Ezt az oroszok is szerették volna összehozni

Az Ukrajna által kezdeményezett Gabonaexportáló Országok Szervezete valami olyasmi, amit Oroszország is szeretett volna valaha létrehozni, de ez akkor nem jött össze nekik. A szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy az ukrán kezdeményezésnek lehetnek negatív következményei, és további tisztázásra van szükség a szervezet működésével kapcsolatban.

"Ukrajna kezdeményezésének célja, hogy a világ néhány jelentős gabonaexportőrét, például az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát, Argentínát és az EU-t összefogja, hogy összehangolják erőfeszítéseiket és leküzdjék a gabonaexport esetleges akadályait."

A létrehozandó szervezet célja a tagok személyes gazdasági érdekeinek védelme lenne, elsősorban az Ukrajnából származó gabonaexport jelenlegi zavaraira adott reakcióként - magyarázta el Markijjan Dmitrasevics, Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese. A kezdeményezés Oroszország régi vágyát idézte fel, mivel a 2000-es évek első évtizedében az oroszok megpróbáltak létrehozni egy gabonakartellt más fekete-tengeri termelőkkel együtt, köztük egyébként Ukrajnával és Kazahsztánnal. Ezt a szervezetet Oroszország a nagy hatalmú Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) olajkartell mintája hozta volna létre, ami jelentős befolyással bír a fosszilis tüzelőanyagok árának meghatározására az árupiacokon.

Az Ukrajna által kezdeményezett Gabonaexportáló Országok Szervezete valami olyasmi, amit Oroszország is szeretett volna létrehozni, de az akkor nem jött össze.

Az Ukrajna által kezdeményezett Gabonaexportáló Országok Szervezete valami olyasmi, amit Oroszország is szeretett volna létrehozni, de az akkor nem jött össze. Kép: Pexels

Gabona "OPEC" vagy GOSZ?

Dmitrasevics szerint azonban Ukrajna kezdeményezésének gazdasági lényege teljesen eltér az OPEC kezdeményezésétől. "Egy ilyen szervezet ellensúlyt jelenthetne azzal a gabona- és élelmiszer-zsarolással szemben, amelyet Oroszország jelenleg folytat" - mondta. Szerinte az élelmiszerbiztonság lehet a megoldás első fontosabb eleme, a második pedig a gazdasági kérdések megoldása.

"Ha például valamelyik ország gabonát akar importálni, de vám- és nem vámjellegű akadályokat vezet be a feldolgozott termékekre, a gabonaszervezet ennek megfelelően reagálhatna az importőr barátságtalan intézkedésére, az exportőr pedig tükörintézkedést alkalmazna".

A megfelelő és barátságos globális válasz ellenére jelenleg az egyetlen lehetőség az ukrajnai gabonaexport helyreállítására a háború megnyerése, mivel Oroszországban nem lehet megbízni ha olyan tervekről van szó, amely az ország déli részén lévő tengeri kikötők blokkolásának feloldására irányulnak - mondta az Euractivnak adott exkluzív interjúban Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese.

Gabonakvóták a tengeri kikötők blokádja ellen

A gabonaexportőrök szervezetének egy másik érdekes elképzelése az, hogy kvótákról állapodjanak meg a gabonaexportra vonatkozóan.

"Ha ez a háború előtt így lett volna, akkor egyes országok nem raktározhatták volna el a gabonát, hogy túléljék a háború miatt kialakult helyzetet"

- mondta Dmitrasevics, hozzátéve, hogy a nagy importőrök nem nagyon aggódnak, mert úgy vélik, hogy a háború egy idő után amúgy is véget ér, és a tartalékaik elegendőek lesznek addig. Az ukrán miniszterhelyettes szerint a túlzott készletekre való támaszkodás megakadályozhatja az Ukrajnából történő gabonaexportra irányuló valós intézkedések végrehajtását.

A válság bekövetkeztével néhány ország olyan szigorú intézkedéseket hozott be belső piacainak védelmére, mint például az Indiában bevezetett gabonaexport tilalom.

A válság bekövetkeztével néhány ország olyan szigorú intézkedéseket hozott be belső piacainak védelmére, mint például az Indiában bevezetett gabonaexport tilalom. Kép: Pexels

400 millió éhes száj

Körülbelül 400 millió embert táplál valamilyen mértékben az ukrán gabona, és ennek a 400 milliónak jelentős része olyan országokból származik, ahol az emberek éves jövedelmük több mint 40 százalékát élelmiszerre költik. A korábbi időszakokból származó szállítások eredményeként ezek az államok rendelkeznek készletekkel, de egy-két hónapon belül ezek a készletek elfogynak és - mivel a jelenlegi helyzetben Ukrajna tengeri kikötői le vannak zárva, ami megakadályozza az exportot - súlyos válsággal kell szembenézniük. Dmitrasevics szerint a kezdeményezés létrejöttének egyik oka éppen az ukrán tengeri kikötők blokádja volt a teljes körű orosz invázió idején.

"Korábban, a háború előtt a tengeri kikötők adták Ukrajna exportjának 90 százalékát, így havi több mint öt millió tonna gabonát tudott exportálni. Most még a legoptimistább előrejelzés is legfeljebb 2 millió tonna exportot jósol minden lehetséges eszközzel.

A válság bekövetkeztével néhány ország olyan szigorú intézkedéseket hozott be belső piacainak védelmére, mint például az Indiában bevezetett gabonaexport tilalom. Támogatói szerint a "gabona OPEC" segíthetne elkerülni az egyes országok ilyen intézkedéseit vagy azok hatását. A szkeptikusabban gondolkodó agrár-élelmiszeripari és kereskedelmi szakértők azonban megemlítik egy ilyen kezdeményezés lehetséges negatív következményeit is, például az árak emelkedését, különösen a gabonaimportőrök számára.

Körülbelül 400 millió embert táplál valamilyen mértékben az ukrán gabona, és ennek a 400 milliónak jelentős része olyan országokból származik, ahol az emberek éves jövedelmük több mint 40 százalékát élelmiszerre költik.

Körülbelül 400 millió embert táplál valamilyen mértékben az ukrán gabona, és ennek a 400 milliónak jelentős része olyan országokból származik, ahol az emberek éves jövedelmük több mint 40 százalékát élelmiszerre költik. Kép: Pexels

Rizikós és árdrágító a kvótarendszer

Joao Pacheco, a FarmEurope agytröszt munkatársa kifejtette, hogy "ha ez az exportkvóták bevezetését jelenti, az véleményem szerint káros lenne közös érdekeinkre nézve, és negatív hatással lenne a nettó élelmiszer-importőr országok élelmezésbiztonságára, különösen Afrikában és a Közel-Keleten, mivel a kvóták felhajtanák a gabonaárakat".

"Szerinte a gabona OPEC" ötlete nem lenne képes kompenzálni az orosz agresszió következményeit, ami az ukrán mezőgazdasági termék-export fő eszközének számító tengeri kikötői hajózás blokádjához vezetett."

Ráadásul az ilyen "gabona OPEC" és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hatásköre közötti határok sem lennének egyértelműek, mivel a szervezet állítólagos tagjai egyben a WTO tagjai is. A WTO normái szabadpiacokat feltételeznek, szabályozások nélkül, míg az exportkvóták ellentétesek ezzel a szabállyal. Oleg Nivievszkij, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora és gazdasági oktatási alelnöke szintén szkeptikusan áll a kezdeményezéshez, mondván, hogy az exportkorlátozások miatt a piaci árak emelkedhetnek, és veszélyeztethetik az élelmiszerbiztonságot, miközben a gazdák szenvednek az alacsonyabb belföldi árak miatt. Szerinte az ilyen korlátozások még nagyobb kockázatot jelenthetnek az élelmiszerbiztonságra nézve.

"Mert a jelenlegi helyzetben, amikor a különböző országok kereskedői nem összehangoltan lépnek fel, az egyik ország exportja kompenzálhatja a másik ország hiányát, és a kereskedelem így kiegyenlíti a kínálati vagy keresleti sokkokat. De amikor sok ország lép fel összehangoltan, a kockázat növekszik"

- mondta a professzor. Ugyanakkor a FarmEurope részéről Pacheco hagyott némi teret a kezdeményezés pozitív eredményeinek. "Ha ez több együttműködést jelent abban a kérdésben, hogyan lehet biztosítani a termelést és az exportot egy ilyen nehéz helyzetben, akkor ez a szervezet hasznos platform lehet a jelenlegi gabonaellátási kihívások enyhítésére" - zárta gondolatait.


(Forrás: euractiv)