A magyar kormány politikai értelemben megvétózta az unió 2021-2027-es költségvetési tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet. Igaz, ez még nem a formális, jogi jelentőségű vétó, de már ennek is komoly következményei lehetnek, tekintve, hogy gyakorlatilag leállt a költségvetéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamat.

A kormány tiltakozásának oka, hogy az uniós tagállamok megszavazták az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének rendeletét, amit a magyar és a lengyel kormány nem fogad el.

A vétóról Orbán Viktor miniszterelnök előzetesen tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyen-t, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michel-t, az Európai Tanács elnökét. Hogy valóban megtörtént, később Kovács Zoltán a Twitteren jelentette be.

A miniszterelnök így nyilatkozott: "semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről".

Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés. A költségvetés és a helyreállítási alap elfogadásával egy szigorú jogállamisági rendelet, azaz elvi alapon bevezethető szankcionálási mechanizmus is zöld utat kapott volna.

A lengyel elnök Andrzej Duda és Mateusz Morawiecki kormányfő is kifejtették álláspontjukat: az elnök szerint "semmilyen reform, sem az EU működési elvei vagy politikái nem léphetik át az alapszerződésekben rögzített szabályok kereteit". A lengyel miniszterelnök pedig hazánk álláspontjával közel azonosan múlt héten világossá tette: tiltakozik az EU vezetőinél az ellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.

Az ügyben Varga Judit igazságügyi miniszter is megszólalt: "Az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az Uniós Szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések. Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között: megnyitotta piacait, lemondott a vám- és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az unió közös költségvetéséhez" – írta közösségi oldalán a miniszter.

Európai Unió

Nincs elfogadott EU költségvetés a magyar és a lengyel vétó után – Fotó: pixabay

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint indokolt volt az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötése: "a jogállamiság elveinek betartása feltétlenül szükséges"– hangsúlyozta röviddel az esemény után egy sajtótájékoztatón. A tudósítás szerint főként azért fontos a jogállami elvek megerősítése, mert az eddiginél is jóval nagyobb összegek szétosztását tervezi a közösség.

Az Európari Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber azt nyilatkozta még az ülés előtt, hogy súlyos válságba sodródna az Európai Unió, ha ellehetetlenülne a közösség működésének finanszírozása. Az ARD német országos közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában kifejtette: "ha Magyarország és Lengyelország komolyan hajlandó blokkolni az EU teljes finanszírozását és a koronavírus-válságból való kiemelkedést szolgáló elemet is, csupán azért, mert önző módon kizárólag a nemzeti érdekeiket követik, akkor az EU súlyos válságba kerül".

Az Európai Néppárt frakciója közleményben foglalt állást: „nincs mit félnie annak a jogállamisági feltételtől, aki tiszteletben tartja a jogállamot.”

Mi fog most történni?

A következő lépés a német elnökség kezében van, Németország felelőssége lesz olyan javaslatot kidolgozni, amely minden tagállam számára elfogadható.

A kialakult patthelyzet kezelésére most csütörtökön nyílik újabb lehetőség: várhatóan az EU legfelső szintjén, az állam- és kormányfők videókonferenciás tanácskozásán is megvitatják a kialakult helyzetet és a további lépéseket.

Az EU hétéves költségvetésének (MFF) elfogadását a mezőgazdasági ágazat is kiemelt figyelemmel kíséri, hiszen ettől függ, hogy mikor és milyen feltételekkel lép életbe az új Közös Agrárpolitika (KAP). A KAP költségvetési kerete is az MFF részét képezi, a költségvetés csúszásának következményeiről és a KAP reformról legutóbb itt írtunk.