Kezdeményezések Olaszországban az élelmiszer értékesítési lánc rövidítésére

A globalizáció egyik jelenségeként Olaszországban is mindinkább túlsúlyba kerül a szuper- és hipermarketek élelmiszer-kereskedelmen belüli aránya. Olasz sajátosság, hogy a termelés szétaprózottságán túl a többlépcsős disztribúció, valamint a logisztika korszerűtlensége tovább növeli az amúgy is jelentős ún. közbenső, közvetítő költségeket. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására, az értékesítési lánc rövidítésére, s így az árak csökkentésére indult el több lakossági kezdeményezés. (Vásárlás falusi turizmusnál illetve termelőnél helyben, vásárlói csoportok kialakítása, tej-gyümölcs- és egyéb automaták üzemeltetése, stb.)


A nem titkolt cél az értékesítési lánc rövidítése, valamint a termelőtől való közvetlen beszerzés révén jobb minőségű, egészségesebb, nem ipari és főleg hazai, olasz termékek vásárlása. Nem utolsósorban takarékossági szempontból: egyes kalkulációk szerint ugyanis az ilyen vásárlások a lakosság számára közel 30 %-os megtakarítást is eredményezhetnek.
 
Az elmúlt évtizedekben, Olaszországban a falusi turizmusok több fajtája alakult ki. A hagyományos falusi turizmus (mezőgazdasági termelés, állattenyésztés, és ezt kiegészítő turisztikai jellegű vendéglátás, szállás és étkezés biztosítása) mellett elsősorban a nagyobb városok környékén több falusi turizmus minimális mezőgazdasági termelés mellett az éttermi vendéglátásra szakosodott, nem egy esetben több száz fős rendezvények tartására alkalmas helyiségekkel.
 
A falusi turizmusok egy másik, szintén elsősorban a nagyobb települések környékén kialakult típusa az alapvetően termelő és közvetlen értékesítő tevékenységet folytató vállalkozás, amelyeket a városokból a lakosság tömegei keresnek fel, elsősorban a hétvégeken, vásárlás, „vidéki kiruccanás” és esetleg étkezés céljából. Az utóbbi időben komoly erőfeszítések történnek az ilyen falusi turizmusok közötti együttműködések erősítésére. Nem minden gazdálkodó termel ugyanis mindent, viszont az összefogásuk eredményeként egy közös helyen egy szélesebb termék-választékot tudnak biztosítani a lakossági vásárlók számára. Ezt az összefogást a falusi turizmusról a közelmúltban elfogadott törvény is ösztönzi.
 
A termelők összefogásánál is látványosabb a spontán lakossági bevásárló csoportok kialakulása. Ezek a közös bevásárló csoportok általában egy adott lakó-közösségen belül alakulnak ki, de gyakori az egyes munkahelyeken dolgozók összefogása, sőt nem példa nélküli az egy vallási közösséghez, parókiához tartozók csoportba szerveződése sem. A vásárolható termékek köre széles, a zöldség- és gyümölcsféléktől kezdve megtalálhatók a tej- és tejtermékek, a húsok, a bor és az olíva olaj, valamint a gyümölcslevek, lekvárok és a méz is.
 
Az önszerveződés elvén elindult folyamat mind a termelők, mind a lakosság részére előnyös. Ezt ismerte fel például az egyik tartomány, nevezetesen Lazio önkormányzata, és döntött úgy, hogy jogi szabályozással, tartományi törvénnyel ösztönzi ezeknek a termelői együttműködéseknek és lakossági csoportoknak a kialakulását, működését. Jelenleg csak Rómában közel 100, különböző alapon szerveződött lakossági beszerző csoport működik.
 
Lazio tartomány tavaly hivatalba lépett vezetésének „mezőgazdasági minisztere”, Daniela Valentini elmondása szerint első lépésként számba veszik a tartomány kistermelői közül az ilyen értékesítésben részt venni kívánókat, s ezt a listát a lakosság széles körében terjesztik. (Az olasz mezőgazdasági termelés szétaprózottságát jól példázza Lazio helyzete: a tartományban 214 ezer mezőgazdasági termelő tevékenykedik, közülük azonban csak 50 ezer él kifejezetten a mezőgazdaságból, a többi csak hobbi- vagy kiegészítő tevékenységként termel. Az említett 50 ezer mezőgazdasági termelő 90 %-a is a kistermelői kategóriába tartozik.)
A számbavétel és regisztráció egyik feltétele, hogy a termelők elfogadják a tartomány rendszeres élelmiszerbiztonsági ellenőrzését. Ezáltal a fogyasztók érdekében kettős cél valósul meg: az élelmiszer-vásárlás olcsóbb lesz, és ugyanakkor csökken az élelmiszer-biztonsági kockázat..
Egy további szempont a tartományban tevékenykedő, az önálló kereskedelmi tevékenységhez túl kicsi, vagy túl szűk profillal rendelkező mezőgazdasági termelők számára értékesítési lehetőség, s ezáltal jövedelem biztosítása. Ennek révén nagyobb az esély a vidék népességének megtartására is.
Nagy hangsúlyt helyez a tartományi önkormányzat – a nemzeti agrárpolitikával összhangban – az egyes földrajzi területekhez kötődő, részben az EU eredetvédelmi rendszerébe beépülő, valamint a sok esetben kézműves módszerekkel, kis mennyiségben készülő helyi, hagyományos termékek termelésének fenntartására. Ezt a tevékenységet kiemelten kezelik, ösztönzik, mivel a falusi turizmus különböző formáival együtt jelentős hozzáadott érték előállítási lehetőségnek tekintik, amely az adott tájegység kulturális, turisztikai arculatának is szerves részét képezi.
Ugyancsak az értékesítési lánc rövidítését, a termelők közvetlen értékesítési lehetőségeinek növelését, valamint a fogyasztók számára jó minőségű, friss és főleg olcsó élelmiszerek biztosítását célozza az élelmiszer-automaták választékának bizonyos módosulása. Ezekben a hagyományosan csokoládét, cukorkát, valamint különböző snack-et, chips-et, stb. forgalmazó automatákban (az országban összesen több mint 800.000 automata üzemel) egyre több esetben megtalálható és vásárolható például a termelőtől származó gyümölcs, fogyasztásra kész saláta, gyümölcslé, stb.
A Coldiretti mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet kezdeményezésére kísérletképpen beindult a tej-automaták (hozott palackba tölthető a „csapolt” friss tej) üzemeltetése. Ma már több mint 200 helyen működik, s a lakosság körében mind népszerűbb. Ezekben az automatákban közvetlenül a termelőktől származó frissen fejt tej vásárolható, a szupermarketek árához képest 15-25 %-kal olcsóbban. Az aszeptikus berendezések rendszeres higiéniai ellenőrzése garantálja az automatáknak a fogyasztó számára is biztonságos üzemelését.
Egy további említésre méltó kezdeményezés a „Melinda” almatermelő konzorcium által elsősorban az iskolákban és kórházakban alma-automaták felállítása. Ezekben a friss gyümölcsön kívül az ugyancsak saját termelésű gyümölcslé és krém, mousse, valamint gabona- mogyoró, szezám és más hasonló alapanyagú termék kapható.
Szakértők véleménye szerint mind a kistermelői szerveződések és lakossági bevásárló csoportok, mind az automaták nagyban hozzájárulhatnak a kitűzött és fentebb ismertetett célok (értékesítési lánc rövidítése, olcsóbb élelmiszer, vidéki kistermelők jövedelembiztonsága, hagyományos, helyi termékek támogatása, stb.) eléréséhez. Rövidtávon érzékelhető eredményeket hoz, egyértelmű előnyei miatt mindenképpen célszerű támogatni.

Hozzáteszik azonban, hogy ezek az intézkedések nem pótolhatják a korszerűtlen és költséges élelmiszer disztribúció és logisztikai rendszer megújítását. Ugyancsak kulcsfontosságúnak, és a fenti szempontok érvényesüléséhez alapvetőnek tartják a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncokkal, a multinacionális kereskedelmi vállalatokkal a kiegyensúlyozott partnerkapcsolatok megteremtését, a termelői oldal kiszolgáltatottságának a csökkentését, az alku-pozíció javítását.  Ennek megvalósításában kulcsszerepe van a termelői csoportoknak és konzorciumaiknak, valamint az újabban ismét egyre népszerűbb szövetkezeteknek.