Reggel robbant a hír, hogy a Nitrogénművek az üzleti környezet drasztikus romlása miatt befejezi a gyártói tevékenységét.

Bige László elnök-vezérigazgató, a vállalat tulajdonosa ennek fő okaként a nyáron, az idei évre visszamenőleg is bevezetett 40 euró/t adóval magyarázza, amellyel a műtrágya szerinte eladhatatlanná vált.

A közzétett levelében a vállalat tulajdonosa arról ír, hogy legalább 32,2 milliárdos kiesést jelent az államnak, ha bezár a Nitorgénművek. A teljesség igénye nélkül felsorolja, hogy éves szinten az MSZKSZ hozzájárulás (Földgáz biztonsági készletezési díj) kiesése 6,1 milliárd Ft, áfa kiesés 19,9 milliárd Ft, élelmiszerlánc felügyeleti díj 199 millió Ft, személyi jellegű kifizetések adói + bérjárulék 2,459 milliárd Ft, helyi adók 1,24 milliárd Ft, FGSZ forgalmi díjak 2,3 milliárd Ft.

Arra is kitért, hogy a Nitrogénművek Zrt. 93 éve működik és Magyarország legrégebben működő vegyipari vállalata. Az elmúlt 14 évben 450 millió euró saját forrásos beruházást hajtott végre. Hangsúlyozta, hogy Európa C.N.A. típusú nitrogén műtrágya 13 százalékát Magyarországon termelik, valamint a világ legnagyobb és legkorszerűbb salétromsav gyára Pétfürdőn működik.

"Bige úr már nem először játszik húzd meg-ereszd meg játékot, és én biztos vagyok abban, hogy most is ez történik" – reagált a bejelentésre Raskó György agrárközgazdász a Pénzcentrumnak.

Hozzátette, hogy Bige László bejelentése akkor jött ki, amikor a mezőgazdaságban már megvolt az őszi trágyázás, és legközelebb tavasszal lesz ez esedékes. Vagyis a saját pozícióit igyekszik erősíteni – véli a szakember.


De azzal nem csak ő, hanem maga a kormányzat is tisztában van, hogy az a műtrágya és pétisó, amelyet a cég előállít, egész Közép-Európában egyedülálló, és szinte pótolhatatlan lenne, ha leállnának a gyártásával. Az tény, hogy a szabályokat láthatóan az ő ellehetetlenítésére és kigolyózására találták ki és hívták életre, de azt is jól tudja a kormányzat, hogy a műtrágyapiac ilyen szintű leállítása önmagában hatvan milliárdos kiesést jelentene a GDP-ből – ez pedig ilyen gazdaságilag vészterhes időkben megengedhetetlen volna. Nem is beszélve még arról, hogy legalább 500-600 ember veszítené el a munkája, és ez sem megengedhető – mondta Raskó György.

„Bige László kemény üzletember, lehet, hogy más már fele ennyi nehézség után abbahagyta volna, de ő szerintem nem fogja" – mondta a Telexnek egy mezőgazdasági cégvezető, aki elmondta, hogy most valóban nem könnyű megvenni bizonyos műtrágyát, a MAP (monoammónium-foszfát) például hiánycikk.

„De ilyenkor minek is vennénk? Nem most szórjuk ki, hanem majd márciusban. Mindig halljuk, hogy nem lesz műtrágya, nem lesz vegyszer, semmi sem lesz, aztán azért mindig lesz" – mondja ugyancsak a lapnak egy másik agrárvállalkozó.

Tehát úgy tűnik, hogy a szakma inkább lobbipróbálkozásnak, jobb tárgyalási pozíciók kiharcolását véli a reggeli bejelentés mögött.

Mindeközben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) harmadik negyedéves adataiból azt is tudjuk, hogy 2023. harmadik negyedévében 66 százalékkal több műtrágyát vásároltak a gazdák, mint 2022 ugyanezen időszakában. A legnagyobb kereslet volumenben a mészammon-salétrom (MAS) és az NPK 15-15-15 iránt volt ebben az időszakban és ez a két termék adta a harmadik negyedéves értékesítésének 76 százalékát. Az értékesítési átlagárak az előző negyedévhez hasonlóan tovább mérséklődtek. Az átlagárak a 2021 azonos időszak árszintjére kerültek, de még mindig kétszeresei a 2020-as áraknak. A terményárak viszont nem követik az inputanyagok árának erős növekedését.