A szavazás október 19-én volt, az eredmények: 452 igen szavazat, 170 ellenszavazat, 76 tartózkodás. A szavazás eredménye zöld utat ad a stratégiában foglalt célkitűzések eléréshez szükséges jogszabályalkotási munka megkezdéséhez.

Az elmúlt hetekben-hónapokban politikusok és mezőgazdasági szövetségek részéről erőteljes kritikák fogalmazódtak meg a stratégia tervezetével szemben különösen amiatt, hogy a Joint Research Center (JRC) várva várt hatásvizsgálatát a Bizottság szándékosan visszatartotta idén nyárig (annak ellenére, hogy az eredmények már az év elején rendelkezésre álltak) – olvasható a FruitVeb-en.


A szavazást megelőzően élénk vita folyt Strasbourgban, ahol a Copa-Cogeca által tömörített európai mezőgazdasági szövetségek arra hívták fel a figyelmet, hogy a stratégia jelenlegi célkitűzései súlyos terhet rónak majd az uniós termelőkre.

Ezt a Wageningeni és a Kieli Egyetem tanulmánya is alátámasztja, de ezen túl az EU JRC már korábban is rámutatott a stratégia drasztikusnak ígérkező hatásaira.

A Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke, Joachim Rukwied szerint a mezőgazdasági ágazat elkötelezett a fenntartható gazdálkodásra történő átállás mellett, de elmondta, hogy ebben a formájában a Farm to Fork (Termőföldtől az asztalig) stratégia legfőbb hatása az lesz, hogy csökkenni fog az európai mezőgazdasági termelés. Ráadásul az élelmiszer-termelés környezetterhelése harmadik országokba helyeződhet át.

Milyen változásokat hoz a Farm to Fork?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása ITT érhető el a stratégiáról.

Röviden:

A stratégia szerint az élelmiszerlánc minden szereplőjének részt kell vennie annak fenntarthatóságának elérésében. Ehhez szükség van a termelési módszerek átalakítására, és a lehető legjobban ki kell használni a természeti, technológiai, digitális és műholdas kapcsolaton alapuló megoldásokat. "Jutalmat" érdemelnek azok a mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek kivonják a szén-dioxidot a légkörből.

A Bizottság véleménye alapján a körforgásos gazdaság óriási kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a gazdák számára, de a megújuló energiahasználat terén is számos lehetőség rejlik (pl. biogáz előállítása mezőgazdasági hulladékból és maradékanyagból), amely mind hozzájárulna egy fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar kialakításához.

napraforgó

Drasztikusan csökkenteni kell majd a növényvédő szerek és a műtrágyák használatát – Fotó: pixabay

Szigorítások számszerűen

  • A növényvédő szerek használatát illetően a Bizottság azok 50%-kal történő csökkentését írja elő 2030-ig.
  • Legalább 50%-kal kívánják csökkenteni a tápanyagveszteségeket is, ügyelve arra, hogy a talajok természetes állapota és termékenysége ne romoljon, 2030-ra pedig legalább 20%-kal kevesebb műtrágyahasználatot irányoz elő.
  • A Bizottság a Termőföldtől az Asztalig Stratégiában kiemelt szerepet szán az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek növelésének, így azt 2030-ig uniós szinten a jelenlegi kb. 8%-ról legalább 25%-ra emelné. Mindezt egy cselekvési terv elkészítésével is szeretné bebiztosítani.

A stratégia a KAP reform vonatkozásában kiemeli a bizottsági rendeletjavaslatban szereplő új ösztönző intézkedést, az ún. öko-rendszereket (eco-schemes), amely környezeti többletvállalások teljesítésével jelentős pénzügyi forrást nyújthat a termelők számára.

Példaként említhető ezek közül: precíziós mezőgazdaság, az agroökológia (beleértve az ökológiai gazdálkodást), szénmegkötésre alkalmas gazdálkodási módok, agrárerdészet.

A növényvédő szerek csökkentésével kapcsolatban kíváncsiak voltunk a gazdák véleményére, a felmérésünk eredménye itt olvasható.