz információk jelentek és jelennek meg róla, amelyek elbizonytalaníthatják a vásárlókat.
Nincs pontos képük a fogyasztóknak arról, mi a korszerű mezőgazdaság, mi a korszerű élelmiszeripar, és ebben a médiazajos világban nagyon könnyű félrevezetni őket. Személyes célomnak is tekintem, hogy a mezőgazdaságról és az élelmiszeriparról hiteles képet adó információs lehetőségeket megteremtsük.
Végül egy személyes kérdés: először vett részt agrárkamarai választáson, volt-e ennek valamilyen saját maga számára fontos hozadéka?
Mindig nagyon tanulságos gazdákkal, élelmiszer-ipari feldolgozókkal nagyobb csapatban találkozni. Sokat lehet ezekből a helyzetekből okulni, hiszen fölmerülnek olyan dolgok, amelyek abban a csoportban, amelyben dolgozom, nem mindig érzékelhető problémák. Előjönnek például a mikro és kis cégek mindennapi küzdelmei. Ezek nagyon hasznosak, és reményeim szerint mindenképpen segítenek majd abban, hogy a következő időszakban a tagok széles köre számára hasznos munkát tudjunk végezni.
Ezt a lehetőséget is szeretném kihasználni arra, hogy kérjem a NAK élelmiszer-feldolgozó tevékenységet végző tagjait, hogy nyugodtan keressenek engem és kollégáimat a felvetéseikkel, ötleteikkel, problémáikkal. Nem állítom azt, hogy mindent megoldunk, de ígérem, mindent érdemben átgondolunk, és ahol annak értelmét és lehetőségét látjuk, ott minden tőlünk telhetőt megteszünk a tagok tevékenységének segítése érdekében.
_fill_99x55_0.jpg)
