A bevezetőben Sabján Krisztinán, a NAK Zala Megyei Szervezetének elnöke mondott köszöntött, és kiemelte, hogy a gazdák és a falugazdászok kiválóan helytálltak a megváltozott, a koronavírus-járvány által nehezített helyzetben is, az élelmiszerellátás zavartalan, az adminisztráció és a területalapú kérelmek kezelése kapcsán pedig mindenki a lehető legrugalmasabban alkalmazkodott a kihívásokhoz. Az élet nem állt meg, Zala megyében ebben az évben 3 új termelői piac nyílt.

Győrffy Balázs összefoglalta a november 30-án elfogadott és közzétett 2020. évi CXXIII. jogszabály legfontosabb részleteit, dr. Cseszlai István pedig a változások gyakorlati alkalmazását és átmenetre vonatkozó tudnivalókat ismertette. A bevezetőben a NAK elnöke kiemelte, a cél az volt, hogy a közel 20 éves, mára idejét múlt jogszabályt úgy tegyék korszerűbbé és a megváltozott körülmények között is jobban alkalmazhatóvá, hogy közben senki se járjon rosszabbul.

őstermelő adózása

10 millió Ft árbevételig őstermelőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük – fotó: Tóth Péter

Mi változik az őstermelők esetében?

Az értékhatárok változnak az őstermelők adózásában: közel 1 millió Ft árbevételig nem kell adóbevallást készíteni.

Közel 10 millió Ft árbevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Ha ezt az árbevételt valaki átlépi, csak a különbözetre szükséges adót fizetni, melynek mértéke: a 10 millió forint feletti összeg 90%-ának 15%-a. Azaz 11 millió Ft-os árbevétel esetén összesen 15 ezer Ft adófizetési kötezettség áll fenn.

Az átalányadózás értékhatára kb. 20 millió Ft-ra emelkedik. (Az értékhatárokat a mindenkori minimálbérhez kötötten határozták meg.)

A támogatások nem számítanak bele az árbevételbe (például a területalapú és a 2. pillérhez kapcsolódó kifizetések).

Kiegészítő tevékenység is végezhető az árbevétel 25%-áig (például falusi vendéglátás, bérmunka).

Vigyázat! Ha túllépi a kiegészítő tevékenység a 25%-ot, akkor az egész kiegészítő tevékenységre igaz, hogy nem alkalmazható az őstermelői adózási feltételrendszer.

A saját alapanyagot felhasználó feldolgozási tevékenység a kistermelői törvényben meghatározott volumenig a mezőgazdasági tevékenységhez sorolandó.

Vigyázat! A vásárolt alapanyagot használó kistermelői feldolgozás a 25%-os korláttal szabályozott kiegészítő tevékenységhez sorolandó!

Őstermelő csak 16 évet betöltött természetes személy lehet.

Saját termelőeszközzel szükséges rendelkezni: nem az a lényeg, hogy van-e saját földje a termelőnek, bérelhet is, de valamilyen termelő eszközzel rendelkeznie kell, ami alkalmassá teszi a mezőgazdasági tevékenység végzésére.

Összeférhetetlenség: őstermelő lehet egyéni vállalkozó is egyben, de nem lehet ugyanazt a tevékenységet végezni a két kategóriában, választani kell 2021 március végéig!

Az őstermelőként előállított termények, termékek értékesítéséhez nem szükséges a továbbiakban a személyes jelenlét, a közeli hozzátartozó vagy alkalmazott is eljárhat az őstermelő nevében.

őstermelő

Kiegészítő tevékenység is végezhető az árbevétel 25%-áig – fotó: MTI/Mohai Balázs

Nyilvántartás, adminisztráció

Nem lesz plasztikkártya és betétlap! Állandó problémát okozott, hogy a hatályos igazolványt évente betétlappal kellett érvényesíteni, és aki ezt elmulasztotta, hátrányosabb helyzetbe kerülhetett. Ennek vége! Lejáró igazolványok nem lesznek, mostantól az őstermelők egyedi azonosító számmal rendelkeznek majd, kártya és érvényesítési kötelezettség nélkül.

A őstermelői jogviszony megszűnésére több lehetőség van: természetes okok (pl. a megszüntetés kérése, haláleset), vagy a NAK általi megszüntetés szabálytalanság miatt.

Betétlapot nem lesz kötelező vezetni a bevételek nyilvántartásához, erre más mód is elfogadható január 1-től: például naplófőkönyv, pénztárkönyv.

Nem változnak a járulékfizetésre és az ÁFA szabályokra vonatkozóan az előírások.

Hogyan zajlik az átmenet?

Aki 2020. december 31-én őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (akár érvényes betétlap nélkül), 2021. január 1-jén automatikusan átkerül az új rendszerbe, nincs teendője!

Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)

A családi gazdaságok és a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező csoportok jogutódja, a szabályok tekintetében minden ugyanúgy érvényes, mint az őstermelőknél, a szabályok többszöröződéséről van szó. Maximum 4 főre vonatkozóan lehet növelni az értékhatárokat. Dr. Cseszlai István felhívta a figyelmet arra, hogyn nem érdemes december 31-ig új családtagokat behozni a mostani családi gazdaságba!

A gazdaság vezetőjének nem szükséges a továbbiakban főállásban őstermelői tevékenységet folytatnia.

Nincs szükség arra, hogy minden tag a vezető („főlapos”) őstermelő közeli hozzátartozója legyen, elegendő a hozzátartozói láncolat megléte.

Minden tag eljárhat az ŐCSG nevében (kivéve a gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés, ott csak a vezető intézedethet), értékesíthetnek több helyen is.

Fontos! Az ŐCSG tagjainak minden földet be kell vinniük a gazdaságba, föld bérbeadásáról nem lehet szó külső bérlőnek!

A továbbiakban nem muszáj egyenlő arányban felosztani a nyereséget és a veszteséget, az ŐCSG megalapításakor, illetve a 2021. január 1-et követő féléves átmeneti időszakban létrehozott szerződésben kell lefektetni az alkalmazni kívánt arányokat.

őstermelő

A gazdaság vezetőjének nem kötelező főállásban őstermelői tevékenységet folytatnia – fotó: Pixabay

Hogyan zajlik az átmenet?

A mostani közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők és a családi gazdaságok automatikusan átkerülnek az ŐCSG kategóriába január 1-től, de lesz egy fél éves időtartam, ami alatt a NAK-kal történő adategyeztetést le kell folytatni, és az új, ŐCSG szerinti szerződést el kell készíteni.

Fontos! A most egyéni vállalkozóként és őstermelőként is ugyanazzal a tevékenységgel foglalkozóknak 3 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy eldöntsék, az adott mezőgazdasági tevékenységet a továbbiakban egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként kívánják végezni!

Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a Fiatal Gazda pályázatok kapcsán létrehozott egyéni vállalkozásokkal. Ők dönthetnek, hogy tevékenységüket a továbbiakban őstermelőként folytatják, nem fognak hátrányt szenvedni a pályázat fenntartási ideje alatt sem.

Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)

Már működő formáknál lehet igényelni a NAK-nál a CSMT minősítést. (Az igénylés előtt kell bejegyeztetni a gazdasági társaságot.)

Feltételek: mezőgazdasági vagy erdőgazdasági tevékenységgel kell foglalkoznia a szervezetnek, minimum 2 tagja kell, hogy legyen, akik egymással hozzátartozó láncolatban vannak.

Fontos! Nincs 25%-os korlátozás a kiegészítő tevékenységekre vonatkozóan!

Az ŐCSG-vel szemben ennél a formánál nem szükséges az összes földterületet bevinni a CSMT-be.

A CSMT minősítés megszerzésének elsősorban a kedvező elővásárlási és előhaszonbérleti ranghely biztosítása miatt lesz jelentősége, az adózási szabályok a gazdasági társaságokra vonatkozóan fog zajlani.

A CSMT-k esetében nincs lépéskényszer január elsejétől, a mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozó gazdasági társaságokra vonatkozó kedvezmények lesznek bővebbek: pl. 50 millió forintig adómentesen kivehetők például a támogatások, a tagok között kifizetett földbérleti díjak, illetve a minimum 15 évig használni kívánt termőföld tagok közötti megvásárlásának értéke.

Az új szabályok életbe lépése

2020. január 1-től lép életbe az új jogszabály, de természetesen elsőként 2022-ben kell majd a 2021-es tevékenység esetében érvényesíteni a szabályrendszert, az idei tevékenységekre a most hatályos adózási és bevallási szabályok érvényesek.

A Kamara külön aloldalt nyitott a jogszabály megimserésének érdekében, mely itt érhető el. Az aloldalon kiadvány, prezentáció is segíti a gyakorlati információk megismerését.