A talajlazítás részletei


Az utóbbi éveket tekintve a klímaváltozás miatt már szinte minden évben tapasztalunk szélsőséges időjárási jelenségeket aszály, vagy éppen heves, özönvízszerű esőzések formájában. A talajokon álló víz vagy szikla keménységű kiszáradt rögök megnehezítik a növények dolgát, de még a szakszerű talajművelést is akadályozzák.

A talajművelés egyes lépéseinél próbáljuk megőrizni a lehető legtöbb nedvességet a talajban, mulcsréteget alkalmazó technológiákat alkalmazunk, szinte minden gép munkája után lezárjuk a talajt. A víz elraktározásával készülünk az aszályra. Ugyanúgy fel kell készülni a heves esőzésekre. A talaj infiltrációs képességét a lehető legnagyobb szintre kell hozni.

Előbbiek alapján felértékelődik a középmély lazítók munkája és a megfelelő gép kiválasztása. A talajlazítás az egyik legnagyobb vonóerő-igényű talajművelési művelet. Emiatt fontos, hogy a befektetett üzemanyag árán kedvezőbb talajállapotot hozzunk létre, vagy legalább ne rontsunk a helyzeten.

talajtaposás

1. kép: A talajtaposás csökkenti a talaj vízelvezető képességét

A lazítózás elsődleges célja a talajban lévő káros tömörödött rétegek felrepesztése. Ilyen tömörödött rétegeket a legkönnyebben vizes talajokon való munkavégzéssel tudunk létrehozni (1. kép). Így magától értetődő, hogy talajlazítást sem tudunk végezni ilyen állapotú talajon. Ha a talaj alkalmas arra, hogy rámenjünk, akkor is van még több tényező, amire figyelni kell, hogy hatékonyan tudjuk elvégezni a lazítást.

Az első és legfontosabb tényező a talaj nedvessége. Itt most már nem a művelhető talaj nedvesség-határértékéről van szó, hanem a lazítható talaj nedvesség-határértékéről. A nedves talaj nem reped, hanem kenődik. Emiatt törekednünk kell arra, hogy a lazításhoz megfelelően száraz talajon dolgozzunk.

A második tényező – amiről meglepően keveset hallunk – a kritikus munkamélység. A lazító munkamélységének van egy kritikus értéke, amely alatt már a kés talajban való mozgása nem a tömörödött rétegek feltörését végzi, hanem az alsóbb talajrétegek tömörítését. Ennek egyik oka az lehet, hogy túl nagy talajréteget akarunk egyszerre megemelni és helyette csak összenyomjuk azt.

tömörödött talaj

1. ábra: A tömörödött talajréteg és a kritikus mélység kapcsolata

A kritikus mélység értéke a talajtípustól és a talajnedvességtől is nagyban függ, de leginkább a meglévő tömörödött réteghez van köze. Nyilvánvalóan a tömörödött réteg feltöréséhez a lazítóorrnak a réteg alatt kell járnia, de arra ügyelnünk kell, hogy csak 5-10 cm-rel állítsuk mélyebbre a lazítót a tömör réteg alá (1. ábra). Ha szeretnénk ennél mélyebben is lazítani, akkor azt egy második menetben tudjuk elvégezni. A második menetben végzett lazítás már részben lazított talajban történik, így az üzemanyag-fogyasztásnak eszerint kell alakulnia.

A harmadik tényező – amiről szintén keveset hallunk – a kritikus munkasebesség. A lazítást nem lehet elsietni. A munkasebességet nem a traktor vagy a munkagép adottságai határolják. A talaj mechanikai jellemzői olyanok, hogy egy bizonyos kritikus sebességnél magasabb sebességen a már említett talajrepesztés nem valósul meg, ellenben a már szintén említett kenődés és tömörödés veszélye fennáll. Utóbbiakat az üzemanyag-fogyasztás növekedése is jelzi. A kritikus sebesség értéke talajtípustól függően 4-8 km/h.

A felsorolt tényezők nagyban függnek a talajtípustól és a meglévő talajállapottól. A valóságban persze lehetetlen homogén tökéletes talajállapotú táblát találni. Viszont az itt említett tényezőket és a hozzájuk tartozó ajánlásokat szántóföldi mérések alapján állapították meg. Emiatt ajánlom a legjobb szándékkal a leírtak átgondolását és alkalmazását.

A lazítók fajtái

Sokféle gépet hívnak lazítónak, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy sokféle lazító van. Különböző feladatokra eltérő gépekre lehet szükség. Nem segít a választásban az sem, hogy a gépkereskedők egy része nem tesz különbséget az egyes lazítófajták között. Próbáljunk meg egy kis rendet teremteni, hogy biztosan a számunkra legmegfelelőbb gépet válasszuk.

A munkamélység alapján…

A szántóföldi alkalmazásoknál a munkamélység alapján megkülönböztetünk középmélylazítókat (30-50 cm) és mélylazítókat (50-90 cm). Ezeket alkalmazás szerint is elkülöníthetjük. 

A középmélylazítókat az ekék kiváltására - azaz alapművelésre alkalmazzák. A középmély lazítóknál a talajkeresztmetszet közel egésze átművelésre kerül. Ezt a lazítóorral azonos mélységben elhelyezett szárnyakkal segíthetjük. A sekélyebben elhelyezett szárnyak a legtöbb esetben már átlazított talajban mozognak, így azok funkciója főleg esztétikai (2. ábra).

Lazítószárnyak hatása az átlazított talajkeresztmetszetre

2. ábra: Lazítószárnyak hatása az átlazított talajkeresztmetszetre

A sekélyebben dolgozó késeket viszonylag sűrű osztással helyezhetjük el egymáshoz képest. A mélyebben dolgozó késekhez nagyobb késosztás szükséges, hogy a kések ne zavarják egymás munkáját és kisebb legyen a bedugulás kockázata.

lazítókések osztásköze

3. ábra: A lazítókések osztásközének hatása azonos munkamélységben

Az előzőekből következik az is, hogy egy adott osztású lazító (hegesztett felfogatással), csak egy szűkebb tartományban tud megfelelően dolgozni.

lazítókések munkamélysége

4. ábra: A lazítókések munkamélységének hatása azonos osztásközzel

Az altalaj- vagy mélylazítókat a talajállapot javítására (melioráció) alkalmazhatjuk – akár az ekék és a középmélylazítók alkalmazása mellett. A mélyebb talajrétegek vízelvezető képességének javítása az elsődleges cél. Az ilyen típusú lazítók általában egy vagy két késsel vannak ellátva és nagyobb – akár 1-2 méter – késosztással alkalmazzák őket.

A kések elrendezése alapján…

lazítókések elrendezése

5. ábra: Lazítókések elrendezése felülnézetből

Egysoros: A lazítókések egyvonalban vannak, ezáltal a munkájuk egyenletes, és a felszín bolygatása kisebb. A teljes talaj keresztmetszetet egy időben emeli meg, emiatt a lazító hatása nagyobb. A gép vázának konstrukciója a általában egyszerűbb. A kések nagyobb talajellenállását ellensúlyozhatjuk nagyobb késosztással.

Kétsoros: A lazítókések két sorban helyezkednek el, így a második sorban elhelyezett kések már részben lazított talajban dolgoznak. Ebből adódóan a hátsó késekre eső talajellenállás kisebb, és a kések osztása kisebb lehet.

V-elrendezés: A lazítókések V-alakban helyezkednek el. Nyilvánvalóan az 5 vagy több késes gépeknél értelmezhető. A két sorban elrendezett késekhez hasonló a működése, de kevésbé érzékeny az eldugulásra. Talajellenállás és késosztás tekintetében az előző két típus között helyezkedik el.

Térállítású: Olyan univerzális vázrendszer, amely lehetővé teszi az előzőek közül többféle konfiguráció megvalósítását.

A gerinclemezek alakja alapján…

lazító gerniclemez fajtái

6. ábra: A lazítókések fajtái a gerinclemez alakja szerint

A gerinclemezek alakja szerint is megkülönböztethetünk különböző lazítókat.

Egyenes: Függőlegeshez közeli egyenes él jellemzi. Az él nem hoz fel mélyebb rétegekből talajt, a lehető legkevésbé keveri a talajt. A lazítóorr emelő munkáját azzal segíti, hogy a gerinclemezen elhelyezett él kettéhasítja a talajt. A talajellenállása nagyobb amiatt, hogy a felszín közeli rögök kiforgatása helyett átvágja azokat.

Parabolikus: Előrenyúló kés, amely éle parabolikusan ívelt. Ez talajellenállás szempontjából kedvezőbb alak, de alsó talajrétegeket mozgat felfelé. Részben keveri a talajt, a talajfelszínen felkevert sávokat hoz létre, mivel az ilyen késalakot ritkán alkalmazzák sűrű késosztással.

Vésőeke: Európában a parabolikushoz hasonló előrenyúló késeket értjük ez alatt. A parabolikus késalakot kettő vagy több egyenes éllel közelíti. Az elterjedt késalak szélesebb a legtöbb parabolikus késhez képest, emiatt jobban terhelhető oldalirányba. A működése viszont nagyon eltérő. A széles gerinc miatt nem vágja át a megemelt talajszelvényt, hanem oldalra átfordítja, emiatt nagy gerendely magasságot igényel. Keveri a talajt, mélyebb rétegeket hoz fel, kedvezőtlen esetben nagy rögöket forgat ki. Két sorban elhelyezve kimondottan sűrű osztással alkalmazzák, hogy a felbolygatott talaj minél egyenletesebben legyen átkeverve.

Ha nem ismerős a vésőeke kifejezés, akkor talán „olasz kés”-ként ismerhetjük, mivel az Olaszországban gyártott gépek szinte kivétel nélkül ilyen késsel vannak ellátva.

Észak-Amerikában ez a kifejezés (chisel plow) általában egy ívelt előrehajló szárú nehéz kultivátor kést jelöl. Ezek munkamélysége 30-35 cm szokott lenni, így inkább a gruberekre emlékeztetnek.

Visszahajló: Ritka késalak, mivel csak egy szűk munkamélység-tartományban működik kedvezően. A kés talajban lévő szakasza előrenyúló, majd a felszínhez közel átfordul és a talaj feletti szakaszon már hátranyúló. Az átforduló élszakasz felel azért, hogy a megemelt talajszelvény ne átfordítva legyen, hanem kettévágva. Ha a felső visszahajló szakaszt is a talajba engedjük, akkor az a szakasz tömöríti a talajt.

Paraplow: A gerinclemez oldal irányba ívelt. A lazítani kívánt talajrészt részben oldalra mozgatja. Az eredeti paraplow késkonstrukciónál a cél a bolygatás mértékének csökkentése volt azáltal, hogy a megemelt talajszelvényt nem vágja át a gerinclemez. A piacon azonban megjelentek olyan változatok, amelyeknél a lazítóorr és a gerinclemez eltolása csak kismértékű, így ezeknél csak sekély beállításnál - vagy egyáltalán nem - érvényesül a kedvező hatás. A gerinclemez alakjából adódóan a lazítás egyenletessége kérdéses és a kések szakszerű kiosztása is nehéz feladat.

A talaj bolygatása alapján…

A kések alakjánál már említettük a különböző esetekben az eltérő keverő hatást. A mélyebb talajrétegek felszínre hozása, szinte minden esetben kedvezőtlen. A kés kialakítások között azonban a felszín bolygatásának mértékében is van eltérés.

Egyes kések átkeverik a felszín közeli réteget, ezek munkáját nehezebb megfelelően elmunkálni. Szerencsétlen esetben nagy rögöket forgat ki, amelyek akadályozhatják a talaj megfelelő visszazárását. Lazább talajokon kevésbé jellemzőek ezek a problémák.

A talajnedvesség megőrzése érdekében az utóbbi években egyre keresettebbek az ún. „low disturbance” kések, amelyeknél a talajfelszín felbolygatása a lehető legkisebbre van szorítva. A felszín bolygatásának minimalizálása érdekében a lazító kések előtt egyes esetekben vágótárcsa fut, amely a szármaradványok összetorlódását is megakadályozza. Ezek a kések kivétel nélkül egyenes gerinclemezzel rendelkeznek. A gerinclemez alakja mellett a késelrendezés is hatással van a felszín bolygatásra. A legtöbb alacsony talaj bolygatású lazító egysoros (inline) elrendezésű.

talajlazító

2. kép: A Busa Bt. kései nem bolygatják a talajfelszínt

Az újabb fejlesztésű lazítók nagy előnye, hogy többféle talajművelési technológiába beilleszthetők. A hagyományos művelésben az eke munkájának javítására alkalmazhatók. A csökkentett művelés és minimum művelés gyakorlatilag a lazítókra épülnek. Az alacsony talajbolygatású lazítók továbbá beilleszthetők a mulcstechnológiába, a takarónövényeket alkalmazó technológiákba és más egyéb talajvédő technológiákba is. Egyes esetekben még a direktvetéses művelési technológiában (No-Till) is alkalmazhatók, amennyiben ez szükséges.

Mi a tanulság?

Szükség volt egy magyarországi viszonyokra tervezett, minél univerzálisabb lazítóra. Ezért kezdtük el a Busa Bt.-nél a Busa LTH-5 lazító fejlesztését.

A fejlesztés elnyerte „Az év magyar mezőgépe 2020.” második helyezését az AGROmashEXPO-n, ezzel bizonyítva, hogy valóban újdonság a piacon.

A lazító fejlesztése során igyekeztünk megtartani a korábbi lazítóink előnyeit és ezeket egészítettük ki újabb funkciókkal, hogy a gép a lehető legtöbb helyen megállja a helyét.

A gép egyik különlegessége a robusztus váz, amelyre a lazítókéseket egy sorban és két sorban is felcsavarozhatjuk (térállítású). Így egy géppel tudjuk kipróbálni mindkét késelrendezés előnyeit.

Busa talajlazító

3. kép: Variálható késelrendezés külön adapter nélkül

A kések gerinclemeze egyenes, és hidraulikusan állítható vágótárcsa szerelhető elé, hogy minél kevésbé bolygassa a felszínt. A kés biztosítása nyírócsavaros. A gép munkáját szögvas spirálhenger zárja le, amely a mélységhatárolásért is felel. A munkamélység hidraulikusan állítható 30 és 55 cm között.

Egyelőre három és öt késes változatok elérhetőek, de újabb modellekkel kapcsolatban is várjuk az érdeklődőket.

Keressen minket:

www.busabt.hu

www.facebook.com/busamezogazdasag/

www.instagram.com/busaagriculture/

www.youtube.com/busabt

BUSA Bt.