A szlovák EU-elnökség szeptember 12-13-ra meghívta a Közösség mezőgazdasági minisztereit „Az agrártermelők helyzetének erősítése az élelmiszerláncon belül“ címmel, Pozsonyban tartott informális tanácskozásra – írja a topagrar.com. Valamennyi részvevő egyetértett abban, hogy az élelmiszerpiacokon a gazdálkodók érdekeinek erősebb érvényesítésére és a kereskedők „piaci hatalmának“ korlátozására van szükség.


Christian Schmidt, német szövetségi miniszter hangsúlyozta: „el kell kerülni, hogy a piaci kockázatok terhét egyedül az agrártermelők viseljék“. Alapvető fontosságú, hogy a kockázatokat és terheket az élelmiszer-termelés és forgalmazás valamennyi szereplőjének egyformán, illetve teljesítmény-arányosan elosztva kell viselnie. Az erre irányuló konkrét intézkedések szükségességét már többször felvetették.

Most egy újonnan létrehozott munkacsoport még ebben az évben javaslatot fog kidolgozni, amelynek konkrét ajánlásokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy milyen intézkedésekkel lehet egy igazságos versenyt kialakítani az európai belső piacon. Az ajánlások és azt követően a határozatok végrehajtásában nagy szerep juthat a termelői egyesüléseknek.

termelő

Még ebben az évben javaslatot dolgoznak ki az unión belüli igazságos verseny kialakításáról – fotó: Shutterstock

A német tartományok mezőgazdasági miniszterei már a múlt héten felhívással fordultak a szövetségi kormányhoz, és kérték, hogy az élelmiszer kereskedelemben törvényileg nyújtson hatékonyabb támogatást a német, illetve uniós élelmiszer-gazdaság áruinak értékesítésében. Követelték, hogy a kormány szerezzen érvényt a versenytörvény alkalmazásának és az önköltség alatti (dömping) árakon történő értékesítés tilalmának, és szigorúan lépjen fel ezen törvények megszegőivel szemben. Ennek érdekében az „önköltség alatti értékesítés“ fogalmát újra kell definiálni.

Fentiek alapján el kell gondolkozni azon, hogy az EU által a legutóbbi fél évben a termelők megsegítésére kifizetett igen jelentős összegeket – legalább részben – nem lehetett volna-e megspórolni, vagy jobb helyre költeni, illetve a jövőben hogyan lehetne a hasonló, magas költségekkel járó válságokat elkerülni.

Az EU ajánlások és határozatok most is előírják, hogy a beszerzéseknél minden tagországnak előnyben kell részesítenie az EU-n belüli ajánlatokat, a magyar gabonafelesleg értékesítésénél mégis többször előfordult, hogy egy vásárló tagország harmadik országból elégítette ki szükségletét. A gabonapiac helyzetét tekintve, ebben az évben Olaszországnak legalább egymillió tonna búza és kukorica importjára lesz szüksége. Jó volna, ha az olasz vásárlók ezúttal nem hagynák figyelmen kívül a fent említett uniós ajánlást, és az import egy részét tőlünk szereznék be.