Értékben ez a visszaesés közel 40 milliárd eurót tett ki – írja a topagrar.com. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az embargót megelőző években (2009 és 2012 között) az EU exportja évi 23,5 százalékkal növekedett, akkor látjuk igazán a szankcióknak és az embargónak az EU gazdaságát sújtó hatását. Ezekben az években Oroszország az USA, Svájc és Kína után az EU negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, 7,7 százalékos exportrészesedéssel (nem számítva a tagországok egymás közötti forgalmát).

A termékek közül főleg a tejtermékek és a gyümölcsök estek ki a szállításokból. A tagországok közül a legnagyobb kiesést Ciprus és Görögország szenvedte el, melyeknek orosz exportja 35, illetve 23 százalékkal csökkent.

Németország és Ausztria esetében a csökkenés csak 13,4, illetve 9,5 százalékos volt. Abszolút értékben a legnagyobb bevételkiesést (11,1 milliárd eurót) Németország szenvedte el, miközben Lengyelország és az Egyesült Királyság 3-3 milliárd euró bevételtől esett el.

Az EU tagországok sikeresen találtak új piacokat a termékeiknek, de az embargó így is komoly kiesést jelent – fotó: Shutterstock

A tanulmány becslései arra is rámutatnak, hogy a szankciók 2014-ben sújtották legerősebben az exportőr vállalatokat. Azt követően, fokozatosan sikerült a harmadik országokban új kereskedelmi csatornákat kialakítani.

Mint ismeretes, a 2014-ben kirobbant orosz-ukrán konlfiktus miatt vezetett be az EU Oroszország elleni szankciókat, amire az oroszok az EU-ból származó termékek embargójával válaszoltak. Azóta a felek továbbra is fenntartják az egymás elleni korlátozásokat.