A szántóföldi növénytermesztés jövőjét a hatékonyág javítása biztosíthatja a következő évekre, a magyar gazdák csak így tarthatják meg a külföldi piacaikat – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 42. AGROmashExpo és AgrárgépShow csütörtöki szakmai rendezvényén.

Feldman Zsolt szerint a gabonatermelők kilátásai jobbak, mint tavaly, az előző évvel ellentétben ugyanis átlaghozamokkal számolva némi nyereséget érhetnek el, ha nem változnak lényegesen a körülmények. Kihívásokra ugyanakkor továbbra is számítani kell, és ezek jelentős része külső körülményektől függ. 2022-ben az aszály, 2023-ban a termeléshez szükséges alapanyagok drágulása, majd az ukrán gabonakivitel, ennek következményeként a szállítási kapacitások csökkenése hozta nehéz helyzetbe a magyar gazdákat, és egyelőre nem látni sem a háború kifutását, sem az Európára ható kereskedelmi feltételek, logisztikai körülmények alakulását – tette hozzá.

Az államtitkár az elmúlt évek tapasztalatait értékelve a precíziós gazdálkodásban, az alapanyagok hatékony felhasználásában látja a megoldást. Törekedni kell a hozzáadott érték növelésére is, hiszen a prémium termékek piaca biztosabb, a nagy országok tömegtermékeivel sokkal nehezebb versenyezni nemzetközi szinten. Szintén csökkentheti a magyar mezőgazdaság kiszolgáltatottságát a termelési szerkezet differenciálása, alternatív szántóföldi kultúrák kiépítése. Kisebb gazdálkodók is kivonhatják a területük egy részét az eddigi művelés alól, hogy gabona és olajos növények helyett szóját, mákot, lucernát, zöldségeket termesszenek, erre a szántóföldi termelés eszközei nagyrészt meg is felelnek – emelte ki.

Feldman Zsolt a nemzetközi helyzetet egyelőre bizonytalannak látja. Azt mondta az európai agrárium "sok sebből vérzik", a gazdatársadalom a kontinens nagy részén feszült, ennek következményei a tüntetések is. A felkészülés közben elkezdődött a következő agrártámogatási időszakra, és a zöldek már arra készülnek, hogy "tovább szorítsanak a mezőgazdaságon". Ezzel együtt ugyanakkor látszik a "kijózanodás" is, Magyarországnak ezért bizonyára lesznek szövetségesei, és van rá esély, hogy értelmes agrárpolitikai keretrendszer jöjjön létre 2027 után is – fogalmazott.


Az eseményen részt vevő agrárvállalati vezetők szintén a gyorsan változó körülményeket emelték ki a kihívások közül:

Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgató szerint mindenki abban bízik, hogy nem lesz rosszabb éve az agráriumnak, mint tavaly, az imputanyagok drágulása legalábbis megállt.

Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója egyetértett Feldman Zsolttal abban, hogy csak a legjobb minőségű termésnek van tere a nemzetközi piacokon, mennyiségi versenyben ugyanis Magyarországnak alig van esélye világszinten.

Umenhoffer Péter, a Mikro-Vital Kft. vezetője szintén úgy véli, hogy nem a termésmennyiség maximalizálása a legfontosabb. Az adottságokat kell a lehető legjobban kihasználni, a termelőknek ügyelniük kell arra, mikor mire mekkora összeget fordítanak - tette hozzá.

Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője szerint a termelőknek a költségeiket kell leszorítaniuk, csak ebben van mozgásterük, az értékesítési árak alakulásába nem szólhatnak bele. Mindez szerinte azt is jelenti, hogy nem feltétlen érdemes a legnagyobb termésmennyiség elérésére költeniük, mert lehet, hogy ezzel nem érnek el a többletbefektetésükkel arányos nyereséget.

Indexkép: Feldman Zsolt Facebook