Sok sertéstartó helyzetét fordította jó irányba az, hogy tavaly a normalizálódó takarmányárak mellett is kiegyensúlyozottan magas értékesítési árak jellemezték az élősertések piacát. Viszont a kis és közepes méretű telepek nagy részének már későn jött a „segítség", mellettük pedig a vágóhidak és a feldolgozók is bajban vannak – írja a vg.hu
Az elmúlt években a kis és közepes sertéstartók közül nagyon sokan felhagytak a termeléssel – fotó: pixabay.com
Az a termelő, aki nem elég hatékony, tönkremegy
A sertéstartók számára az elmúlt évek piaci folyamatainak tükrében az a legnagyobb tanulság, hogy mivel az árakra nincs hatásuk, ezért a hatékonyságra és a költségekre kell koncentrálniuk – olvasható Magyar Állattenyésztők Szövetségének évértékelőjében.
"Ma már Magyarországon is léteznek olyan telepek, amelyeken jó genetikával, korszerű technológiával, és jó minőségű takarmánnyal kiváló fajlagos takarmányfelhasználást és egy kilogramm körüli napi súlygyarapodást tudnak produkálni" – mondta Simon Gyula, a Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. ügyvezető igazgatója a lapnak, hozzátéve, hogy az ilyen hatékonyan termelni tudó telepek 2022-ben sem voltak veszteségesek, tavaly pedig nagyon kedvező helyzetbe kerültek.
"A soha nem látott magasságokba emelkedett 2022-es takarmányárakat a hízóárak is követték, a tavalyi aratás után pedig a takarmányárak visszacsorogtak a normális szintre, miközben a sertéshús piacán csak kismértékű csökkenés következett be" – fogalmazott a cégvezető.
Ez az időszak megmutatta, hogy akik nem versenyképesek, azok nagyon kitettek a sertéshús áringadozásának, és a hullámvölgyek alkalmával kénytelenek önköltség alatti áron eladni – emiatt a nehezebb időkben a kisebb, kevésbé hatékonyan termelő gazdák sorra tönkremennek.
A 2022-es példátlanul magas takarmányárak hatalmas károkat okoztak
Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint nagyon sok rossz minőségű gazdasági abrak érkezett az országba, miközben ezzel párhuzamosan a hazai növénytermesztés elvesztette a piacát.
Hangsúlyozta: most nem az a kérdés, hogy bejön-e az ukrán termény, hanem az, hogy a magyar exportálható lesz-e, hiszen a hazai állattenyésztés képtelen felvenni azt a többletet, ami jelen van a piacon.
Véleménye szerint a takarmányvásárlások miatt az eredménynövekedés sok termelőnél elmarad, de a sertésár-emelkedés már a harmadik-negyedik negyedévben bevételnövekedést okozott, kompenzálva a korábbi veszteségeket – 2023 szinte minden sertéstartónak sikeresebb volt az előző évinél. "Ha ez a bevételi és költségszint maradna, akkor talpra tudna állni az ágazat" – tette hozzá.
A sertéstartóknak a hatékonyságra és a költségekre kell koncentrálniuk – fotó: pixabay.com
Magyarországon pillanatnyilag nagyon jók az árak
A gazdaságosságot rövid távon a sertéshúsfogyasztás mérséklődése és az Európai Unión belüli termelés-visszaesés közötti arányváltozás irányítja: ha újra csökken a fogyasztás, az rontani fog a jelenlegi, jónak mondható piaci pozíción.
"Magyarországon jelenleg nagyon jók az árak, de ez ne tévesszen meg bennünket, hiszen nem lehet tartósan magasabb a hazai ár az európainál. A takarmányárak viszont igazodni fognak az európai és ukrán árakhoz" – vélekedett Kiss György.
Az egyesület elnöke szerint az elmúlt években a kis és közepes sertéstartók közül nagyon sokan felhagytak a termeléssel, és ez a tendencia rövid távon fel fog gyorsulni. Csak a nagy cégek tudtak élni a beruházási támogatásokkal, mert a kisebbek a bizonytalanságok (uniós szabályozás, takarmányárak, sertésárak változásai) miatt nem merik, nem tudják ilyen szinten elkötelezni magukat közép- és hosszútávra.
Az is hátráltató tényező, hogy a hazai vágóhidak, húsfeldolgozók jó része sem technológiában, sem szaktudásban még nem nőtt fel a világpiaci versenyhez, ezért a felvásárlási árakat nyomva tartva próbálnak érvényesülni.
Nagy szükség van az állattartásra
Kiss György elmondta: a termelők közül nagyon sokan gazdaságilag nem bírják a csatát, újak pedig nem jelennek meg, az országnak pedig nagy szüksége lenne gazdasági abrakfogyasztó állattartásra.
Több gazdánál is azt tapasztalja, hogy hiába áll a rendelkezésükre nagy mennyiségben az abraktakarmány, mégsem hizlalnak, inkább óvatoskodnak, kivárnak, ami miatt nagyon erős átrendeződés történik az ágazatban.
A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója, Fitos Gábor úgy véli, 2023-ban sem sikerült áttörést elérni a támogatásokban. Véleménye szerint ugyanis a Vidékfejlesztési Program állatjóléti támogatásai olyan irreális és szakmailag elfogadhatatlan követelményrendszert erőltetnének rá a sertéságazatra, amit nem lehet vállalni. Mivel a sertéságazat állatjóléti támogatásaihoz nem sikerült brüsszeli jóváhagyást szerezni, így az továbbra is nemzeti finanszírozásban marad.
Jó hír viszont, hogy az Agrárminisztérium által meghirdetett pályázati menetrend része az állattartó telepek fejlesztésének támogatása, így a sertéstartók joggal bíznak abban, hogy egy sikeres év után a finanszírozás is könnyebbé válik.
_fill_540x300_0.jpg)
