Tóth Béla igazgatót a részletekről kérdeztük a PREGA Konferencia és Kiállítás beharangozó sajtótájékoztatója után. Mint beszámoltunk róla, az eseményt a Gyermelyi Zrt. tésztagyárában tartották meg, ahol a termelés minden pontján jelen van a digitalizáció és a robotika, az irányításban pedig a legkorszerűbb informatikai rendszereket alkalmazzák. Nem mellesleg a vetőmag-termeléstől kezdve a tojótyúkok felnevelésén és a takarmány-előállításon át a végtermékek gyártásáig mindent maguk végeznek.

Hogy épült fel ez az üzemrendszer, mire a legbüszkébb?

Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy 1959 óta, amióta folyamatosan gazdálkodik a vállalat – illetve elődje –, minden esztendőben eredményes volt. Évről évre vásároltak, vagy megterveztek, felépítettek valamit „az ősök”. Ami most itt látható, az szerves fejlődési folyamat eredménye.

Vezetőtársaimmal, akik már túl vagyunk a 60-on, arra készülünk, hogy olyanoknak adjuk át a stafétabotot, akik ezt ugyanígy vagy még jobban fogják csinálni, szintén egy generáción át.

Gyermelyi

Az üzemben a termelés minden pontján jelen van a digitalizáció és a robotika, az irányításban pedig a legkorszerűbb informatikai rendszereket alkalmazzák

Milyen termelési eredményei vannak az egyes üzemrészeknek?

Szántóföldi növénytermesztésünk körülbelül 8600 hektárt művel. Fő növényünk a búza, azon belül is a vetőmag. Ezenkívül előveteményként borsóvetőmagot is termesztünk – valószínűleg mi vagyunk az ország legnagyobb vetőmag-szaporítói –, valamint ipari növényként napraforgót, őszi káposztarepcét, illetve takarmány-alapanyagként kukoricát. Ezenfelül működtetjük integrációs rendszerünket is, amelyben csaknem 300 gazda 17 ezer hektáron termel alapanyagot a Gyermelyinek. Ide helyezzük ki a megtermelt vetőmagot.

Állattenyésztésünk kapacitása a tojótyúkok esetében 550 ezer. Napos baromfiból jércét körülbelül 250 ezer férőhelyen nevelünk. Évente 160 millió darab tojást állítunk elő. Ennek több mint fele a tésztagyárunkba kerül, a maradék pedig héjas tojásként a piacra.

Az állatok takarmányát is saját magunk állítjuk elő a tavaly átadott modern gyárunkban, de jut belőle értékesítésre is.
Malmaink 140 ezer tonna búzát dolgoznak fel évente, ebből 18-20 ezer tonna a durum. A durum őrleményt döntő többségben a tésztagyár használja fel, miként a többi búza egyharmadát is. A fölöslegünket a sütőipari üzemek vásárolják meg, illetve takarmánygyárak veszik kutya-macska tápok alapanyagának.

Tésztagyárunk – a nemrég elkészült az új üzemmel – 60-70 ezer tonna készáru előállítására képes. A cél, hogy ezt a kapacitást a jövőben minél jobban kihasználjuk. Az elmúlt évben 34 500 tonna tésztát értékesítettünk.

kép

"Tésztagyárunk – a nemrég elkészült az új üzemmel – 60-70 ezer tonna készáru előállítására képes."

A hazai piacon mekkora a részesedésük?

40 százalék körüli. Valószínű, hogy ez nem változik az elkövetkező években. Ez a maximum, amit a vezető gyártó képes elérni. Amikor a bővítésről gondolkodunk, elsősorban exportpiacokat keresünk.

Milyen exportpiacokra jutottak már el?

Tekintettel arra, hogy a tészta fajlagosan nem igazán értékes termék, túlságosan messzire szállítani nem érdemes. Időnként persze előfordul, hogy egészen távoli, egzotikus piacokra is eljutunk, hiszen egyes kisebb vállalkozások elviszik mindenhová, ahol magyarok élnek, akár a világ végére is. Szó szerint is. 
Azért a legtöbbet a szomszédos országokban adunk el, főleg ott, ahol magyar ajkú emberek is élnek. A multinacionális láncokon keresztül pedig Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában is értékesítünk.

A sajtótájékoztatón hatásos volt a háztáji és az ipari gyártás összehasonlítása a Gyermelyi példáján keresztül.
Nehéz összehasonlítani egy Gyermelyi és egy háztáji terméket, mert utóbbi esetben minden attól az egy-két személytől függ, aki a portékát előállítja. Hogy mennyire precíz, mennyire tiszta, mennyire képes a minőséget állandósítani, beleértve beszerzési forrása minőségét is. Nálunk minden tényezőre vállalati sztenderdek vannak, ez a garanciája az állandó, megbízható, kiváló minőségnek.

kép

Tóth Béla: "Mindig adódnak speciális feladatok, például egyéni csomagolási igény, amely nincs automatizálva. Tehát a segédmunkástól kezdve a jól képzett mérnökig mindenkire szükségünk van" – fotó: Agroinform.hu

A Gyermelyinél mekkora gond a munkaerőhiány?

A Gyermelyi a Budapest–Tatabánya–Győr–Pécs tengely közepén helyezkedik el, közel Budapesthez, tehát abban a régióban, ahol a legnagyobb a kereslet a munkaerő iránt. Erre felkészültünk, azért mégis érnek meglepetések bennünket is. Időnként nehézséggel küszködünk. Tudomásul kell vennünk, hogy a technológiafejlesztés mellett mindenképp központi kérdés lesz a jövőben a szakképzett emberek megszerzése és megtartása. Nem állunk vesztésre.

Az automatizálás mennyit segített a munkaerő-gondokon?

Az automatizáltság ebben az összefüggésben csak azt jelenti, hogy a munkaerőt sokkal hatékonyabban lehet alkalmazni. Az egy munkaórára vagy munkanapra vetített, egy dolgozóra jutó termék-előállítás lényegesen nagyobb volumenű mint 10-20 évvel ezelőtt.

Az automata rendszereket üzemeltetni kell, ehhez jól képzett mérnökök, informatikusok, sokoldalú tudással rendelkező emberek kellenek. Ráadásul egy ekkora vállalatnál mindig adódnak speciális feladatok, például egyéni csomagolási igény, amely még nincs automatizálva. Tehát a segédmunkásoktól kezdve a betanított dolgozókon át a jól képzett mérnökökig mindenkire szükségünk van. Téves elképzelés, hogy a robotok meg a komputerek kiszorítják az embert. Nem szorítják ki, hanem más képességeket igényelnek a munkavállalótól, egyre magasabb képzettségű szakemberekre van szükség.