Hogyan értékelné az elmúlt 4 évet, mik ennek az időszaknak a legfőbb tapasztalatai?

Korábban nem tapasztalt rendkívüli körülmények között kellett helytálljanak a magyar gazdák az elmúlt időszakban, hiszen a koronavírus mellett a mezőgazdaság több más próbatétellel is szembesült. Példaként említhetném a tavaszi csapadékszegény időjárással és fagyokkal, a nyári aszállyal, a madárinfluenzával, a sertéspestissel, a zuhanó sertés termelői árakkal és a rendkívül magas energia-, műtrágya- és takarmányárakkal kapcsolatos kihívásokat.

Éppen ezért kiemelkedő eredménynek tartom, hogy az ágazat folyamatosan biztosította a magyar lakosság jó minőségű, biztonságos élelemmel történő ellátását. A gazdák szorgalmáért és kitartásáért köszönettel tartozunk. Emellett azt se felejtsük el, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar látványos fejlődésen ment keresztül 2010-óta.

A magyar agrárgazdaság versenyképességének további növelése érdekében a kormány a lehető legmagasabb nemzeti kiegészítő forrást biztosítja a 2021 és 2027 közötti években a KAP II. pillérét alkotó vidékfejlesztési támogatásokhoz, így 2021 és 2027 között 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amivel megháromszorozza a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak nagyságát.

A kormány döntése alapján a Vidékfejlesztési Program forrásainak felhasználásával a Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében a 2021. évben több mint 1100 milliárd forint összegben kerültek kiírásra pályázati felhívások az agrárium és a vidéki élet szereplői számára, ráadásul a korábbi pályázatokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszegét is megemeltük.

Nagy István

Dr. Nagy István – Fotó: Agrárminisztérium

Ön személyesen milyen eredményt, pozitív változást emelne ki?

A tavalyi év is megmutatta a magyar agrárium válságállóságát és stratégiai szerepét. A mezőgazdaság kedvező 2021-es eredményeit mutatják a KSH számai is. Az ágazat kibocsátása először haladta meg a 3 ezer milliárd forintot, 3378 milliárd forint ért el. A növekedés folyó áron 15 százalékos volt.

Pozitív, hogy mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés teljesítménye meghaladta az előző évit. A növénytermesztés esetében a termelési volumen rendkívüli időjárási hatásokkal magyarázható csökkenését ellensúlyozták az emelkedő termelői árak. Az állattenyésztés esetében a termelési volumen is növekedett. A mezőgazdaság erősödését jelzi az is, hogy 2021-ben látványosan növekedett az agrárexport és a külkereskedelmi többlet, ami hozzájárult a nemzetgazdaság külkereskedelmének stabilitásához is.

Fontos azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy ezeket az eredményeket a gazdákkal közösen összefogva együtt értük el. Célkitűzésünk a magyar agrárium átfogó és teljese megújítása. A biztonságos élelmiszer-ellátás, illetve a mezőgazdaság és élelmiszeripar hosszú távú versenyképessége érdekében továbbra is előre kell mennünk.


Miben látja a magyar kertészeti ágazat kitörési lehetőségeit? Lesznek-e olyan kultúrák, amelyek termesztésével fel kell hagynunk a jövőben? Lehetnek olyan kultúrák, amelyek termesztése viszont most válhat gazdaságossá?

A kertészetben a kitörési pontok esetében azt érdemes megfogalmazni, hogy először is a termelési hatékonyság növelésére, a termelésbiztonság növelésére kell törekedni – legyen szó öntözésről vagy fagyvédelemről, ültetvényeink állapotáról vagy a gépesítettségről.

alma

"Először is a termelési hatékonyság növelésére, a termelésbiztonság növelésére kell törekedni" – fotó: Shutterstock

Emellett az elmúlt másfél évtizedben átalakult keresleti viszonyokhoz történő alkalmazkodásban kell segíteni a termelői oldalt, támogatni őket értékesítési gyakorlatuk fejlesztésében. Ennek van értékesítési gyakorlatfejlesztési része, és van olyan is, ami a betakarítás után alkalmazandó post harvest technológiák beállításának ösztönzését kell jelentse. Nem szabadna úgy termelni sok munkával és befektetéssel, hogy közben a termény értékesítési stratégiája nincs kitalálva, nincs megszervezve – ez sok termelő számára a legfontosabb kérdés a mindennapi gyakorlatban.

A zöldségek és gyümölcsök esetében a hőösszeg növekedése a termésmennyiségre akár pozitív hatással is lehet, amennyiben az öntözés és vízpótlás az egyenlőtlen eloszlású és csökkenő csapadék esetén biztosítva lesz. Ugyanakkor a különböző kultúrák tekintetében az látszik, hogy a kevesebb vizet igénylő, szárazságot toleráló, hideghatást tűrő szabadföldi zöldségfajok és fajták válnak általánossá a jövőben. A gyümölcsfajokat illetően kiemelt jelentőségűvé válik a tavaszi fagyokkal szembeni toleráns fajták használata és a megfelelő termőhely megválasztása, ezek figyelembevétele nélkül komoly kockázatot fut a termelő.

Az állattenyésztési ágazat jövedelmezősége az áremelések és a támogatások ellenére sem állt helyre egyelőre. Mit tehet még a kormányzat az ágazat megsegítéséért?

Az energia- és takarmányárak, valamint a munkabérek emelkedésének költségnövelő hatását még valóban nem pótolta a termelői árak időszakban tapasztalt emelkedése. Ezért a gazdálkodók jövedelmezősége továbbra is komoly nyomás alatt van. Ez nem magyar sajátosság, az EU többi tagállamában is hasonló folyamatok figyelhetők meg.

szarvasmarha

"A gazdálkodók jövedelmezősége továbbra is komoly nyomás alatt van" – fotó: Shutterstock

A kormányzat eddig is minden rendelkezésre álló eszközzel segítette az ágazatot ennek a nehéz időszaknak a túlélésében, többek között emelt összegben fizette ki a közvetlen támogatások előlegét, ami jelentős pénzügyi biztonságot nyújtott a gazdálkodóknak, többlettámogatást biztosított állatjóléti téren, kamat- és költségmentes forgóeszközhitelt vezetett be az állattartók számára, és elindította a krízisbiztosítási rendszert.

A magas inputárak is kiemelik a hatékonyságnövelő beruházások fontosságát, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy 2021-ben nagyszabású beruházási programot indítottunk, ami a következő időszakban is folytatódik. A közös agrárpolitika 2023 és 2027 közötti intézkedései között is kiemelt szerepe lesz a fejlesztések támogatásának, és a II. pilléren belül kibővült állatjóléti támogatások fogják segíteni az állattenyésztést. Végül azt is szeretném megemlíteni, hogy külön célellenőrzésekkel figyelünk az importhúsok kérdéskörére.

Milyen konkrét előrelépés történt az elmúlt 4 évben az öntözésfejlesztés, vízvisszatartás területén? Terveznek itt változtatást a jövőre nézve?

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény hatályba lépése óta az Agrárminisztérium és az Nemzeti Földügyi Központ munkájának köszönhetően 178 217 hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, de felméréseink szerint az öntözés lehetőségének kiépítésére akár kétszer ekkora területen is igény lenne.

A mezőgazdasági termelők számára megteremtettük az öntözési közösségek alakításának lehetőségét, amely közösségek elismerésüket követően számos lehetőséghez és segítséghez jutnak. Az öntözési közösségek száma folyamatosan emelkedik. Áprilisig az Agrárminisztérium 106 öntözési közösséget ismert el. Az eddig kérelmet benyújtott öntözési közösségek összesen 59 193 hektáron terveznek öntözéses gazdálkodást végezni, melyből 42 830 hektáron újonnan épül ki az öntözés lehetősége.

öntözés

"Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és növeléséhez elengedhetetlen" – fotó: Shutterstock

Az NFK a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében 2020-tól eddig 9 harmadlagos mű rekonstrukcióját célzó, egyúttal mintaprojektnek is minősülő állami beruházás megvalósítását kezdte meg, amelynek következtében összesen 16 688 méter hosszú csatornát újítottak fel.

Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és növeléséhez elengedhetetlen. Ehhez szükség van a meglévő, termelői kézben lévő öntözőrendszerek megújítására. Ennek megvalósításához nyújt segítséget a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett öntözés-korszerűsítést célzó pályázati felhívás, mely 2016 óta folyamatosan elérhető a beruházni kívánó gazdák részére. Eddig 700-nál is több kérelmező részesült összesen mintegy 43 milliárd forint beruházási támogatásban.

Meggyőződésünk, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet jobban hasznosul, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen használják fel, az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik. Ezért a gazdák kérhetik, hogy öntözési közösségként ismerjük el együttműködéseiket többek között azért, hogy speciális támogatási formákat is igénybe vehessenek.

Az öntözési közösségeknek szóló, a beruházások előkészítését és a meglévő öntözési rendszerek üzemeltetését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás jelenleg is elérhető. Folyamatosan várjuk a csoportok pályázatait a 90%-os támogatási intenzitású forrásra. A gazdák számíthatnak arra, hogy a jövőben is fennmaradnak az eddigi támogatási lehetőségek, hiszen a 2022 utáni agrártámogatásokat keretbe foglaló és jelenleg az Európai Bizottsággal egyeztetés alatt álló Stratégiai tervünknek is kiemelt területe lesz az öntözésfejlesztés.

A jelenlegi világpiaci változások, krízisek, mint a most is zajló háború, miben és milyen mértékben befolyásolja a magyar gabonakereskedelmet?

Fontos tisztázni, hogy Magyarország elenyésző mennyiségű gabonát és napraforgót importál Ukrajnából és Oroszországból, ezért az exportjuk nincs hatással a hazai ellátás biztonságára. Békeidőben mindhárom ország terményeinek többlete a világpiacon kerül eladásra. A háborús helyzet így nincs közvetlen hatással Magyarország gabonaellátására, de a hazai gabonapiaci árakat természetesen itthon is jelentős mértékben megnövelte.

gabona

A háborús helyzet nincs közvetlen hatással Magyarország gabonaellátására – fotó: Shutterstock

Magyarország a hazai takarmányozás és élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása miatt bejelentési kötelezettséget írt elő a fontosabb gabona- és olajos növények kiviteli szándéka esetén. Ezzel kontrollálni tudjuk a gabonapiacot, és szükség esetén meg tudjuk akadályozni, hogy ezekből a hazai fogyasztók és állattartók ellátását veszélyeztető hiány alakuljon ki az itthoni piacon.

Jó hír, hogy nem tartunk itt, beavatkozásra eddig nem volt kellett sort keríteni, de szükség esetén készen állunk erre. Ezért tehát gazdasági szempontból is fontos a mielőbbi békés rendezés, hogy a termények előállítása és kereskedelme is a szokásos módon történhessen.