A felegyenesedett tartású, hengeres testű pingvinre vagy, egyesek szerint borospalackra emlékeztető szárnyasok tenyésztésével földrészünkön is egyre többen próbálkoznak, azonban a tojástermelés céljából történő tartásuknak eddig senki sem tulajdonított nagyobb jelentőséget – írja az agroxxi.ru.

Tartási és takarmányozási igényük csaknem teljesen azonos az Európában honos házikacsákéval – fotó: flickr/Heribert Bechen

A tojástermelést egész Európában a tyúktojásra alapozzák. Az utóbbi években viszont egyre nagyobb figyelmet kapott a tény, hogy az indiai futókacsák évente 250-300 tojást képesek produkálni, ami megközelíti a tojótyúkok tojáshozamát. Ennek köszönhetően egyre többen kezdik azokat ilyen célból tenyészeni. A tartásukra a világ több országában klubbok és egyesületek alakulnak.

Az ilyen kacsák a tojástermelés mennyiségét tekintve nemcsak felveszik a versenyt a tyúkokkal, hanem annak gazdaságosságát illetően többnyire túlszárnyalják azokat. Tartási és takarmányozási igényük csaknem teljesen azonos az Európában honos házikacsákéval, viszont szívesen vadásznak rovarokra és csigákra (amint arról korábban beszámoltunk, egy dél-afrikai szőlőültetvény kártevőirtását például teljes egészében ezek a kacsák végzik), és természetesen víz közelében célszerű őket tartani.

Színük különböző lehet, esetleg tiszta fehér is, de gyakoribbak közöttük a több színnel díszített tarkák. Ezek a kacsák repülni nem tudnak, mivel szárnyuk gyengén fejlett. A tojók a kiskacsák (28 napig tartó) kiköltésére általában nem szívesen vállalkoznak, ezért ezt csak keltetőgéppel vagy kotlóstyúkkal lehet megoldani.