Bár a gázzal ellátott lakások száma évente nagyjából 20-30 ezerrel nő, azonban sokkal többen döntenek úgy, hogy fatüzelésre váltanak.


Fűtési szokások Magyarországon

Itthon 3,3 millió háztartásban használnak földgázt, míg 660 ezer otthonban fával oldják meg a tüzelést. Fontos megemlíteni, hogy a fafűtésre átállt háztartásokban nagyjából 200 ezerben földgázfűtésre is lehetőség van. Nincsen ugyanis egyöntetű válasz arra, hogy éves szinten véve melyik fűtési mód kedvezőbb a családok számára.

Nem mindegy ugyanis, hogy a fatüzelés esetében milyen berendezéssel oldjuk meg a melegedést. Lehet szó kandallóról, cserépkályháról, samottos kályháról, öntöttvas kályháról, faelgázosító vagy éppen pellet kazánról egyaránt. Az viszont teljesen biztos, hogy ahol gázzal és fával is lehet fűteni, ott jelentős mértékben takarítható meg a gázköltség. Sőt, a tavasszal és ősszel, amíg kint sincsen túlzottan hideg, egy-két kályhával az egész lakást fel lehet fűteni. Az szintén tény, hogy a mostani gázár mellett még mindig árelőnyben van a fafűtés.

A legfontosabb a hatásfok javítása

Majdnem mindegy, hogy mivel fűt az ember, ha a tüzelőberendezés korszerűtlen, a hő nagy része pedig a kéményen, illetve a régi és rossz minőségű ablakokon keresztül, hasznosítatlanul távozik. Manapság viszont több lehetőség van arra, hogy a hatásfokot növelni tudjuk. Ilyen a levegőelvezető rendszer beépítése, a speciális tűzterek kialakítása, vagy éppen a puffertartály.

Ezek mindegyikét érdemes lenne alkalmazni ahhoz, hogy magasabb hatásfokot, illetve a tüzelőanyagok nagyobb megtakarítását érhessük el. Ami viszont talán még ennél is fontosabb, hogy fával való fűtés során mindenképpen a szárazat válasszunk. A magas nedvességtartalom hatására ugyanis nagymértékben csökken annak fűtőértéke.

Hol jó a fa és hol a gáz?

Amennyiben új építésű házról van szó, akkor csak abban az esetben érdemes fatüzelést választani, ha fontos szempont a fűtésköltség-különbség. Például, amikor az átlagnál alacsonyabb piaci áron jutunk hozzá jó minőségű fához, esetleg nincsen lehetőség kiépíteni a földgáz rendszert. Előnyös azoknál, akiknek nem probléma néha előre megvenni egy nagyobb összegért a tüzelőanyagot, akik szeretnek fát hasogatni és hordani.

Ezt a megoldást annak érdemes választani, aki elfogadja, hogy a meleg vizet villannyal állítja elő, fontos számára, hogy ezzel csökkentse a szén-dioxid kibocsátást. Amennyiben viszont a házba be van vezetve a gáz, a fűtési rendszert átalakítani csak akkor célszerű megtenni, ha a fát az átlagos ár 75%-án tudjuk beszerezni. Ehhez pedig a kéményt nem kell felépíteni vagy kibélelni, hiszen ezek mind plusz költséget jelenthetnek.

Kályha, kandalló, esetleg cserépkályha?

Korábban a nyitott tűztérrel rendelkező kandalló hatásfoka alig 10%-os volt, ezáltal az elégetett fa fűtőértékének 90%-a a kéményen keresztül távozott. Ez jelentős pénzkidobás volt, hiszen tulajdonképpen semmi nem maradt meg odabent a megtermelt melegből. Idővel megjelentek a tűztéri ajtók, amelyek hatásfoka már 50-60% volt. A modern technológiának hála ez az érték ma már 70-85%, ehhez azonban az előírásoknak megfelelő kandalló méretezést kell választani, így kihasználhatjuk a berendezés nyújtotta előnyöket.

Egy hagyományos kandalló esetében ma sem élvezhetjük a tűz látványát pár óránál tovább. Viszont nagy előnye, hogy amint begyújt benne az ember, azonnal árasztja magából a meleget. Folyamatos fapakolás nélkül azonban nem biztosított a fűtés, gyorsan kihűl, így a lakásban sem lesz meleg. Egy olcsóbb változatban ma sincs lehetőség az égés szabályozására. Ennek hatására pár percet követően az üveg kormos lesz, a szoba pedig túlzottan felforrósodik.

Minél magasabb a hatásfok, annál költségtakarékosabb - fotó: pexels.com

Érdemes tehát magasabb hatékonyságú tűztérben gondolkodni, ami sokáig tartja a meleget, ráadásul nem eszi annyira a fát, mint a korszerűtlen társaik. A modern, hőtárolós kandallók a leégést követően 12 órán át tartják a meleget, így teljes mértékben kihasználja a fában rejlő energiát.

Mi a helyzet a cserépkályhával?

Ami a cserépkályhát illeti, kiváló megoldás fő fűtésre, hiszen magas hatásfokú, egyenletesen adja a kellemes meleget. Amint elalszik a tűz, további 10-12 óráig képes melegíteni a házat. Hátránya, hogy a hőleadását nem lehet szabályozni, ráadásul a begyújtást követően két órát kell várni, mire érezni lehet a meleget. Nem igazán alkalmazkodik tehát a mai életvitelhez, így ha csak pár naponta gyújt benne tüzet az ember, akkor pár év után újra kell rakni, hiszen a kályhának nem tesz jót, ha túl sokszor hűl ki.

Akár kályhát, akár cserépkályhát választ valaki, mindenképpen fontos egy megfelelő átmérőjű kémény, aminek tisztítására fokozottan figyelni kell. Nem megfelelő használat mellett ugyanis gyorsan koszolódik, a korom lerakódik, eltömítve a kémény egyes részeit. Érdemes szakember véleményét kérni a méretezést tekintve, hiszen a túlméretezett berendezés hatása a túlzottan magas hőmérséklet, ami amellett, hogy kibírhatatlan, igen sok fát használ el.

Mennyibe kerül beépíteni?

A beépítendő készülék teljesítménye sokmindentől függ, hiszen figyelembe kell venni a helyiség alapterületét, a belmagasságot, a hőszigetelést, illetve a légtérfogatot. Egy átlag cserépkályha félmillió forinttól indul, bár a bontott valamivel olcsóbb. A kandallókályhák esetében az ár nagyjából 60-200 ezer forint, míg egy öntöttvas kályha 200 ezer forinttal kezdődik.

Mivel szabad fűteni és mivel nem?

A leggazdaságosabb megoldás a száraz keményfa. A nedvességtartalma lehetőleg 20% alatti, ennek a legmagasabb a fűtőértéke és szinte egyáltalán nem kormosítja a kéményt és a csöveket. Minél keményebb fajtáról van szó, annál tovább ég. Az akác és a bükk a két legjobb választás, míg a nyár, a nyír, illetve a hárs viszonylag gyorsan elég, hamar kihűl tőlük a lakás. Ami a fenyőt illeti, gyorsan ég és pattog, ráadásul a kátrány könnyen lerakódik a berendezésben és a csövekben.

Amennyiben van ár lehetőség, ősszel és tavasszal érdemes az olcsóbb puhafát alkalmazni, csak télen ajánlott váltani kemény tűzifára. Ez költséghatékony, ráadásul az átmeneti időszakban nem lesz túl forró a lakásban.

Brikett vásárlásánál fontos, hogy az natúr fából legyen. Legjobb a hozzáadott kötőanyag mentes, természetes kötőanyagút venni, aminek a fűtőértéke legalább 5kWh/kg. A fapelletnél pedig a csomagoláson található minőségi jellemzőket kell elolvasni, hiszen ott feltüntetik, hogy az adott berendezés elbírja-e a jelölt hőtermelést.

A tüzelés során semmiképpen nem szabad kezelt fát, bútorlapot, ruhát, cipőt, műanyagot, gumit, színes papírhulladékot, illetve rétegelt lemezt használni. Ezek mind károsítják a fűtőberendezést és a környezetet.