Kivárás és bizonytalanság – ez jellemzi a hazai gabonapiacot a betakarítás előtt, az orosz-ukrán háború miatti drasztikus áremelkedés felboríthatja a keresleti-kínálatot viszonyokat. Hiába teremhet elég gabona, az aratás után mestreséges gabonahiány is kialakulhat, ha nem adják el a terményeiket a gazdák a későbbi még jobb árak miatt – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

A reggeli műsorban Sándorfy András, a Marton Genetics cégcsoport vezetője a most kezdődő aratás kapcsán elmondta, hogy június közepén elkezdődik az árpa aratása, piacra kerül az új termés. Szerinte, ha akár holnaptól megindulna az Ukrajnában ragadt gabona exportja, akkor sem lehet rövid időn belül több 10 millió tonna gabonát elszállítani. Így tulajdonképpen csak a friss, Európában, azon belül is Magyarországon betakarított termés lesz mozgatható. "Nekünk arra kell felkészülni, hogy ha itt van az ősz, megfelelő mennyiségű vetőmagot tudjunk biztosítani a magyar gazdáknak ahhoz, hogy az élelmiszerbiztonság fennmaradjon a régióban." Mint mondta, Békés és Csongrád megyében szinte alig volt csapadék, viszont a Dunántúlon közepesen erős, elfogadható gabonatermésre lehet majd számítani.


Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója szerint mindent meg kell tenni az élelmezésbiztonságért. Mint mondta, a gabonaárak szempontjából nem számít igazán, ha jó lesz a termés, folyamatosan magas árszintek maradnak, mert ilyen árak vannak a világpiacon. Nem spekukálnak a gabonával, nem készülnek gabonaexportra. Hiány nem lesz Magyarországon, ami azonban valós veszély, hogy az élelmiszert, illetve az élelmiszer-alapanyagot ki tudja szippantani az országból a kereskedelem, ezért is volt szükség a gabonakiviteli szándék regisztrációjának bevezetésére. Szerinte a csapadékellátottság most jó, bizakodásra ad okot, a növénytermesztők nagy része egyelőre nem panaszkodik.

gabona

Csak a friss, Európában betakarított termés lesz mozgatható, mivel Ukrajnából még a tavalyi termés nagy része sem tudott kikerülni a világpiacra – Fotó: Pixabay

Hollósi Dávid, az MKB Bank és Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának vezetője az élelmiszeripar fejelsztése kapcsán kifejtette a műsorban, hogy a hazai élelmiszeripar fele magyar tulajdonú, az élelmiszer-kiskereskedelemnek pedig kevesebb mint feléről mondható el ugyanez. Érdemes volna ott is 50%-os hazai tulajdoni arányt elérni, így erősebben lehetne hatni a folyamatokra, hiszen az élelmiszerellátás, a hozzáférés és az ár most mindennél fontosabbá válik. A kormányzati struktúra is ennek megfelelően alakul, az élelmiszerláncok felügyelete az Agrárminisztériumhoz került. "A bankszektor is úgy gondolkodik, ha az agráriumot a következőkben is jövedelmező szinten akarjuk tartani, akkor abba nekünk is komoly összegeket kell fektetni, súlyos milliárdokról van szó."