Japán nagy része hegyvidék, így mindössze a területek 15%-át tudják megművelni a földeknek. A birtokméret a kisparaszti gazdaságok miatt nem nagyobb, mint néhány hektár. A kisebb gazdaságok mellett mezőgazdasági üzemek is vannak, melyek a gazdálkodás mellett ipari szolgáltatást is végeznek. Az ország népességéhez viszonyítva a mezőgazdasági szektor viszonylag kicsi, így japán az élelmiszerfelhasználásának kb. felét importból kénytelen fedezni. Ennek a helyzetnek a javítására az állam jelentősen támogatja a mezőgazdaságot, illetve annak gépesítését. Mivel a növénytermesztés legnagyobb arányban a rizstermesztésre korlátozódik, így a japán gazdaságokban alkalmazott erőgépek is zömmel ennek a termesztéstechnológiáját segítik.
A fentebb említett birtokméret miatt a japán erőgépgyártók főleg a 40-50 LE alatti, zömmel 20-30 LE-s kistraktorokkal látják el a honi gazdákat. Ezeknek a gyártóknak egy része a megalakulásukkor csak motorgyártással foglalkozott, de vannak régi mezőgépgyártási hagyományokkal bíró gyártók is. A használtan hazánkba beérkező fülke nélküli 15-25 lóerős típusokon is látszik a rizstermesztéshez kialakított robosztus felépítés.
A magas kapaszkodóbordákkal szerelt mellső és hátsó hajtott kerekek, a merev mellső hajtott tengely, mechanikus kapcsolású szinkronizált sebességváltó, egyszerű felépítés és kezelhetőség jellemzi ezeket az erőgépeket. Az összkerék hajtású modelleken igyekeztek minél nagyobb hasmagasságot elérni, hiszen ez a rizsültetvényekben fontos követelmény volt. Szerencsére a távol-keleti típusokhoz viszonylag jól csatlakoztathatók az európai munkagépek zöme is.
Mivel ezeket a traktorokat a japán gazdák szinte jelképes összegért értékesítik, így nagyon sok cég specializálódott ezeknek a használt erőgépeknek az európai importjára. Itthon a több mint 200 ezer őstermelő jelentős része néhány hektáron, jövedelemkiegészítésként gazdálkodik, leharcolt, és a rendszerváltás előtti gyártású, volt szocialista TZ4K14B, Rába 15,T25A, MTZ-50 traktorokkal már sokat küszködtek, így egyre többen váltanak a japán kistraktorok felé. Ezekből a használt erőgépből a 20-25 éves példányokat már kb. 200-250 ezerért elérhetik, és mivel őshazájukban kevés üzemórát futottak, így még hosszú évekig megbízhatóan szolgálhatják új magyar "gazdájukat".
Egyetlen egy dolgot lehet talán hátrányként felróni a kis távol-keleti- illetve japán használt erőgépek számlájára. Ha netán meg is meghibásodik valami az erőgépen - amit már csak alkatrészcserével tudunk orvosolni - akkor fel kell készülnünk arra, hogy ebben az importáló cégek nem nagyon tudnak segíteni. Az alkatrészellátás a távoli országból gyenge és az idősebb gépek egy részéhez már nem gyártanak pótalkatrészt, így sokszor csak bontott, vagy szerencsésebb esetben utángyártott elemmel lehet cserélni az elhasználódottat.
Abban az esetben vagyunk teljesen biztonságban pótalkatrész terén, ha az adott márkának van magyarországi képviselője, hiszen ők sem mindig tudnak már egy régi géphez eredeti alkatrészt beszerezni. A használtgép piacon jó ár/érték arányú, megbízható, egyszerű kezelésű, kis fogyasztású erőgépeknek számítanak az import használt távol-keleti kistraktorok, melyekkel a kis területen dolgozó termelők is gazdaságosan tudják a gépi munkákat végezni.