A növény- és talajvédelmi szakigazgatás előtt álló kihívásokról, az uniós egyszerűsítési csomagokról és a jövő kulcstechnológiáiról beszélt Tóthné Lippai Edit, a Nébih elnökhelyettese a XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon. Előadásának egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme az volt, hogy az Európai Bizottság új megközelítést alkalmazhat a drónos növényvédelem szabályozásában, ami valódi fordulópontot jelenthet az agrárinnovációban.

Együttműködés nélkül nincs megoldás

A Nébih elnökhelyettese már előadása elején hangsúlyozta: a növény- és talajvédelem területén jelentkező problémák ma már nem kezelhetők elszigetelten.

– Az összes olyan kihívás, amellyel ezen a szakterületen szembesülünk, csak összefogással oldható meg – fogalmazott, utalva a szőlő aranyszínű sárgaság elleni küzdelemre, amely szerinte mintapéldája volt annak, hogyan tudtak háttérbe szorulni szakmai különbségek egy közös cél érdekében.

Külön kiemelte a növényorvosi kamara szerepét, amely nélkül – mint mondta – nem lehetett volna eredményesen fellépni a betegség ellen. A tapasztalat azt mutatja: a következő évek növényegészségügyi kihívásai – például új kórokozók megjelenése – is hasonló együttműködést fognak megkövetelni.

Tóthné Lippai

Tóthné Lippai Edit előadása közben – Fotó: Agroinform.hu/Horváth Attila

Élelmiszerbiztonságtól az élelmezésbiztonságig

Tóthné Lippai Edit szerint az elmúlt évek globális válságai – köztük a Covid-járvány – alapvetően változtatták meg az uniós gondolkodást.

– A hangsúly egyre inkább az élelmiszerbiztonságról az élelmezésbiztonság felé tolódik – mondta.

Ha nincs gazda, aki termel, akkor nincs mit enni. Ez ilyen egyszerű.

Ebben a folyamatban a növény- és talajvédelem kulcsszerepet játszik, hiszen a termelés biztonsága és fenntarthatósága nem választható el egymástól – mondta.

Omnibus csomag: egyszerűsítés és gyorsítás

Az előadás egyik fő témája az úgynevezett Omnibus csomag volt, amely az Európai Bizottság jogalkotási eszközeként több terület szabályozását egyszerre módosítja. A növényvédelem szempontjából ez elsősorban a 2009/128/EK irányelvet és a növényvédő szerek engedélyezését érinti.

– Ezek egyszerűsítési csomagok, amelyek célja az innováció előmozdítása és az adminisztratív terhek csökkentése – magyarázta a Nébih elnökhelyettese, hozzátéve: a részletekben ugyanakkor komoly szakmai kérdések rejlenek.

Drónok a növényvédelemben: valódi áttörés jöhet

Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó bejelentés a drónos növényvédelem jövőjére vonatkozott. Jelenleg az Európai Unióban a légi permetezés tilos, és a szabályozás eddig a drónokat is a repülőgépekkel, helikopterekkel azonos kategóriába sorolta.

– A Bizottság felismerte, hogy a dróntechnológia az innováció része, és a jelenlegi tiltás gátolja a fejlődést – mondta Tóthné Lippai Edit.

A tervezett változtatás lényege, hogy a drónokat kivehetik a légi növényvédelem szigorú tilalma alól, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek.

A Bizottság a tagállami szakértőkkel közösen egy szempontrendszert dolgoz ki, amely alapján meghatározzák, mely drónok és technológiák alkalmazhatók.

– A legfontosabb kockázati elv az, hogy a drónos kijuttatás nem lehet veszélyesebb, mint a földi permetezés – hangsúlyozta. – Emellett csak olyan növényvédő szerek használhatók, amelyeket kifejezetten erre a kijuttatási módra engedélyeznek.

Ha ez az irány valóban megvalósul, az jelentősen csökkentheti a környezeti terhelést, pontosabb kijuttatást tesz lehetővé, és új dimenziót nyithat a precíziós növényvédelemben.

Biopeszticidek és gyorsabb engedélyezés

Az Omnibus csomag másik fontos eleme a biológiai eredetű növényvédő szerek piacra jutásának gyorsítása. A tervek szerint pontos definíciót kapnak a biopeszticidek, és az engedélyezési eljárások során a tagállamoknak prioritást kell majd adniuk ezeknek a termékeknek.

– A cél egyértelmű: ösztönözni az alacsony kockázatú és biológiai megoldásokat, miközben a növényegészségügyi és közérdekű szempontok előtérbe kerülnek – fogalmazott.

Talajvédelem: új uniós keret, hazai feladatok

Az előadás záró részében a talajvédelem került fókuszba. Az unió felismerte, hogy az európai talajok 60–70 százaléka leromlott állapotban van, ezért megszületett a talajkeret-irányelv, amely egységes monitoringrendszert hoz létre.

– Három évünk lesz arra, hogy ezt a hazai jogrendbe átültessük – mondta a Nébih elnökhelyettese, hangsúlyozva: itt is széles körű szakmai és intézményi együttműködésre lesz szükség.

Közös munka nélkül nincs előrelépés

Előadása végén Tóthné Lippai Edit ismét az összefogás fontosságát emelte ki.

– Tegyük félre a szakmai ellentéteket, és keressünk közös megoldásokat – fogalmazott. – A következő évek kihívásai csak így kezelhetők.

A keszthelyi fórum üzenete egyértelmű volt: a növényvédelem jövője az innováció, az egyszerűbb szabályozás és a modern technológiák – köztük a drónok – felelős alkalmazása felé mutat.

Indexkép: Pexels