A területalapú támogatásokra szánt összeg nem csökkent jelentős mértékben – Fotó: pixabay
A cél a luxemburgi esemény kapcsán az volt, hogy a tárgyalásra a tagállamok küldöttségei, agrárminiszterei úgy érkezzenek, hogy a lehető legtöbb vitás pont tisztázásra kerüljön, mert bár éjjel-nappal dolgoznak, minden érdeket nem lehet érvényesíteni néhány nap alatt. A tanácskozás az Agrár Bizottság, Mezőgazdasági és Halászati Tanács, Európai Parlament agrár és környezeti bizottsága körében zajlott.
Hazánk összesen 35 olyan pontot talált a bizottsági rendelet-javaslatban, amely kifogásolható volt a hazai mezőgazdasági szereplők szempontjából, a tárgyalásokig 9 pont kivételével jelentős előre lépéseket értek el. Ezek közül néhány tulajdonképpen nem jelent változást a mostani szabályokhoz képest, „mindössze” a kedvezőtlenebbre váltást sikerült kiküszöbölni.
A legjelentősebb eredmények és változások
1. Az agrártámogatásokra ismét kisebb pénzügyi keretet szánt az EU, szerencsére a jelentősebb vágást sikerült elkerülni. Az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben a keret nem csökken a teljes EU költségvetés 30 százaléka alá. A KAP-ot is magába foglaló költségvetési fejezet főösszege 356,374 milliárd euró (2018-es árakon számolva), ez 20 milliárddal magasabb a 2018-as bizottsági javaslatnál. Ebből a környezet- és klímavédelmi célokra 40 százalékot kell felhasználni. Magyarország a Next Generation EU program (helyreállítási terv) vidékfejlesztésre fordítható 7,5 milliárd eurójából több, mint 260 millió euró forráshoz jut.
2. Az első pilléres (azaz területalapú) és a második pilléres (beruházások) jellegű keretek közötti költségátcsoportosítás 25%-ra nő a jelenlegi 15%-ról – ez jelentős szabadságot adhat a tagállamoknak. A zöldítéssel kombinált területalapú támogatások új elnevezése: fenntarthatósági alapjövedelem támogatás.
3. Az új KAP elsősorban az eredményre koncentrál, nem arra, hogy melyik tagállam mennyire felel meg a szabályoknak – az eredményeket jól reprezentáló indikátorokat fognak meghatározni, bár a rendszer kidolgozása komoly feladat lesz a hazai közigazgatás számára.
4. Sokkal nagyobb figyelmet fog kapni a digitalizáció, modernizáció és a szaktanácsadás támogatása.
5. A biztosítékmentes előlegfizetés lehetőségét megadhatják a tagállamok az agrártámogatások igénybevétele esetén, ezeket a végrehajtási rendeletekben lehet majd szabályozni! Ez nagy előrelépés lenne, hiszen az agrár- és vidékfejlesztési pályázatok esetében komoly kihívást jelentett az, hogy előleget nehezen lehetett igényelni más operatív programokhoz képest.
6. Szintén fontos eredmény az is, ha valami nem változik: marad a vissza nem térítendő támogatások rendszere. Az eredeti javaslat szerint ugyanis a visszatérítendőkre helyezték volna a hangsúlyt. Megmarad a válságalap is.
7. A fiatal gazdáknak, induló vidéki vállalkozásoknak adható támogatás 100 ezer euróra emelkedik.
8. Nagyobb hangsúly lesz a környezeti teljesítményen.
Új, egyéves AKG: önkéntes a részvétel az agro-ökológiai alapprogramban – Fotó: Agroinform
De mitől lesz nagyobb a környezeti teljesítmény?
A zöld előírások most csak a kifizetések 30 százalékához kötöttek, a jövőben az összes közvetlen kifizetés előfeltételévé válnak majd.
A klasszikus területalapú kérelem kiegészül az agro-ökológiai alapprogrammal – nem lesz kötelező igénybe venni a gazdálkodóknak, de jó tudni, hogy az erre szánt összeget a területalapú támogatások (SAPS), egyébként is valamelyest megvágott keretéből fogják biztosítani.
Ez a kifizetés az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokhoz (AKG) hasonlít, tehát kompenzálja a környezeti szempontok betartása miatti jövedelemkiesését, azzal a különbséggel, hogy egy évre szól az AKG ötéves ciklusával szemben.
A bevezetésnek van türelmi ideje, mivel a tagállamok egyelőre nem látják, hogy a gazdálkodók milyen arányban élnek majd az „egyéves AKG” (agro-ökológiai alapprogram) lehetőségével, így ha nem lesz megfelelő a rendszer működése, 2024-ig még nem kell számítani szankciókra.
A környezeti szempontokat legerősebben szem előtt tartó programok továbbra is hasonlóképpen működnek majd: a Natura 2000, az ÖKO és az AKG programokban jelentős változás nem várható.
Meglepő fordulat
Az alapvető környezeti feltételek betartását szolgálja az, hogy a gazdálkodóknak a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” szempontrendszerének meg kell felelniük. A KAP reform tárgyalása közben vetődött fel az a javaslat, hogy néhány pontban szükség volna a szigorításra.
A hazai szakemberek ebben a szituációban 14 másik ország képviselőivel együtt, sikeresen álltak helyt, a javaslatot kihúzatták.
Mi lett volna, ha ez nem sikerül?
A módosító javaslat arra irányult volna, hogy a mezőgazdasági tevékenység esetén fennálló 10 hektáros, erdészeti tevékenység esetén pedig a 15 hektáros területminimumot vegyék ki, azaz, mindenkire, egyformán legyenek kötelező érvényűek a HMKÁ-ban szereplő egyes környezetvédelmi előírások, mint pl. megfelelni a vetésforgóra, terménydiverzifikációra, nem termelő tájképi elemek minimális arányára vonatkozó követelményeknek.
Sikerült megakadályozni, hogy a kis területeken gazdálkodók adminisztrációs terhei növekedjenek – Fotó: pixabay
Az elutasítás indoka egyértelműen az volt, hogy a maximum 10 hektáros területen gazdálkodók esetében ezek a feltételek a területméretből adódóan teljesülnek, felesleges lenne szabályozni, és ellenőrizni. Ezután azt sikerült megvétózni, hogy az ország teljes mezőgazdasági területének 5%-ára korlátozzák az engedményt, ami szintén fontos lépés, hiszen hazánkban a 10 hektár alatt gazdálkodók több, mint 5%-nyi területet művelnek, lehetetlen lett volna igazságosan meghatározni, hogy ki mentesülhet a követelmények alól.
Kockázatos pontok a véglegesítés előtt
- Az új rendszer a szűkülő források mellett egyre többet követel a gazdáktól.
- Az indikátorrendszer kialakítása nagy adminisztrációs terhet ró a tagállamok közigazgatási rendszerére – működési zavarokat okozhat.
- A környezet- és klímavédelmi céloknak való megfelelési kényszer versenyképességi áldozattal járhat.
Izgalmas kérdés, ilyen még nem volt: ha nincs elfogadott MFF
Szabály van arra az EU-ban, hogy mi történjen akkor, ha nincs költségvetés, de precedens nem volt rá. Az átmeneti évekre eddig mindig volt szabályozás, most először fordulhat elő, hogy enélkül kell finanszírozni az agrárkifizetéseket, melyre az „egy tizenkettedek” szabály ad ugyan lehetőséget, de élesben még nem próbálták. A lényeg az, hogy az eddigi költségvetési keretet biztosítani lehet majd időarányosan a következő ciklus keretéből. A kifizetéseket és a pályázati támogatásokat mindez valószínűleg nem fogja befolyásolnia, mert azokat elsőként az állami keretből fizetik ki a gazdáknak és csak a későbbiekben számolják el az EU illetékes szerveivel.
Az előadás már visszahallgatható az MKT podcast-csatornáján:
