A 2021-es évben két extrém nap (06.25. és 07.09.) okozta a jégeső károk jelentős részét. Június 25-én néhány óra alatt több, mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalójában.

Mi az a szupercella?

A gyakran jelentős károkért és emberáldozatokért felelős szupercellák olyan forgó feláramlást tartalmazó speciális zivatarok, amelyeket szignifikáns jég (átmérő >= 5 cm), nem ritkán 120 km/h feletti szélvihar és olykor tornádó is kísérhet. Élettartamuk jellemzően igen hosszú, mely egyes esetekben akár a 8 órát is meghaladhatja.

A szupercellák leggyakrabban akkor alakulnak ki, ha a légkörben rendelkezésre álló instabilitási energia (amit a légkör megfelelő függőleges hőmérsékleti rétegződése teremt meg) jelentős vertikális szélnyírással is párosul. A szélnyírás nem más, mint a szél sebességének és irányának változása a tér egy kitüntetett iránya mentén, jelen esetben a magasság szerint. (Forrás: OMSZ)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei egy nap alatt 93 ezer villámot regisztráltak, ami fele annyi, mint addig az egész évben összesen. Július 9-én Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott. Ezen a napon 7 szupercella fejlődött ki, és egy nap alatt közel 200 ezer villámot regisztráltak.


Védekezés a jég ellen

A szupercellák többsége határainkon túlról érkezett, ami a 2021-es év védekezési időszakát jelentősen megnehezítette. A védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tartott, a 169 napból 92 napon kellett kiadni riasztást. Az időszakban keletkezett jégeső károk jelentős hányada a fentebb említett két napra tehető.

vihar közeledik

A 2021-es évben két extrém nap (06.25. és 07.09.) okozta a jégeső károk jelentős részét – Fotó: Agroinform/Gáspár Elizabet

Az alábbiakban hazánk 5 fő gabonaféléjében (kukorica, őszi búza, őszi árpa, napraforgó, őszi káposztarepce) bekövetkezett jégeső károkat mutatjuk be röviden. Ez az 5 kultúra 2021-ben Magyarország mezőgazdasági területeinek 60%-át tette ki.

Kukorica

2021-ben 1 037 000 ha-on vetettek kukoricát, ebből összesen 13 000 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár a védekezési időszakban (április 15 – szeptember 30): a makói, a kaposvári és a tatai járást. A makói járás esetében 14 208 ha területen vetettek kukoricát, ebből 1 934 ha-t ért jégeső kár. Ez a teljes kukoricával vetett terület 14%-a. A kialakult, legerősebb szupercellák (június 25. és július 9.) minden esetben a jégeső kár által érintett területek kb. 85%-ért felelősek. A fent említett 92 napos riasztási időszakból ez a két nap okozta a károk jelentős részét, például a kaposvári járásban a június 25-i szupercellák és az azokkal érkező nagyméretű jég okozta a károk 85%-át.

Őszi búza

2021-ben 846 220 ha-on vetettek őszi búzát, ebből mindösszesen 4 489 ha-t ért jégeső kár országos szinten. A legnagyobb mértékben szintén a makói, a tatai és a kaposvári járás állományait verte el a jég.

Őszi árpa

Tavaly 242 026 ha-on vetettek őszi árpát, ebből összesen 1 463 ha-t ért jégeső kár országos szinten. A legnagyobb jégeső miatti károkat a kalocsai, a mezőkövesdi és a kaposvári járásban szenvedték el az állományok.

Napraforgó

2021-ben 655 564 ha-on vetettek napraforgót, ebből mindösszesen 5 921 ha-t ért jégeső kár országos szinten. A jégeső leginkább a kaposvári, a tatai és a törökszentmiklósi járásban okozott károkat.

jégeső

Az elmúlt 4 évben a 2021 állította legnagyobb kihívás elé a jégkármérséklő rendszert – Fotó: Envato

Őszi káposztarepce

2021-ben 258 071 ha-on vetettek repcét, ebből mindösszesen 3 359 ha-t ért jégeső kár országos szinten, a legnagyobb károkról a kalocsai, a kaposvári és a makói járásból érkezett híradás.

További információk a 2021-es év jégeső okozta károkról térképes illusztrációval a NAK összefoglalójában érhető el.