Körülbelül 70-80 milliárd forinttal több uniós agrártámogatást kaphatnak az idei évre a hazai gazdálkodók, mert a látványos forintgyengülés miatt az euróban meghatározott brüsszeli források átváltási árfolyama jelentősen növekedett - írja a novekedes.hu
Az egyes pillérbe tartoznak a területalapú támogatások – fotó: pixabay.com
A forint euróval szembeni gyengülése befolyásolhatja a támogatások összegét
Támogatási szempontból a magyar mezőgazdasági termelők nagyon jól járnak azzal, hogy az euróhoz képest (is) látványosan gyengül a forint, mert emiatt jelentősen növekszik az euróban kifejezett uniós agrártámogatások átváltási árfolyama.
Különös jelentősége van ennek az EU-s Közös Agrárpolitika (KAP) úgynevezett egyes pillérébe tartozó közvetlen kifizetéseknél, ugyanis ezeknél az átváltást az Európai Központi Bank (EKB) október elseje előtt utoljára közzétett – az idén szeptember 30-i – árfolyama alapján kell végrehajtani.
Az egyes pillérbe tartoznak a területalapú támogatások, de innen fizetik az úgynevezett termeléshez kötött vagy a fiatal gazdáknak járó megkülönböztetett támogatásokat is.
Az EKB tavaly szeptember 30-i árfolyama szerint egy euró 360,19 forintot ért, míg idén már 422,18 forintot.
Mit jelent ez valójában?
Ez azt jelenti, hogy a forintgyengülés az agrártámogatásoknál növelni fogja az euróátváltásnál számított forintösszeget, méghozzá az uniós agrártámogatásoknál figyelembe vett forint/euró árfolyam megugrásával, ami több mint 17 százalékos volt.
A magyar gazdálkodók a különböző számadatok alapján évente mintegy 1,3 milliárd eurónyi első pilléres támogatást vehetnek igénybe, ami tavaly 460-470 milliárd forintot tett ki.
A forintgyengülés hatására most ez az összeg látványosan növekszik, és eléri az 540-550 milliárd forintot.
Ennek eredményeképpen a hazai termelők, a forint euróhoz viszonyított jelentős gyengülése miatt az idén első pilléres közvetlen kifizetésként – javarészt területalapú támogatásként - 70-80 milliárd forinttal többet kaphatnak.
Az árfolyamváltozás megmutatkozik majd abban is, hogy hektárra vetítve mennyi területalapú forrást – alaptámogatást és zöldítési támogatást – vehetnek igénybe a gazdák. Tavaly ez az összeg hektáronként 80 ezer forint körül alakult, az idén viszont a 93-94 ezer forintot is megközelítheti.
Az előrehozott kiutalásokat a magyar büdzsé finanszírozza, Brüsszel pedig a támogatásokat utólagos elszámolással folyósítja – fotó: pixabay.com
Lesz előlegfizetés, de nem tudni, hogy mennyi
Magyarország az idén is fizet támogatási előlegeket, a jogosultak a nekik járó összegek maximum 70 százalékát október 17. és november 30. között előre hozva megkaphatják, a többihez pedig a december elsejétől induló, úgynevezett részfizetési időszakban juthatnak hozzá.
Tavaly a 70 százalékos maximális előleget utalták ki a termelőknek, az idén október 17-től kezdődő előlegfizetésről szóló közlemény viszont most nem tért ki arra, hogy az előlegek mértéke újra eléri-e az EU által engedélyezett, 70 százalékos maximális szintet.
A Növekedés.hu információi szerint idén nehézséget okoz az agrárgazdasági előlegfizetés kapcsán az orosz-ukrán háború és annak a piaci-gazdasági következményei, ami miatt romlott a költségvetés helyzete, így az előlegfizetéshez a pénzügyi tárca nem biztosít több forrást a tavalyinál. (Ennek az az oka, hogy az előrehozott kiutalásokat a magyar büdzsé finanszírozza, Brüsszel pedig a támogatásokat utólagos elszámolással folyósítja.)
A termelők támogatásokat nem bukhatnak el, de az előlegként kifizethető összegek egy részéhez csak később juthatnak csak hozzá. Az előlegfizetés és annak mértéke az idén különösen fontos kérdéssé vált, hiszen a növénytermeléssel foglalkozó gazdálkodók minden eddiginél nagyobb aszálykárokat szenvedtek.
Az agrártárca hangsúlyozza, hogy az őszi munkákat elvégezéséhez az előlegek segítséget nyújthatnak a termelők részére, illetve biztosíthatják, hogy pénzügyi-likviditási szempontból stabilabbak legyenek.
.jpg)
A 2022/2023-as új gazdálkodási ciklusban is jellemző lesz az inputköltségek növekedése – fotó: pixabay.com
Emelkednek az inputköltségek
Az agrárüzemeknek és gazdálkodóknak azzal kell szembesülniük, hogy a 2022/2023-as új gazdálkodási ciklusban is jellemző lesz az inputköltségeik – főként műtrágyázási, növényvédő szer-, vetőmag- és gépjavítási kiadásaik - növekedése. Aggodalomra ad okot, hogy egyes termelők a pénzhiány miatt a szükséges agrotechnikai munkálatokat nem tudják megfelelően elvégezni, illetve nem lesznek képesek beszerezni az indokolt mennyiségű inputanyagokat.
A kormány a finanszírozási helyzetet hitelmoratóriummal és kedvezményes hitelforrásokkal is igyekezett javítani, amit a támogatási előlegek is segítenek majd, még akkor is, ha azok várhatóan nem is érik óel a maximálisan kifizethető, 70 százalékos mértéket.
