A Kaposvári Egyetem sajtóközleményét változtatás nélkül közöljük:

"Az elsődleges és legfontosabb cél, hogy a Kaposvári Egyetem egy esetleges integráció után is koherens, multidiszciplináris oktatási egységként, mint Kaposvári Egyetemi Campus működjön tovább, megtartva a karokon átívelő képzési és kutatásfejlesztési programjait. Ez nemcsak az egyetem jövője, hanem a régió gazdaságának fellendülése szempontjából is kulcsfontosságú." – Így reagált a Kaposvári Egyetem vezetése arra a törvényjavaslatra, amely szerint a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel.

"A Kormány 2020. március 11-én felsőoktatási kérdésekben is döntött, elfogadta többek között azt a minisztériumi előterjesztést, amely szerint 2020. augusztus 1-jével a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi Károly Róbert campusával. Az új egyetem javasolt neve: Szent István Egyetem (SZIE). Emellett a kormány döntött a modellváltás ügyében is, amelynek értelmében 2021. január 1-től az új SZIE állami vagyonkezelői alapítványi fenntartásba kerül.

fotó: www.ke.hu

A Kaposvári Egyetem vezetése a tervekről egy, majd a döntésről két alkalommal kapott szóbeli tájékoztatást az ITM Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért felelős államtitkárságától. A 2020. március 31-én az Országgyűlés elé beterjesztett nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés honlapjáról szereztünk tudomást.

A jelen sajtóközleményben leírtakon kívül jelenleg semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre az integráció lebonyolítására vagy a jövőbeni működésre vonatkozóan.

Az Egyetem vezetése a továbbiakban is elkötelezett az Egyetem jövőbeni fejlődésében. Amennyiben az integrációról szóló döntés megszületik, elsődleges és legfontosabb célunk, hogy a Kaposvári Egyetem az új szervezetben is, koherens, multidiszciplináris oktatási egységként, mint Kaposvári Egyetemi Campus működjön tovább, megtartva a karokon átívelő képzési és kutatásfejlesztési programjait. Meggyőződésünk, hogy az Egyetem csak így lehet katalizátora a régió gazdasági fellendülését célzó programoknak, csak így tud szellemi központként tovább működni."

Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar története

Kezdetek (1961-1971)

Több mint ötven éve, 1961-ben indította el az akkori kormány azt a programot, mely 23 szakosított felsőfokú mezőgazdasági technikum létesítését tűzte ki célul az országban. Somogy megye kezdeményezésére Kaposváron állattenyésztési szakú felsőfokú mezőgazdasági technikum szervezése kezdődött el. Az új intézmény vezetésére az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársát, Guba Sándort kérték fel. Az új igazgató javaslatára az intézmény nemcsak oktatási célokra kapott engedélyt, de kezdetektől fogva széleskörű kutatási és szaktanácsadási tevékenységet is végezhetett. Eredetileg a megye vezetői a Kaposvári Állami Gazdasághoz tartozó Tátom-pusztát jelölték ki az új intézmény helyének, de itt a szükséges infrastruktúra kialakítása jelentős összegekbe került volna. Ennek ellenére 1961 szeptemberében az első évfolyam itt kezdte meg tanulmányait. Később, a második évfolyam részére Kaposváron alakítottak ki tantermet és kollégiumot. A kezdeti oktatást több tényező is erősen akadályozta. Egyrészt a megfelelő számú és képzettségű oktató biztosítása jelentett problémát, mert akkoriban az egész magyar agrároktatásra jelentős nyomást gyakorolt az új termelőszövetkezetek által támasztott szakember igény. Másrészt alapvető jegyzetek és szemléltető eszközök hiányoztak, amit a megye gyorssegélyével és az oktatók találékonyságával, szorgalmával sikerült megoldani. A legnagyobb problémát azonban a kétlakiság okozta, hiszen Tátompuszta 20 km-re volt Kaposvártól és az akkori közlekedési állapotok mellett az ingázás nem mindig volt megoldható. Ezért 1963-ban az intézmény székhelyét a Kaposvártól öt kilométerre lévő Dénesmajorba helyezték át, ahol megkezdődött a közös oktatási és kollégiumi épületegyüttes kialakítása. Már az első elfogadott tantervben az alapos elméleti oktatás mellett nagy hangsúlyt kapott a gyakorlati képzés. Az elméleti és gyakorlati órák aránya 40:60% volt! A szemléltető eszközök tekintetében már említett hiányosságok miatt a gyakorlati oktatás jelentős részét külső üzemekben tartották, így lehetővé vált a mindennapi életben elterjedt, bevált, korszerű technológiák megismertetése a hallgatókkal. A gyakorlati oktatás és az "utazós gyakorlatok" azóta is fontos szerepet kapnak a Kar oktatási rendszerében.

Főiskolai évek (1971-1991)

A kezdeti évek legnagyobb elismeréseként 1971-ben a felsőfokú technikumot önálló főiskolai rangra emelték. Az intézmény neve innentől kezdve Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola lett. Az új intézmény két karral kezdte meg munkáját, az Általános Állattenyésztési, valamint a Baromfi- és Kisállattenyésztési Karral. Később a Baromfi- és Kisállattenyésztési Karon belül üzemszervező szak is indult. Az alapítással egy időben szerveződött az önálló továbbképzési osztály is. A megnövekedett igények kiszolgálására 1975-re elkészült az új tanügyi épület, a lovas pálya és kiszolgáló létesítményei, valamint megkezdődött a szarvasmarha kutató állomás (’csillagistálló’), továbbá a baromfi- és kisállat teszttelep építése is.

Az intézmény oktatási feladatainak ellátáshoz folyamatosan nőtt az oktatói létszám, minősége pedig ugrásszerűen javult. Míg a technikum idejében 2 kandidátus és 9 doktori fokozattal rendelkező oktató dolgozott az intézményben, 1974-ben már 6 fő kandidátus oktatott és 23-an rendelkeztek doktori címmel. Az oktatás színvonalának széles körű elismeréseként a hallgatói létszám is folyamatosan nőtt, és az addigi beiratkozási gondok helyett a háromszoros túljelentkezés vált általánossá. Az ifjúsági önkormányzat képviselői aktívan részt vettek a főiskola irányításában és a különböző bizottságok munkájában. Hallgatók szervezték a kollégiumi életet és "Szavunk" címmel hamarosan megjelent az első diákújság is, ami megváltozott címmel a mai napig rendszeresen megjelenik. 1981-ben – az egyetemi kar előhírnökeként – a főiskola szervezetét jelentősen módosították, és a korábbi kari–tanszéki szerkezet helyett intézeteket alakítottak ki. A főiskolát országos beiskolázási feladattal bízták meg, melyet a megyék közreműködésének köszönhetően sikerült megoldani.

Guba Sándor 1984 februárjában bekövetkezett hirtelen halála után a főiskola vezetését a korábbi kutatási főigazgató-helyettes, Horn Péter vette át. A főiskolát 1987-től a keszthelyi Agrártudományi Egyetemhez csatolták, mint egyetemi kart. A "Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar" nevet 1989. szeptember elsején vette fel az intézmény.

Egyetem (1991- )

1991. szeptember elseje mérföldkő jelentőségű esemény volt a Kar életében. Az intézmény "felnőttkorba" lépett, ugyanis ekkor kezdődött el az öt éves egyetemi szintű képzés. A kaposvári intézmény harminc év alatt, a tátompusztai kastélyból indulva érte el ezt, amely nem sikerülhetett volna azt itt dolgozó oktatók és kutatók szorgalma, kitartása és töretlen tudásvágya nélkül. Az egyetem rektora Horn Péter akadémikus lett, míg a kar dékáni tisztét Széles Gyula (DSc) látta el. A társadalmi és gazdasági élet változásait felismerve 1995-ben indult a gazdasági agrármérnök képzés, míg 1997-től agrár-mérnöktanárok képzését kezdte meg a kar, együttműködve a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolával.

A színesebbé váló képzési paletta a hallgató létszám robbanásszerű növekedésével járt. Átépítésre került a kar tanügyi épülete, és újabb szemináriumi termek, valamint az Idegen Nyelvi Lektorátus laboratóriumai kerültek kialakításra a tanügyi épülethez kapcsolódó, Makovecz Imre által tervezett körépületben, amely megépítése óta a kar jelképévé vált. 1998-99-ben az oktatási kormányzat elhatározta a felsőoktatás teljes átalakítását és reformját, melynek során elsősorban a városi universitasok létrehozását preferálta. Ennek az integrációs folyamatnak köszönhetően a Pannon Agrártudományi Egyetemet feldarabolták és az Állattudományi Kar a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolával került összevonásra.

A Kaposvári Egyetemet a Magyar Országgyűlés 2000. január 1-vel alapította. A Kaposvári Egyetemhez a fent említett két karon kívül két intézet csatlakozott: a veszprémi Műszaki Kémiai Kutatóintézet és az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet. A folyamatos fejlődés az átszervezések alatt sem lassult le. 2001-re elkészült az egyetem "Intézményfejlesztési Terve", melyet elsők között fogadtak el és példaként állítottak más egyetemek elé. A tervben szereplő célok megvalósítására többmilliárd forint állt az egyetem rendelkezésére, ami lehetővé tette két új kar (Gazdaságtudományi, Művészeti) alapítását és megszervezését. A beruházások 2005. évi befejezését követően egy külön egyetemi városrész épült fel a Dénesmajorban az egykori technikum helyén.

A Kaposvári Egyetem 2004-ben a két új kar alapításán túl az Állattudományi Kar kezdeményezésére létrehozta az Egészségtudományi, ma Egészségügyi Centrumot, így az egyetem karainak illetve a kari jogállású szervezeti egységeinek száma tovább nőtt, melynek köszönhetően a Pécsi Egyetem mellett a dél-dunántúli régió legjelentősebb felsőoktatási intézményévé vált.