Drágul a gázolaj; miből telik az őszi munkákra?

E cikk írásakor a gázolaj országos átlagára 664 Ft/l, messze a korábbi, 615 forintos védett árszint felett jár. Ahogy közeledünk az őszi aratáshoz és az egyéb, sok lóerőt és dízelt igénylő munkákhoz, egyre aggasztóbb a helyzet. Főként, hogy pontosan tudjuk: idén a többség a támogatásokra épít, mert a termelésből származó bevételek nagyon szerények lesznek. Az alábbi cikkben sorra vesszük, miért drága a dízel, hogyan alakulhat a kínálata, és hogyan érinti ez a termelőket.

Miért drágul jobban a gázolaj, mint a benzin?

A benzin és a gázolaj ugyanabból a nyersolajból készül, áruk mégsem feltétlenül mozog együtt. 2026 nyarán ennek látványos példáját látjuk: miközben a nyersolajpiacon időnként már enyhülés tapasztalható, a gázolaj kínálata továbbra is feszes, a finomítói árrések rendkívül magasak. Ennek oka, hogy a gázolaj árát lényegesen befolyásolja az, hogy a világ finomítói mennyi dízelt képesek előállítani, hol találhatóak ezek a kapacitások, és az elkészült termék el tud-e jutni az európai piacra.

Egy finomító a nyersolajból egyszerre többféle terméket – benzint, gázolajat, kerozint, LPG-t és más olajtermékeket – állít elő. Ezek aránya azonban nem változtatható tetszőlegesen egyik napról a másikra. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint júliusban a globális finomítói nyersolaj-feldolgozás 80,9 millió hordó/nap volt. Bár ez júniushoz képest 1,8 millió hordós növekedést jelentett, az egy évvel korábbihoz képest még mindig közel 5 millió hordó/nap kapacitás hiányzott. 

A kiesés különösen érzékenyen érinti a gázolajat. Oroszországból, a Közel-Keletről és Ázsiából júliusban együttesen 1,3 millió hordó/nappal kevesebb dízelt exportáltak tengeren, mint egy évvel korábban. Ez a világ teljes tengeri dízelkereskedelmének mintegy 20 százalékának felel meg.

Ez magyarázza, hogy a gázolaj ára miért szakadhat el akár a nyersolaj, akár a benzin áralakulásától. A dízel finomítói felára 2026 nyarán rendkívül magasra emelkedett: augusztus elején körülbelül 70 dollár/hordóval került többe a nyersolajnál, miközben hosszabb távon a megszokott különbség nagyjából 20 dollár körül alakult. 

olajfinomító – Fotó: Shutterstock

Honnan jön a gázolaj?

Az európai ellátás első pillére természetesen maga az európai finomítóipar. A Rotterdam–Amszterdam–Antwerpen térség, Németország, Lengyelország, Olaszország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország nagy finomítói egy összekapcsolt európai termékpiacot alkotnak. Csakhogy Európa saját finomítói termelése mellett importra is támaszkodik. Emiatt egy szaúd-arábiai, kuvaiti, emirátusi vagy indiai finomító működése is hatással lehet arra, mennyibe kerül végül a gázolaj Európában.

Az európai gázolaj-felhasználás 15–20%-át nettó importból fedezi a közösség.

2026-ban egyszerre több probléma jelentkezett. A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros hajózási problémái visszafogták a térségből érkező olajtermékeket, az ukrán támadások pedig orosz finomítói kapacitásokat ütöttek ki. Kína eközben korlátozottan enged ki finomított termékeket a világpiacra. Az amerikai finomítók részben pótolják a hiányt, de ez nem volt elegendő a kiesések ellensúlyozására. A teljes tengeri olajtermék-kereskedelem 3,8 millió hordó/nap értékkel maradt el az egy évvel korábbitól. 

Magyarország helyzetét külön nehezítette az, hogy a globális problémához egy jelentős hazai finomítói kiesés is társult. A MOL százhalombattai Dunai Finomítójának AV3-as nyersolaj-desztilláló egységében 2025 októberében tűz keletkezett. Július végén a Dunai Finomító még mindig csak 50%-os kapacitással működött, a várakozások szerint szeptember 20. körül térhet vissza a teljes kapacitásra. A MOL két irányból próbálta ellensúlyozni a százhalombattai kiesést. Egyrészt több üzemanyagot irányított át a MOL-csoport másik kulcsfontosságú finomítójából, a pozsonyi Slovnaftból Magyarországra., másrészt növelte a regionális importot is.

Lesz elég gázolaj az őszi felhasználási csúcsra?

Nem mindenről az iráni és az orosz-ukrán háború tehet. Európának is van felelőssége abban, hogy nincs elég finomítói kapacitása. Annyira az elektromobilitásra koncentrált mindenki, hogy közben teljesen elfeledkeztek a finomítókról. A technológia elöregedett, ezért egyre gyakoribbak a balesetek, és különösen veszélyes a karbantartás utáni újraindítás

- magyaráz Gépész László, Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. Hozzáteszi: Magyarország is hibázott a védett árak és ársapkák bevezetésével, mivel az takarékoskodás helyett a fogyasztást ösztönözte, és teljesen elszakította az országot a piaci realitásoktól.

Havi szinten 100-150 ezer tonna gázolaj hiányzik a hazai piacról, amit importálni kell. Védett ár esetén a beszállítás is leáll, mert senki nem akar a globális  jegyzéseknél olcsóbban eladni. Kivéve, ha az állam agyonszabályozza a piacot és rengeteget költ rá. Ennek árát végül így is, úgy is mindannyian megfizetjük."

Gépész László szerint tavaszhoz képest most rosszabb a helyzet a kínálati oldalon. Az országok gyakorlatilag felélték az üzemanyag-tartalékaikat. Extrém esetben az is előfordulhat, hogy ősszel nem az árról fogunk beszélgetni, hanem arról, hogy van-e egyáltalán gázolaj? 

Kibírják a gazdálkodók?

A bihari országrészben egy nagygazdaság vezetője szerint voltak már magasabbak és alacsonyabbak is árak, ő személy szerint belefáradt abba, hogy ezen izguljon. 

Nagy felhasználóként egyedi árat kapunk a MOL-tól, és 50 ezer litert tudunk betárolni. Sok értelme nincs a spekulálásnak, tartalékolásnak, mert rá lehet fázni. Inkább arra koncentrálunk, amire hatásunk van: igyekszünk a lehető legkevesebb menetszámmal dolgozni, és úgy termelni, hogy ne a támogatásoktól függjön az életünk"

- magyaráz a 2000 hektáros üzem vezetője. Hozzáteszi: öt évvel ezelőtt még végtelennek tűntek az erőforrások ahhoz képest, amit most látunk. Mindenre volt pénz, a földárak is egyre csak emelkedtek. Ma nagyon más a helyzet, és ez a földpiacon is érzékelhető. Az Agroinform pár napja írt róla, hogy csak a csapadékosabb országrészekben emelkedett  lényegesen egy hektárnyi szántó ára, míg másutt inkább stagnált az értéke. Már nem lehet mindenütt kitermelni a föld árát vagy bérleti díját.

Kukorica az idei aszályban – Fotó: Agroinform

Szarvas és Szentes között gazdálkodik egy 750 hektáros üzem, ahol idén mindössze 18 mázsát termett a búza, a napraforgó pedig öklömnyi tányérokat nevel. 

2023 és 2024 még jó közepes év volt, de a tavalyi és a mostani már csak mínuszt hoz. Lenullázódtam. El kell adnom pár száz hektárt, talán azzal nyerek még egy évet. 80 éves vagyok, ebbe öregedtem bele, és nem tudok felmutatni semmit. Nem is bánom, hogy a gyerekeket nem húztam bele, most többen szenvednénk.

Idén hamarabb érkeznek a támogatási előlegek, mint tavaly (lásd: Megvannak a 2026-os támogatási előlegek összegei), de sokak számára már nem hoznak megváltást. Az év végén nagy eladási hullám indulhat az agráriumban, és egy nemzedéktől búcsút vehet az ország. 

Indexkép: Shutterstock.