Szlovákia ez évi gabonatermése több mint másfélszeresen meghaladta az ország belső szükségletét – olvashatjuk a polnoinfo.sk hírportálon. Ez azt jelenti, hogy északi szomszédunknál az aratás után mintegy 2,5 millió tonna felesleg maradt, amit a leapadt állatállománnyal nem tudnak feletetni, sőt még betárolni is nehezen.
Az a tény, hogy Szlovákia mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi mérlegének negatív szaldója ez év első felében – Jana Holéciovának, a Szlovák Mezőgazdasági Kamara szóvivőjének nyilatkozata szerint – 600 millió euróra emelkedett, mindenképpen összefüggésbe hozható az állatállomány csökkenésével. A jelenlegi gabonaárak mellett azonban a tengeri kikötővel nem rendelkező országok többnyire csak önköltségen aluli áron tudnak szabadulni gabonakészleteiktől.
Az állatállomány csökkenése biztosan összefüggésbe hozható a hatalmas felesleg kialakulásával – fotó: Shutterstock
Magyarország gyakorlatilag ugyanilyen helyzetben van, nálunk is erősen lecsökkent az állatállomány, aminek következtében az ország húsellátását sem tudjuk saját termelésből megoldani, holott az utóbbi 200 évben több európai körzet fontos ellátói voltunk. Mindez felveti a vetésszerkezet átalakításának szükségességét.
A gabonatermesztés nálunk és a közép-kelet európai országok többségében az ország művelt területének több mint 60 százalékát foglalja el, míg a nagy nyugat-európai országokban 50 százalék alatt van (ezen belül Franciaországban 30-35%, Spanyolországban 25-30%). Mivel a gabonafélék arányát néhány év alatt nem lehet gyökeresen megváltoztatni, törekednünk kellene a lecsökkent állatállomány legalább részbeni visszapótlására.
