Figyelembe veszik a vármegyei önkormányzatok javaslatait, a rendelkezésre álló forrásokat, a burkolat állapotát, a forgalmi adatokat, valamint az esetleges uniós finanszírozási feltételeket. A kiválasztás tehát többlépcsős, műszaki és stratégiai szempontokon alapul.



Javulás hosszú távon

Habár az elmúlt évtizedben némi előrelépés történt az útminőség javításában, a Magyar Közút legfrissebb, 2023-as adatai szerint az országos közúthálózat 53 százaléka még mindig rossz vagy nem megfelelő állapotban van. A jó vagy megfelelő minősítést mindössze 32,6 százalék kapta.

Ez ugyan előrelépés a 2013-as adatokhoz képest, amikor 60 százalék volt a kritikus utak aránya, és csak 8,6 százalékuk volt jó minősítésű, de a javulás mértéke még mindig nem elegendő.

Legalább 1500 kilométer felújításra lenne szükség évente

A kormány 2035-ig szóló beruházási terve szerint évente legalább 1500 kilométernyi útszakaszt kellene rendbe hozni a megfelelő szintű minőség biztosítása érdekében. A főutak esetében évi 375, a mellékutaknál évi 1120 kilométeres felújítással számolnak.

Lázár János miniszter szerint részben rendelkezésre áll a forrás a 2025-ös és 2026-os költségvetésben, de ő az útalap visszaállítását is szorgalmazza, amely 1998 óta nem létezik. Véleménye szerint az útdíjakból finanszírozható lenne az állandó útfelújítási keret.



Horvátország: elérhető példa a jó utakra

A magyar útminőség európai összevetésben is elmarad a kívánatostól. A Világgazdasági Fórum 2022-es jelentése alapján Magyarország 2019-ben a 69. helyen végzett világszinten, míg Európában a 26. volt. Ezzel szemben Horvátország a világ 12. legjobb úthálózatával büszkélkedhet, amely régiós szinten is kiemelkedő.

Magyarországnál rosszabb besorolást kapott több szomszédos ország is – Szlovákia, Csehország, Bulgária és Románia –, de a cél nyilvánvaló: hazánknak legalább a horvát szint elérésére kellene törekednie.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Pixabay