Dr. Zöldréti Attila: A magyar agráriumnak meg kell tanulnia globálisan gondolkodni

Dr. Zöldréti Attila CSc egyetemi tanár, az Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának elnöke szerint a magyar agrárium jövője nemcsak a termelésen, hanem a tudás, a technológia és a diplomácia tudatos összekapcsolásán múlik. A 2026-os évben erre fókuszál az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának munkája – és ehhez kapcsolódik a MATE agrárdiplomáciai képzése is, amelyre ismét lehet jelentkezni.

– A legfontosabb küldetésünk változatlan a rendszerváltás utáni újjáalapításunk óta: az információ- és tudástranszfer mellett szakmai navigációs segítséget adni a hazai agri-food ágazat szereplőinek. Nem jövendölni szeretnénk, hanem elemzésekre épülő előrejelzésekkel segíteni a döntéseket. Ebben nagy erősségünk a tagságunk összetétele: a gazdálkodók, a tudomány képviselői és a szakpolitika szereplői egy térben gondolkodnak. Az elmúlt években a világ olyan tempóban változott, hogy a proaktív alkalmazkodás nem választás kérdése lett, hanem kényszer. 2025-ben az alkalmazkodás állt a fókuszban, 2026-ban pedig ezt tovább gondolva az agrárinnováció és annak nemzetközi, diplomáciai érvényesítésére helyezzük a hangsúlyt – válaszolta Dr. Zöldréti Attila.

– Ma több mint 8,2 milliárd ember élelmezéséről beszélünk, miközben világszerte csökkennek a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek. A történelem során mindig az innováció kínált megoldást az ilyen helyzetekre – ez most sincs másként. Magyarország agrártudományi és agrárinnovációs öröksége kivételes, mégsem tükröződik ez megfelelően az agrárexport szerkezetében. A jövő nem az alacsony feldolgozottságú alapanyagok kiviteléről szól, hanem a magas hozzáadott értékű termékekről, a tudás- és technológiatranszferről. Ehhez pedig elengedhetetlen az agrárdiplomácia tudatos, stratégiai alkalmazása. Ezzel a gondolattal indítjuk a 2026-os évet is: január 20-án rendezzük meg a „Mi várható 2026-ban az agrárdiplomáciában?” című szakmai rendezvényünket.

– Szakosztályunk alapítóként vesz részt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem által gondozott, az Agrárminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttértámogatásával zajló agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzésben. A képzés célja, hogy a résztvevők képesek legyenek értelmezni a globális agrárösszefüggéseket, megértsék a nemzetközi kereskedelem és az agrárdiplomácia cél- és eszközrendszerét, valamint felismerjék az egyes szereplők valódi érdekeit. Az agrobiznisz nem egy szereplős játék – ezért is kulcskérdés, hogy merjünk kérdezni: mi miért történik.

A most induló képzésre 2026. január 15-ig lehet jelentkezni.

– A globális „nagy képből” indultunk ki, és annak hazai hatásait elemeztük. Foglalkoztunk a fogyasztási szokások változásával, az új típusú hús- és kertészeti termékek piaci lehetőségeivel, valamint a rövid ellátási láncok erősítésével. A COVID–19 világjárvány egyértelműen megmutatta, hogy az élelmiszer-önrendelkezés nem elméleti kérdés.

Kiemelt téma volt a vízgazdálkodás és az aszálykezelés is. Az ivóvíz és az öntözővíz a 21. század egyik legnagyobb stratégiai kérdése, és ezen a téren Magyarországnak még mindig van mozgástere – de idő nem áll rendelkezésre a végtelenségig.

– Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e mesterséges intelligencia az agráriumban, hanem az, hogy ki irányítja azt. A precíziós mezőgazdaság, a robotizáció, a dróntechnológia mind valóság. A kérdés inkább az: lesz-e elég felkészült fiatal, aki képes ezeket irányítani? Ha nem tudjuk vonzóvá tenni az agrárpályát a technológiai élményeken keresztül, akkor a fejlődés önálló életre kel. Ez nem lehet cél. Az intelligens, alkalmazkodó agri-food szektor kialakítása egyszerre szakmai és társadalmi feladat.

– Ismerjük a céljainkat, de legyünk tisztában a jelenlegi pozíciónkkal is. Használjuk az adatokat, ne csak az értelmezéseket. A KSH és az Eurostat pontos képet ad arról, hol tartunk – a kérdés az, mit kezdünk ezzel a tudással. 2026-ban az agrárinnováció és az agrárdiplomácia áll munkánk középpontjában, de folytatjuk a „jó gyakorlatok” bemutatását is. Hiszünk abban, hogy a sikeres példák nemcsak inspirálnak, hanem irányt is mutatnak. A jövő nem magától történik meg velünk – meg kell tervezni, és intelligensen végig is kell vinni.