Gulyás Gergely tegnap jelentette be, hogy a kormány energia-veszélyhelyzetet és intézkedési tervet hirdetett. Utóbbinak a hetedik pontja, hogy a rezsicsökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig marad érvényben.

Aki az átlagnál többet fogyaszt, az a többletet már piaci áron fizeti majd meg, és a rezsicsökkentett árat augusztus elsejétől a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja csak a kormány.

Hivatalos rendelet még nem jelent meg sem az átlagos havi fogyasztásról, sem az áram- és a gázárak díjtételeiről, valamint azt sem látjuk előre, hogy milyenek lesznek a tényleges piaci áralakulások a következőkben és hogyan alakul a forint árfolyama.

A kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, hogy Magyarországon ma az átlagos havi fogyasztás villamos energia esetében 210 kWh/hó, földgáz esetében pedig 144 köbméter/hó, ami évi 2523 kWh áram és 1729 köbméter gáz fogyasztását teszi lehetővé rezsicsökkentett áron.

Mi számít átlagos fogyasztásnak és mennyibe kerül a túlfogyasztás?

Mi számít átlagos fogyasztásnak és mennyibe kerül a túlfogyasztás? – Fotó: Pxfuel

Német Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos ezt azzal egészítette ki, hogy egy háromgyermekes család ezentúl évente nem 1729 köbméterig, hanem 2329 köbméterig veheti igénybe a kedvezményt. Minden további gyerek után 300 köbméterrel emelkedik a limit. A villamos áramnál viszont ilyen kedvezmény nincs.

Arra nem tértek ki, hogy a rezsicsökkentett ár hogyan számít annak, aki nem általányt fizet, hanem havi diktálással jelenti le a fogyasztását, illetve mi történik azokkal, akik nem gázzal, hanem villannyal fűtenek. Gázzal fűtő társasházaknál sem egyértelmű még a kedvezményes és a túlfogyasztás elszámolása.


Arról sincs még információ, hogy az áramszámla esetén az áremelkedés csak az energiadíjat vagy a rendszerhasználati díjakat is érinti.

Mennyi lesz a gáz- és villanyszámla?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) májusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint:

  • a földgáz lakossági átlagára Budapesten 2,75 eurócent/kWh volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb. Ugyanebben a hónapban a földgáz lakossági átlagára Bécsben 19,04; Amszterdamban 26,85; Prágában pedig 14,92 eurócent volt kilowattóránként. De a Budapestnél csak kicsivel drágább Belgrádban is 18,5 százalékkal magasabb, a középmezőnyben szereplő Ljubljana-ban pedig háromszorosa volt az ár a budapestinek.
  • a villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10,17 eurócent/kWh-val májusban a második legkedvezőbb volt Európában, a fogyasztók csak Belgrádban fizettek ennél kevesebbet. Ugyanennyi villamos energiáért ugyanakkor Rómában 49,32; Prágában 40,14; míg Bécsben 47,44 eurócentet kellett fizetni. Riga, a középmezőnyben helyezkedett el, ott a magyar áraknak szintén közel háromszorosát kellett fizetni.

Ha a piaci árak azt jelentik, amelyet Európa többi országában látunk, akkor elképesztő áremelkedésre kell számítani.

A túlfogyasztók akár 3-10-szeres árat is fizethetnek az átlag felett fogyasztott gázért, villanyért.

Ráadásul a MEKH júniusi piacmonitoring riportjából az is kiderül, hogy folytatódott a villamos energia árának emelkedése az európai és a hazai piacokon is.

A Portfolio számításai szerint a gázért az őszi-téli hónapokban akár 9-11-szer is többet fizet az eddig megszokotthoz képest az, akinek többletfogyasztása lesz. Az áram esetén pedig 10-13-szoros növekedés jelentkezhet.