A magyar tulajdonosi hátterű AgroVIR megoldásai itthon már számos gazdaság számára hoztak kimagasló eredményeket. Külföldön azonban néhol még a jövőt idézik. Maróti Miklóssal, az AgroVIR ügyvezetőjével az ágazat jövőjéről beszélgettünk: mik a siker garanciái, illetve mi az egyik kulcsfontosságú beruházás, amelybe a jövő nyertesei fektetnek ma az agráriumban?
A válaszokra egy különleges, de annál reálisabb időutazás keretében derítünk fényt!
Megéri elsők között lépni a modern technológiák felé?
A kérdés megválaszolásához hunyjuk le szemeinket, és képzeljük el, hogy 5 évet repültünk előre az időben – 2027-et írunk. Ebben az évben az AgroVIR ügyvezetőjével így kezdődne egy beszélgetés:
2022-ben már biztosan láttuk, hogy a digitalizáció teljesen átjárja majd az agrártermelést, most viszont már az adat a gazdálkodás mindennapi betevője. Automata drónok térképezik fel a területeket, megkönnyítve a döntést egy-egy technológiai lépés előtt, valamint magát a kivitelezést. 2027-ben tehát már régen nem a rutinok alapján döntenek a gazdák egy-egy permetezésről vagy tápanyag-utánpótlásról. Minden egyes agrotechnikai lépés előtt adatok sokasága áll rendelkezésre, amelyek mentén az AgroVIR konkrét javaslatokat is felsorakoztat.
Hogy mi teremti azonban az igazi értéket?
Olyan szoftvereket és gépeket állítottak hadrendbe a gazdák, amelyek értik is ezeket az adatokat, kommunikálnak egymással és képesek használható információt kinyerni minden a termeléshez hozzájáruló eszközből.
Az eredmény:
Magasabb profit, kevesebb munka, fenntarthatóbb termelés.
2027-ben ezek a megoldások már olyannyira nem számítanak újdonságnak, hogy el sem tudjuk képzelni nélküle a gazdálkodást: a mindennapok része lett az adatalapú automatizált döntés és műveletvégrehajtás.
Akik halogatták a rendszerszintű digitális eszközök bevezetését, lemaradtak – fotó: AgroVIR Kft.
Akik halogatták a digitális átállást, kiestek a versenyből
Még mindig 2027-et írva elmondhatjuk, hogy az elmúlt években sokan kiestek a digitalizált agrártermelésből és sajnos lemaradtak. Hasonló folyamat játszódott le, mint amit a 2000-es évek elején a gépesítés terén láthattunk: azok a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek nem léptek időben a modernebb technológiák felé, a 2020-as évek végére már kénytelenek voltak beszüntetni a működésüket.
Az ok egyszerű: nem tudtak gazdaságosan, folyamatosan fejlődve dolgozni.
Képzeletbeli jövőnkben is nagyon élesen látszik a határvonal a két csoport között: az egyik oldalon állnak azok, akik időben léptek és felkészültek a digitalizációra, a másikon pedig azok, akik minderről lemaradtak.
Volt forrás a technológiai fejlődésre. Akkor miért nem tudott élni mindenki a lehetőséggel?
A lemaradás kiváltó oka nem a technológiai lehetőségek hiánya, hanem az emberi tényező volt. Körülbelül 2016-17-ben szembesültek először azzal a gazdálkodók, hogy nincs megfelelően képzett munkaerő sem gépkezelő szintjén, sem pedig szakmai szinten, egy növényvédelmi szakmérnök vagy agrármérnök szintjén. Hiába állt rendelkezésre megfelelő forrás a beruházásokra és vásárolták meg a gazdaságok a legújabb gépeket, technológiákat, szakképzett és elhivatott munkaerő nélkül szinte lehetetlen volt a fejlődés útján megindulni.
További akadály: megfelelni a fenntarthatósági elvárásoknak
Tovább árnyalta a helyzetet, hogy 2022-ben az európai uniós agrártámogatásoknál megjelent a Green CAP. A program célja a lég- és talajvízszennyezés szabályozása volt, azonban az érintett kérdésekben nem volt adatinformációs pont. Következésképp nem volt egyértelmű, hogy melyik beavatkozásnak milyen hatása van a környezetre.
A másik probléma, hogy nem volt egységes szabályozás, többféle mérési rendszert lehetett használni. Vagyis ugyanarra az előállított terményre akár teljesen különböző üvegházhatású gázkibocsátási értéket is mérhettek a gazdák.
Hogyan lehetett ezeket az ellentmondásokat feloldani?
Egy olyan rendszerrel, amely a gazda keze alá dolgozott. Ilyen például az AgroVIR megoldása, amellyel nyomon követhetővé vált az egyes környezetvédelmi intézkedések előtt és után mért értékek egy standardizált metódus alapján.
Hogyan lehet egy gazda a jövő nyertese az agráriumban?
2027-ben járva már egyszerűnek tűnik a kérdés: mit kellett volna tennie 2022-ben annak a gazdának, aki hatékonyabb működés mellett több jövedelemre akart szert tenni, és meg szeretett volna felelni a fenntarthatósági előírásoknak is?
Mesterséges intelligencia, mint a tudatos döntéshozás motorja
Mára a fenntarthatóság és a tudatos döntéshozás meghatározó része a mesterséges intelligencia (MI), ami az AgroVIR megoldásaiban is ott dolgozik. Az MI figyelembe veszi a talajminőséget és időjárási adatokat, így ezeknek megfelelően tud például agrotechnikai intézkedéseket, növénytermesztési technológiai sort, valamint azok végrehajtásához megfelelő eszközöket ajánlani. Lehetőség szerint a szervesanyag-felhalmozást is. Indirekt módon az AgroVIR úgy is segítheti a talaj szervesanyag-tartalmának növelését, hogy a különböző igénybe vehető támogatásokat jelezve érdekeltté teszi a termelőket a fenntarthatóbb gazdálkodásban.
Milyen lehetőséget ad mindez a gazdák kezébe?
Hatalmas előnyt jelent számukra, hogy az AgroVIR segítségével mindenhol meghozható az éghajlatnak és a talajnak megfelelő legjobb döntés. Továbbá a gazdák nemcsak egy évre optimalizálhatnak, hanem tudatosan, egyre hosszabb időszakokra is.
Mi is a mesterséges intelligencia szerepe az agrár döntéseknél?
A mesterséges intelligencia a mezőgazdasági döntéshozatal és termelés alapja. Három különböző szinten is segít:
Az első szint: termesztéstechnológia
A legfelső szint az agronómiai vagy agrárközgazdász szint, ahol az MI javaslatot tesz, hogy milyen növényeket érdemes termeszteni, milyen gépekbe célszerű beruházni, illetve optimalizálja a munkacsúcsokat is. Emellett figyelembe veszi a világpiaci árakat, a tőzsdei előrejelzéseket is.
Miért van erre szükség?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan sok a változó, hogy egy helyi viszonyokat ismerő agronómus, növényorvos sem tud olyan jó döntéseket hozni, mint a számítógép. Az AgroVIR felhasználóinak a rendszer többféle szcenáriót is felkínál különböző kockázati, illetve valószínűségi szinteken. Láthatóvá válik, hogy ha valamelyiket végrehajtják, akkor pontosan mekkora hozammal, milyen üvegházhatású gázkibocsátás megtakarítással vagy megkötéssel tudnak majd számolni.
A második szint: munkaszervezés
A következő szint a munkaszervezés vagy munkaeligazítás szintje.
Miről is van itt szó?
Az adott erőforrások birtokában végzett folyamatoptimalizálásról beszélünk. A napi munkavégzések során számos kérdés merül fel: például melyik erőgépet válasszuk ki és hány darabra van szükség, hogy adott feladatot az időjárási körülmények figyelembevételével teljesíteni lehessen, hány emberre lesz szükség és adott munka során, és melyik dolgozó lenne a leghatékonyabb? Milyen inputanyagok állnak rendelkezésre? Milyen más feladatokat kell még elvégezni, hogy néz ki ezek prioritása és milyen sorrendben kell végezni az érintett területeken?
Ezekre a kérdésekre egy számítógép sokkal gyorsabb, pontosabb és jobb válaszokkal tud szolgálni, mint egy ember. A mesterséges intelligencia végezte munkaszervezés akár 5-20%-kal is képes növelni a kapacitást. Ez egy optimálisan elvégzett permetezésnél vagy vetésnél jelentős hatékonyságnövekedést eredményez.
A harmadik szint: napi feladatok végrehajtása
Végül további szempont, hogy egy mezőgazdasági gépet egészen máshogyan kell automatizálni, mint egy személygépjárművet. Az agrárkörnyezetben bármikor a gép elé keveredhet egy állat, felbukkanhat egy kidőlt fa egy váratlan helyen, vagy egy gödör, ami az előző nap még nem volt ott. Eltömődhet, elsüllyedhet a gép, belvíz alakulhat ki, gyomfolt kerülhet a gép elé, esetleg műszaki hiba fordulhat elő az erőgépeknél és a munkagépeknél egyaránt.
A megoldás az integrált rendszer – fotó: AgroVIR Kft.
Mindezen döntések alapja: az adat. Azonban tudni kell:
A nyers adatnak önmagában nincs értéke. Csak akkor értékes, ha használható arra, hogy javítsa a jövedelmezőséget, fenntarthatóságot.
Természetesen a különálló számviteli vagy flottakezelő rendszerek, a rendkívül fejlett gépgyártói megoldások önmagukban is értékes technológiák. Alkalmasak arra, hogy a gazda meghatározza a permetezés időpontját, a vetőmagnormát, vagy döntsön arról, hogy hova, mennyi tápanyagot kell kijuttatni. Azonban szétaprózva az üzemi szintű döntéstámogatáshoz nem lehet megfelelően felhasználni őket. Nem segítenek ugyanis abban, hogy az egyes döntések hogyan hatnak a jövedelmezőségre, a fenntarthatóságra.
Egy integrált rendszer a megoldás
2027-ből visszatekintve jó hír, hogy 2022-ben szinte minden gazdának volt saját, agrárszakmai szempontból értelmezhető adata.
Mi a rossz hír?
Sok cégnél a fentiekhez hasonlóan ERP-rendszerekbe, számviteli rendszerekbe próbálták beleerőltetni agrárspecifikus problémák megoldását – eredménytelenül.
2027-re tehát világossá vált:
Akik halogatták a rendszerszintű digitális eszközök bevezetését, kiestek a versenyből. Mivel a munkavállalói átállás a legnehezebb, azok a gazdálkodók lettek mostanra nyertesek, akik a leghamarabb belevágtak.
A sikerhez elengedhetetlen tehát egy jól működő, integrált megoldás. Az AgroVIR épp ilyen, hiszen:
A rendszerben az adatok összefutnak és segítenek a döntésekben.
A mesterséges intelligencia végezte munkaszervezés nagyban növeli a hatékonyságot – fotó: AgroVIR Kft.
A siker titka: magas minőségű adatokon alapuló benchmark értékek
Az AgroVIR már 2008 óta építi egyedülálló agráradatbankját. Ahhoz, hogy ezek az adatok megfelelő minőségűek is legyenek, a rendszer 2022 óta már egy adatminőségi mutatót is használ. Ennek része az adatok egységesítése. Mit is jelent ez?
Mindenki máshogy írja le például a "John Deere" traktor nevét. A rendszerek így nem tudják, hogy ugyanarról a gépről van szó. Az MI a bevitt adatokból tanul és felismeri a gépelési hibák vagy sajátos elnevezések ellenére is az adatot.
Az időben megkezdett MI-fejlesztéseknek és adatgyűjtésnek köszönhetően az AgroVIR egyedülállóvá vált a régiónkban azzal, hogy ténylegesen képes segíteni az agrár-döntéshozatalban.
|
A cél: valódi értéket teremteni minden gazdálkodó számára
Időutazásunk végén, visszatérve 2022-be, felmerül a kérdés: egy ilyen nagy értékű rendszer felépítése után miért nem hajlandó az AgroVIR elfogadni a folyamatosan érkező felvásárlási ajánlatokat? A válasz egyszerű:
Az AgroVIR legnagyobb értéke már 2008-ban is az volt, ami ma, 2022-ben: a függetlenség, amelynek köszönhetően kizárólag a gazdálkodók érdekeit tarthatja szem előtt.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
