A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető.

A magyar gazdák számára ez új piacokra való belépést jelenthet igen jó árszinten, ezért már az idei termelés fokozásával felkészülhetnek a globálisan várhatóan kieső termésmennyiség pótlására.

élelmiszer

Idén 22,9 százalékos élelmiszerár-emelkedés várható – fotó: pixabay.com

Ilyen mértékű drágulást több mint egy évtizede nem láttunk

A Világbank áprilisi jelentése idén 22,9 százalékos élelmiszerár-emelkedést jelez előre globálisan. Ilyen mértékű drágulást több mint egy évtizede nem láttunk. A Világbank arra alapozza a becslést, hogy márciusban 83,9 százalékkal nőttek az élelmiszerárak 2020 azonos hónapjához képest.Utoljára 2006 júniusában volt ezt meghaladó, 96 százalékos emelkedés.


Élelmiszerhiánytól az idén nem kell tartani, globálisan jelentős tartalékok vannak

„Az élelmiszerek ilyen nagymértékű drágulása főként annak tudható be, hogy folyamatosan emelkednek az energiaárak és a fenntarthatósági törekvések teljesítése is jelentős többletköltséget ró a vállalatokra" – magyarázta az okokat Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

„Élelmiszerhiánytól nem kell tartani, idén ugyanis globálisan jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, azonban nem feltétlenül ott, ahol valóban szükség lesz rájuk, ezért a szállítási költségek tovább fokozhatják a drágulást" – tette hozzá a szakértő.

zöldségek

Márciusban 83,9 százalékkal nőttek az élelmiszerárak 2020 azonos hónapjához képest – fotó: pixabay.com

A mostani termelési szezonból a lehető legtöbbet kell kihozni 

A jövő év viszont már más kérdés. Ha a háborús övezetekben idén ellehetetlenülnek a mezőgazdasági munkák, az a két nagy gabonatermelő ország kiesése miatt világszinten komoly problémát jelenthet.

A mostani termelési szezonból ezért a lehető legtöbbet kell kihozni a várhatóan kieső termésmennyiségek pótlására. Ez a hazai termelők számára is lehetőséget jelenthet, amennyiben növelni tudják hektáronkénti hozamukat legalább az európai átlag szintjére és ezzel a többlettel ki tudnak lépni a világpiacra.