A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 15 százalékkal 5 ezer tonnára nőtt 2021 január–februárjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Hollandia voltak – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből.

Romániába 21 százalékkal több, míg Ausztriába 37 százalékkal kevesebb sertés került. Hollandiába 698 ezer tonna élő sertést szállítottunk, ami több mint készerese a tavalyi év azonos időszakában exportált volumennek. Az élősertés-behozatal 2 százalékkal 11,2 ezer tonnára nőtt a megfigyelt időszakban, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Horvátország és Németország voltak.

Sertés az ólban.

Több sertéshúst adtunk el a nemzetközi piacon, de olcsóbban – fotó: Shutterstock

A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége csaknem 3 százalékkal (23 ezer tonnára) emelkedett, míg értéke 18 százalékkal csökkent 2021 első két hónapjában a 2020. január–februárihoz képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Horvátországba és Olaszországba szállították. Romániába 19 százalékkal, Horvátországba 15 százalékkal, Olaszországba pedig 39 százalékkal csökkent a kivitel.

A sertéshúsimport volumene 17 százalékkal kevesebb, 24,2 ezer tonna volt, értéke 37 százalékkal csökkent. A sertéshús 65 százaléka Németországból, Lengyelországból és Ausztriából származott.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 514 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2021 márciusában, ami 23 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 21 százalékkal volt alacsonyabb 2021 márciusában 2020 azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 7,7, a sertéscombé 11,3 százalékkal csökkent ugyanekkor.