Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a brüsszeli apparátus elfogadja a tavaly megreformált Közös Agrárpolitikához (KAP) benyújtott nemzeti stratégiáját. A cél, hogy a hazai gazdálkodók már a jóváhagyott koncepcióra épülő, megújuló hazai szabályozásnak megfelelően készíthessék el idén ősszel a vetési terveket – írják az OTP Agrár szakértői.

Így lehet Magyarország a megreformált KAP nyertese.

Az agrárgazdaság versenyképességének növelése érdekében két terület igényel kiemelt figyelmet: az öntözés és az élelmiszeripar – Fotó: Pxfuel

Hangsúlyozzák, hogy a 2021-2027 közötti új közös agrárpolitika fókuszában a fokozódó társadalmi elvárásoknak megfelelően a környezetvédelmi, zöld szempontok állnak.

A cél egyértelmű: az uniós mezőgazdaság fenntartható élelmiszerrendszerré alakítása, valamint a leromlott ökoszisztémák helyreállítása.

A KAP továbbra is két pilléren nyugszik: az elsőt a közvetlen kifizetések és az egyre inkább keretjellegű szabályok, a másodikat pedig a vidékfejlesztési intézkedések alkotják, jelentős mozgásteret hagyva a tagállamoknak, régióknak. Magyarországnak a következő hónapokban azt kell elfogadtatnia Brüsszelben, hogy a KAP-hoz benyújtott stratégiájának megvalósításával

  • a mezőgazdaság fejlődése nem csupán az állami támogatás magas szintje mellett érhető el;
  • a gazdasági növekedés környezetvédelmi és éghajlati szempontból fenntartható;
  • a természeti erőforrások állapota inkább javul mint romlik.

Az OTP Agrár szakértői szerint a KAP első pillérének finanszírozási modelljében végrehajtott, a fenntarthatósági, zöld célokhoz igazodó új elemek a lehetőségek mellett kockázatokat is rejtenek. Az agrárgazdaság fejlődésének alapvető célja ugyanis a hatékonyág és a versenyképesség javítása. Ez viszont azt igényelné, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ott használják fel, ahol azok a legnagyobb többlethozamot eredményezik, a környezet károsítása nélkül. Ezt az egyensúlyt az új rendszerben nem lesz egyszerű feladat megteremteni, de – más lehetőségek mellett – segíthet ebben az újraelosztó támogatás minimális szinten tartása, valamint a részleges vagy teljes támogatásmegvonás mellőzése.


Továbbá kiemelik, a KAP második pillérénél, a vidékfejlesztésnél az Európai Unió 80 százalékra emelte a nemzeti társfinanszírozás maximális mértékét, amivel teret adott a brüsszeli keretrendszerrel harmonizáló helyi programok támogatásának.

A hitelintézet szakértői úgy látják, hogy az agrárgazdaság versenyképességének növelése érdekében két terület igényel kiemelt figyelmet: az öntözés és az élelmiszeripar. Az elsőt az elmúlt évtizedekben csupán verbálisan kezelték prioritásként, előrelépés csak a másodikban volt, de az ágazat lehetőségektől elmaradó teljesítményét sem a külső objektív körülmények, sem pedig hazai adottságaink nem indokolják. A lehetőség adott, a feladat versenyképesség javítása.