Régi présházak, zsúptetős matuzsálemek között tartott sajtótájékoztatót a Naturarch Kft. és a Hegypásztor Kör. De nem dohos borospincékről beszéltek, hanem igazi, modern építészetről, amelyhez az alapanyagokat, az agyagot és a szalmát, határainkon belül is biztosítani tudjuk, csökkentve az építőanyag-függőséget.
"Azt gondolom, hogy Magyarországon elérhető lenne az építőanyag-önfenntartás, hatalmas ásványiagyag-vagyonnal rendelkezünk. Mezőgazdasági ország vagyunk, rengeteg szálas anyagot, szalmát termelünk a mezőgazdaságban, amelyek a gabonatermesztés szekunder termékei. A vernakuláris építészetben a szalma nélkülözhetetlen alapanyag" – mondta Bihari Ádám az oszkói szőlőhegyen, miközben bemutatta, hogyan kezdtek bele az egészséges lakhatást biztosító építőanyagok gyártásába.
A természetes alapanyagokból álló építőanyagoknak, – mint például a szalma szigetelő panelnak – óriási előnyük van a ma megszokott, és leggyakrabban használt nikecell- vagy kőzetgyapot szigetelőanyagokkal szemben: sokkal kevesebb "beépített energiát" tartalmaznak, amely jelentős piaci előnyt jelenthet a folyamatosan dráguló építőanyagok piacán, sőt, a fenntarthatósági alapelveknek is jobban megfelelnek.
Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke és Bihari Ádám, a Naturarch Kft. ügyvezetője – Fotó: Hegypásztor Kör
A szalma építészeti hasznosításához manufakturális szinten készen áll az eszközsor, jelenleg szalma hőszigetelő panelt állítanak elő, a szalmamaradékból pedig szalmabrikettet, amit fűtésre lehet használni.
Bihari Ádámmal, a Naturarch Kft. vezetőjével 2021 decemberében készítettünk interjút: a kezdetekről, a vernakuláris építészet iránti elköteleződésről és a motivációkról beszélgettünk. Az interjút ITT lehet elolvasni.
|
Egy Vas megyei településen már elkészült az első W-HEAT szalmapanellel hőszigetelt ház is. Ez egy fejlesztés alatt álló technika, egy születő brand, amely mögött egyelőre nincs olyan ipari szereplő, aki beszállt volna a nagyüzemi gyártásba. Az építőanyagok piacára akkor fognak tudni betörni, ha azt a mennyiséget tudják előállítani, amit az építőipar megkövetel, ami egyébként a gabonatermesztők számára is többlet bevételi forrást jelenthetne hosszú távon. A minőséggel kapcsolatban kérdés már nincs: hővezetési tényező értéke ugyanaz, mint egy ásványi, szálas, hasonló vastagságú, más hőszigetelő anyagnak.
A fiatal építészekből álló fejlesztő csapat azon dolgozik, hogy minél szélesebb választéka legyen elérhető a természetes építőanyagoknak, és közben arra is figyelnek, hogy ne tévesszék szem elől a hagyományokat. A népi építészet adja az alapot, hiszen ez a fenntartható építészet esszenciája. A Naturarch csapata által hozzáadott érték pedig az, hogy adaptálják ezt a tudást kortárs viszonyok közé.
Milyen jelentősége van a természetes építőanyagoknak?
A gabonatermesztés egyik eredménye maga az élelmiszer, viszont a melléktermékkel tetőt lehet fedni, azaz a melléktermék a népi építészet logikája szerint nem hulladék. Ez a logika ma igazán időszerű, hiszen az energiaárak és az építőanyagárak soha nem látott ütemben emelkednek.
Ráadásul az egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen anyagokkal vesszük körül magunkat. Az épületbiológia tudománya Magyarországon még gyerekcipőben jár, de Németországban már kutatások bizonyítják, hogy hosszú távon egészségesebben lehet élni, ha természetes alapanyagok vannak a környezetünkben mestereségesek helyett. És ahogyan egyre többen teszik le a voksukat az egészséges életmód és táplálkozás mellett, az egészséges lakhatás ideje is el fog jönni, amit a megszokott építőanyagok elérhetőségének nehézsége csak gyorsítani fog.
Szalmapanel-bemutató Oszkóban – Fotó: Hegypásztor Kör
A Hegypásztor Kör hagyományai és egy nyertes projekt adta az alapot mindehhez
A Hegypásztor Kör a népi építészet fenntartásához, megismertetéséhez és népszerűsítéséhez kapcsolódó tevékenységeket alapításától, 1985-től kezdve kiemelt feladatának tekinti. Az Oszkó községhez tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházainak gondozása, állagmegóvása, megmentése és számos egyéb tevékenysége mellett az egyesület a zsúptermékek előállítását, népi építészeti emlékek hagyományos módon történő felújítását, ezen ismeretek széleskörű népszerűsítését és újratanítását tűzte zászlójára, erről beszélt a sajtótájékoztatón Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke.
A „Zsúpkészítéstől a szalmapanel gyártásig – Innovatív foglalkoztatási program az Oszkói szőlőhegyen" című projektben olyan piacképes szalmatermékek és szolgáltatások fejlesztése történik meg, melyek előállításuk révén, fenntartható üzleti modell alapján tartós foglalkoztatási lehetőséget teremtenek. A társadalmi vállalkozás tevékenység keretében hulladékszalma feldolgozása és hasznosítása valósul meg. A szalmából természetes építészeti termékek (mint például szalma hőszigetelés, szalma brikett) kerülnek előállításra 7 fő többségében hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának biztosításával.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 56 millió forint európai uniós támogatássegítségével, 100 %-os támogatással.
