"Tisztességesen meg kell tudni élni a mezőgazdaságból" – ehhez segít hozzá a precíziós gazdálkodás

Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA) célja a mezőgazdaságban alkalmazott legkorszerűbb digitális technológiák és gyakorlatok bemutatása a témával foglalkozó kutatók, oktatók és gazdálkodók számára. A júliusi rendezvény egyike lesz a Covid-járvány csillapodását követő első nemzetközi konferenciáknak Budapesten, amelyet a helyzethez igazodva hibrid módon, párhuzamosan online és személyes jelenléttel rendeznek meg.

Egyszerre eszköz és cél is a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés

A négynapos rendezvényen 26 ország 116 szakértője tart előadást, a mintegy 300 fős közönséget elsősorban a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció hazai és nemzetközi tudományos és gyakorlati szakemberei, diákok, valamint a szakmai partner szervezetek képviselői alkotják majd. Mennyire számít újnak a precíziós technológia fogalma, és milyen iparágakban használatos az agráriumon túl?

Az agrárgyakorlatban részben újnak számít, bár egyre inkább bekerül a köztudatba. Kutatási szinten már talán évtizedekre visszavezethető a precíziós gazdálkodás kialakulása. Én azt hiszem, hogy a precíziós gazdálkodás talán a mesterséges intelligenciának egy szakosodott része. A mesterséges intelligencia manapság szinte minden iparágban használható, tényleg azt hiszem, hogy a 21. század erről szól.

"A precíziós gazdálkodás hosszú távú szemlélet" – fotó: Pixabay

Amint a sajtótájékoztatón is elhangzott, a precíziós gazdálkodás hosszú távú szemlélet: egy tanulási görbén kell haladni. Mi a KEVE Zrt.-nél 6-7 évvel ezelőtt kezdtük el. Én alapvetően nem agrárvégzettségű vagyok, mérnöki, és közgazdász végzettséggel rendelkezem. Mielőtt a bátyámmal az agrárszférába fektettünk be, én egy nemzetközi cégnél voltam pénzügyi tanácsadó.

A precíziós technológia, gazdálkodás bevezetése nem olcsó mulatság. Hogyan és mely területeken várható, hogy ez a hatalmas invesztíció megtérülhet?

Azt gondolom, hogy a precíziós gazdálkodásnak két megtérülése van. Beszélhetünk a pénzügyi megtérülésről, amit folyamatosan próbálunk számszerűsíteni. A munkamenetek, az inputanyagok csökkentése, illetve hatékonyabb felhasználása, ezek mind pénzben kifejezhetők, így látható, hogy a befektetés és a hozamnövekedés és / vagy a költségcsökkentés hogyan viszonyulnak egymással.

Amit viszonylag nehéz számszerűsíteni: a környezetre való hatás. A precíziós technológia használatának egyik eredménye az, hogy egy fenntarthatóbb mezőgazdasági termelést tudunk megvalósítani. Ezt forintosítani nagyon nehéz, ez egy abszolút hosszú távú, generációkon átívelő cél és eredmény, amit megvalósítunk. Meggyőződésem, hogy a precíziós gazdálkodás mind a két lábon szilárdan áll, és mind a két láb megalapozott.

A KEVE Zrt. milyen reményekkel vágott bele a technológia alkalmazásába, illetve a gazdálkodás formálásába?

Ha körülnézünk, láthatjuk, hogy a precíziós technológiákat bemutató kiállításokon, rendezvényeken az érdeklődők és a kiállítók száma is egyre bővül.

Amikor mi, a KEVE Zrt., beszálltunk a mezőgazdaságba, stratégiai megfontolásból indultunk ki. Nevezetesen: az nem várható el, hogy azok, akik az élelmiszert előállítják a lakosságnak, ezt jótékonyságból tegyék. Tehát tisztességesen meg kell tudni élni a mezőgazdaságból. Ha ezt elhisszük, ha az átlagnál valamivel jobban gazdálkodunk, akkor ez egy hosszú távon fenntartható tevékenység lehet. Ha egy helyben állunk, nem tudunk lépést tartani a konkurenciával, tehát a gazdálkodásunk nem lesz hosszú távon fenntartható.

Mi a precíziós gazdálkodásba azért vágtunk bele, mert meggyőződésünk, hogy ez a jövő. Aki nem lép erre az útra, az le fog maradni, és a hatékonyság elmaradás miatt nem lesz versenyképes.

Azokat a terményárakat, amiket a nemzetközi terménypiacok állapítanak meg, nem fogja tudni megfelelő fedezettel előállítani. A költséghatékonyság elérése érdekében indultunk el ezen. A fenntarthatóságnak ezek mellett pénzügyi, illetve környezetvédelmi vonzatai is vannak.

"Aki nem lép erre az útra, az le fog maradni" – fotó: Shutterstock

Sok múlik a piaci szereplők együttműködési szándékán. Miben segíti ennek fejlesztését egy ilyen gigantikus konferencia, amelynek gyakorlati napját ön házigazdaként szervezi meg?

Az egyik kihívás a precíziós gazdálkodásban, hogy a precíziós eszközöknek a gyártói eleinte talán kevésbé figyeltek arra, hogy kompatibilisak legyenek a másik gyártó eszközeivel, sőt ezt piaci lehetőségnek is tekinthették. Ha például a John Deere-t nézünk: eleinte arra törekedett, hogy egy John Deere traktorhoz csak a speciális művelőeszközök és RTK legyenek alkalmazhatóak.

Ahogyan a precíziós gazdálkodás egyre nagyobb teret foglal magának, szerintem a gyártók be fogják látni, hogy ez egy rövid távú gondolkodás, és ha a szakmai gyártók egymás között valamilyen sztenderdet ki tudnak alakítani, egy ISOBUS-rendszer van, ami ebbe az irányba halad, de a kényszerből való vásárlás szerintem zsákutca. Jobb termékeket kell előállítani, mint a konkurencia, és akkor az ő termékét fogják venni, és nem azért, mert kompatibilis a traktorával.

Kérem, ismertesse röviden, mire számíthatnak a bemutató résztvevői!

Öt állomás lesz. Ez a növénytermesztésnek a szakaszaihoz illeszkedik: talajművelés, tápanyag-utánpótlás, vetés, növényvédőszer-használat és a végén egy olyan informatikai rendszer, ami a precíziós gazdálkodásból termelődő óriási adathalmazt valahogy rendszerezni tudja, és ez ne csak adat legyen, hanem információvá alakítsa át, ami alapján a jövőben okosabban tudunk költeni erre.

Jelentkezés a gyakorlati napra: PREGA Gyakorlati nap július 21.