Bolyki Bence, az Agroinform hírportál tulajdonosa, a PREGA Konferencia és Kiállítás megálmodója, főszervezője elmondta, hogy a könyv – amely Precíziós gazdálkodás 2017 címet, és az Adat, Információ, Haszon alcímet kapta – a PREGA 2017 Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és az első PREGA Science Tudományos Konferencia előadásaiból válogatott írásokat tartalmazza.
Bolyki Bence: "A digitális átalakulás átrendezi az ágazat erőviszonyait, a termékpályákat" – fotó: Agroinform.hu
A precíziós gazdálkodás helyspecifikus gazdálkodás, olyan technológiaintenzív folyamat, amely csak az adatok ismeretében, azokból információt nyerve, törekedve a haszon elérésére, valósítható meg. Ma talán már senkinek sem jelent újdonságot az, hogy mindez az agrárium digitalizációján keresztül valósulhat meg.
Charles Darwin volt az, aki a XIX. században teljesen új alapokra helyezte a természettudományt, akitől az evolúciós elmélet származik. Ő mondta, hogy nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra. Lefordítva ezt a gondolatot a mezőgazdaság jelenlegi helyzetére azt jelenti, hogy
aki nyitott, és magáévá tudja tenni a fejlesztések eredményeit, az a gazda fennmaradhat, aki nem, az várhatóan lemorzsolódik az egyre erősödő versenyben.
A digitális átalakulás átrendezi az ágazat erőviszonyait, a termékpályákat. Bolyki Bence végül megköszönte a könyv szerzőinek, a konferencia előadóinak, a partnereknek, hogy Magyarországon egyedülálló összefogást valósíthattak meg a precíziós gazdálkodás és a digitalizált mezőgazdaság népszerűsítéséért.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke köszöntő beszédében külön kiemelte, hogy a könyvbemutatóra ott került sor, ahol a tartalmát hasznosítják, használják. Az alelnök köszönetet mondott a könyv megszületésért és azoknak is elismerését és köszönetét fejezte ki, akik ezen a területen az első lépést megtették és az összefogást létrehozták.
Utalt arra is, hogy az idő sürget bennünket, nagy versenyben vagyunk, óriási kihívások előtt állunk és hamarosan robbanásszerű változások következnek be. Hangsúlyozta, hogy azon dolgozik az Országgyűlés, hogy a jogszabályok segítségével magas szinten valósulhassanak meg a precíziós gazdálkodás gyakorlati feltételei is.
Jakab István szerint az agrárium óriási kihívások előtt áll – fotó: Agroinform.hu
Az alelnök fontosnak tartotta megemlíteni, hogy nemrégiben egy olyan távoli ország külügyminiszterét köszöntötte, amely ország még nagyon távol áll a precíziós gazdálkodástól. Laosz fejlődésének még nagy utat kell bejárnia ahhoz, hogy oda érjenek, ahol a magyar agrárágazat tart és a tárgyalások nemcsak arról szóltak, hogy milyen változások előtt áll az ország, hanem kitértek arra is, hogy mit tanulhatnak tőlünk magyaroktól.
Dr. Győrffy Balázs, a NAK elnöke azzal kezdte köszöntőjét, hogy ismertette, a Föld lakosságának a száma dinamikusan emelkedik, a megművelhető földterület nagysága viszont alig növelhető. Ilyen körülmények mellett kell a növekvő népességet élelmiszerrel ellátni.
Néhány számot ismertetve az elnök elmondta, hogy a világ teljes energiafelhasználásának a 30 százaléka az élelmiszerláncban történik meg, míg a vízfelhasználás 70 százaléka is itt realizálódik. Ezek óriási mennyiségek, és nagy felelősséggel kell velük bánni. Különösen azért, mert a betakarításkor a termények 20 százaléka vész el, az élelmiszerlánc további fázisában pedig 50-60 százalék a veszteség. A legriasztóbb adat az élelmiszer-pazarlásnál mutatható ki, a kidobott élelmiszer-hulladékkal elképesztő mennyiségű vizet, energiát dobunk a szemétbe. Nagy luxus ez, amit megengedünk magunknak.
Győrffy Balázs felhívta a figyelmet a hatalmas mértékű pazarlásra az élelmiszerláncban – fotó: Agroinform.hu
Úgy kell tehát hozzáállnunk e kérdések megválaszolásához, hogy versenyképes és fenntartható agráriummal szolgáljuk ki a növekvő igényeket. A precíziós gazdálkodás jó válasz ezekre a nehéz kérdésekre, s külön öröm, hogy úgy beszélgethetünk, hogy az elmélet alapjait már letettük, és a gyakorlati megvalósítása már folyik.
Az a cél, hogy a napi gyakorlatban használják a gazdálkodók a precíziós eszközöket, gépeket, hogy az ebből szerzett profittal folyamatosan meg tudjanak újulni.
Glattfelder Béla, a Digitális Jólét Program 2.0 Digitális Agrárstratégia Munkacsoport szakértője a digitalizációval kapcsolatos személyes benyomásairól is szólt, kiemelve, hogy már a saját élete során is óriási változások zajlottak le a világban. Születése óta megkétszereződött a Föld lakosságának a száma, 2050-re pedig már háromszor annyi ember fog élni a Földön. Eddig az elegendő élelmiszer mennyiségen volt a hangsúly, ám úgy tűnik, hogy egy új állomáshoz érkeztünk, s ez a digitális forradalom világa.
Az igazi nagy kérdés már nem a foglalkoztatott létszám növelése, hanem az, hogy az ilyen arányban megnőtt élelmiszer-termeléssel okozott környezeti, és egyéb kockázatokat, a vízfelhasználás növelését, a kemikáliák növekvő felhasználását valamilyen módon meg tudjuk-e állítani. Ebben a digitalizációnak óriási szerepe van. Ha egy traktort GPS-szel vezérlünk, akkor akár 20-30 százalékkal tudjuk csökkenteni az üzemanyag felhasználását. A digitalizáció nem csak a gazdák jólétét mozdítja elő, hanem mindnyájunkét.
Glattfelder Béla: "A munkaerőnek nagyobb képzettségre, tudásra lesz szüksége a mezőgazdaságban." – fotó: Agroinform.hu
Néhány paradigmaváltásra is sor kerül, mert most már kevesebb emberre van ugyan szükség, de ezeknek az embereknek egyre nagyobb képzettségre, tudásra lesz szükségük a mezőgazdaságban, mert a modern technológiákat másként nem lehet működtetni. A jövőben a tőke-intenzív mezőgazdaság technológiai szempontból intenzív, digitalizált mezőgazdaság lesz, ami nem növeli, hanem csökkenti a környezetterhelést.
Dr. Milics Gábor, a könyv szerkesztője, a Széchenyi István Egyetem docense a könyvről elmondta, hogy nagy segítséget kapott a szerzőktől, a konferencia előadóitól, amiért köszönet jár. Csapatmunka eredményeként jött létre a könyv, amire büszkék lehetnek azok, akik kivették a részüket a megalkotásában.
A PREGA könyv a legmodernebb termesztéstechnológiákat hivatott bemutatni – fotó: Agroinform.hu
A docens gazdálkodói kerekasztal beszélgetésre hívta a gyakorlati szakembereket, így Bűdi Károlyt, Kauzer Jakabot, Gyenei Ferencet, Farkas Lászlót, Szűcs Imrét, és Takács Andrást szólította a színpadra. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke a kérdések megfogalmazásában segített Milics Gábornak.
A kerekasztal résztvevői – fotó: Agroinform.hu
Bűdi Károly családi gazdálkodó, az AgriDron Kft. ügyvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodóknak nem feltétlenül a termésmaximalizálásra kell koncentrálniuk, sokkal inkább a saját területükön meglévő technológiával és gépparkkal elérhető maximális jövedelmezőséget kell szem előtt tartaniuk.
Kauzer Jakab családi gazdálkodó elmondta: "Az adatgyűjtés időszakában vagyunk a családi gazdaságunkban, bízom benne, hogy a jövő évben be tudok számolni ezeknek a tapasztalatairól és tovább tudunk lépni a precíziós gazdálkodás útján."
Szűcs Imre a Bonafarm Zrt. képviseletében kifejtette, hogy a Bonafarm Zrt. egy olyan precíziós nagygazdaság, amely szinte teljes szántóterületén megvalósította a precíziós gazdálkodás főbb kritériumait. A közeljövőben az öntözésfejlesztésre koncentrál a vállalat szántóföldi ágazata és ezen a téren terveznek nagyobb beruházásokat, mivel ez a jövő útja.
Farkas László elmondta: „Nagyon fontosnak tartom a fenntartható gazdálkodás gyakorlatát, sajnos Magyarországon azt tapasztaltam, hogy megvan az erre való szándék, de ennek a megvalósítása még hiányzik. A PREGA 2017 Konferencián olyan szenzoros technológiával ismerkedtem meg, amely nagyon felkeltette az érdeklődésemet és bízom benne, hogy a közeljövőben alkalmazhatom a saját gazdaságomban"
Az Agroinform.hu 2018-ban is megrendezi PREGA és a PREGA Science Konferenciákat. A PREGA Konferenciára ide kattintva, a PREGA Science-re ide kattintva kedvezményes áron jelentkezhet.
A Precíziós gazdálkodás 2017 könyvet ide kattintva vásárolhatja meg.
_fill_540x300_0.jpg)
