A White Paper Consulting által első alkalommal megrendezett Budapest Biogas Summit-on 18 ország és több mint 100 vállalat képviselője vett részt, hogy megvitassa a biogáz és a biometán szerepét az energia átmenetben, valamint az iparágban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.

Az előadók és a résztvevők egyetértettek abban, hogy a biometán napjaink megoldása a széndioxid-kibocsátás csökkentésében. Ez az egyik legolcsóbb módja annak, hogy elérjük az Európai Unió dekarbonizációs céljait. Nagy előnye, hogy a meglévő földgáz hálózat mindenféle módosítás nélkül használható szállításra. A biometán azonban drágább, mint a földgáz, ami azt jelenti, hogy kiszámítható állami támogatási rendszerre és megbízható jogi keretrendszerre van szükség az ágazat fejlesztéséhez – áll a szervezők közleményében. 

Biogas Summit

Fotó: Biogas Summit

A magyar agrárium jövője szorosan összefonódhat az energetikai szektorral – különösen a biogáz és biometán előállítás területén. Erre hívta fel a figyelmet Simon Anita, az Alteo vezérigazgató-helyettese a konferencián, ahol hangsúlyozta: a gazdálkodók nélkül nem létezhet működőképes biogáz-üzletág.

A gazdák nélkül nincs fenntartható működés

Simon Anita szerint a mezőgazdaság szereplői nem csupán alapanyag-beszállítók, hanem a biogáz-ökoszisztéma „integráns elemei”. Az Alteo már hosszú ideje azon az állásponton van, hogy a gazdákat ösztönözni kell arra, hogy részt vegyenek a körforgásos gazdaságban – különösen a biogáz melléktermékek, például a fermentlé kijuttatásának támogatásával.

Az ösztönzők lehetnek technológiai vagy logisztikai eszközök, amelyek segítenék a gazdákat abban, hogy egyenletesen és hatékonyan tudják a melléktermékeket hasznosítani a szántóföldeken. Ezzel elkerülhetők lennének az olyan időjárási vagy tárolási problémák, amelyek akadályozhatják az üzemek működését.

Együttműködés és edukáció: a siker zálogai

„Ha nincs támogatás a mezőgazdasági oldalról, akkor a biogázműködés sem gazdaságos, sem fenntartható nem lehet” – emelte ki Simon Anita. Hangsúlyozta, hogy még ma sem minden gazda fogadja el a biogáz szektor működését és melléktermékeit, így elengedhetetlen az edukáció és az ágazatok közötti kommunikáció.

A biogázüzemek nemcsak energiát termelnek, hanem egyfajta ökológiai szinergiát is létrehoznak a mezőgazdasággal: az állati trágya és más szerves hulladék energiaforrássá válik, majd melléktermékként visszakerül a talajba, zárva a körforgást. Ezzel csökken a műtrágyafüggőség, nő a talajélet, és javul a szénmegkötés is.



Közös cél: gazdasági előny és környezeti haszon

Simon Anita azt is hangsúlyozta, hogy a gazdák számára konkrét gazdasági előnyöket jelenthet a biogázhoz való kapcsolódás. Ezek közé tartozik:

  • a szerves anyagokból származó inputanyagok értékesítése,
  • a fermentlé mint természetes tápanyagforrás hasznosítása,
  • és a hosszú távú partnerségek révén kiszámítható jövedelmi modellek kialakítása.

Az Alteo célja, hogy a jövőben még több agrárszereplővel alakítson ki együttműködéseket, melyeknek révén nemcsak az energiaszektor, hanem a hazai mezőgazdaság is versenyképesebbé és fenntarthatóbbá válik.

„A biogáz több okból is stratégiai jelentőségű. Megbízható és időjárás-független energiaforrás, a mezőgazdaság és az energiaszektor együttműködésének alapja. Számos társadalmi és gazdasági előnyökkel jár és ez a legolcsóbb módja a RED III irányelvben meghatározott célok elérésének” – mondta Horváth Viktor, az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár. 

Elmondta, hogy a kormány pénzügyi és nem pénzügyi eszközökkel kívánja segíteni a biogázés biometán termelés felgyorsítását. A 40 milliárd forint keretösszegű új támogatási rendszert néhány héten belül jelenik meg.

Horváth Ádám, a MOL-csoport új és fenntartható üzletágakért felelős alelnöke szerint a biometán a fenntarthatóság, a versenyképesség és az energiabiztonság egyik kulcseleme lehet. A helyi alapanyagokra építő, körforgásos rendszerek nemcsak a fosszilis energiafüggőséget csökkentik, hanem gazdaságos és skálázható megoldást kínálnak. 

„A biometán nem a csodafegyver, és nem fogja uralni az energiapiacot. Azonban az úgynevezett energia-trilemma minden kritériumának megfelel: fenntartható, biztonságos és megfizethető” – mondta.

Horváth Ádám hangsúlyozta, hogy a MOL-csoportnak már vannak biometán beruházásai Magyarországon és Horvátországban, céljuk, hogy a biometán-értéklánc vezető szereplőjévé váljanak a kelet-közép-európai régióban.

Biogas Summit

Fotó: Biogas Summit

A biogázüzemek működéséhez azonban világos szabályozásra, ösztönzőkre és az energia- és agrárszektor szoros együttműködésére van szükség.

Elhangzott:

Magyarország célja 2030-ig a biogáztermelés háromszorosára, 600 millió köbméterre növelése, amelyhez az ágazat minden szereplőjének – különösen a mezőgazdaságnak – szoros együttműködése szükséges.

A jelenlegi 190 biogázüzem kapacitása jelentősen bővíthető, különösen az állati trágya, a biotechnológiai melléktermékek és a megújuló hulladék jobb hasznosításával. A stratégia reális, de a megvalósításhoz világos szabályozás, ösztönzők és stabil üzleti modellek is kellenek. A biogáz és a biometán termelés nem versenyez, hanem kiegészíti egymást.

Borsányi Zsolt, az MVM Partner - MVM Ceenergy igazgatója megjegyezte, hogy az MVM aktívan keresi a biometán előállítására irányuló, jövedelmező projekteket, de ezt számos bizonytalansági tényező hátráltatja. Hangsúlyozta, hogy az ágazat nem függhet kizárólag a támogatásoktól, és olyan modelleket kell kialakítani, amelyek mind a termelők, mind a fogyasztók számára fenntarthatóak.

Más előadók is egyetértettek abban, hogy a biometán fontos része a dekarbonizációnak, de nem lehet csak az energiabiztonság kontextusában beszélni róla. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója egy iparági felmérésre hivatkozva kiemelte, hogy a termelők válaszai alapján a 255 millió köbméternyi biometán-termelés reális cél 2030-ra. Ez jóval meghaladja a nemzeti stratégiában kitűzött célt. Azonban, még ha ez a viszonylag magas kitermelés meg is valósul, akkor is csak a magyar gázigény 2-3 százalékát fedezi.

A European Biogas Association (EBA) optimistább a biometán jövőbeli szerepét illetően.

„Becsléseink szerint a biometán termelés 2040-re elérheti a 101 milliárd köbmétert, ami az európai gázüzemanyag-szükséglet 80 százalékát fedezheti” – emelte ki Anna Odina, az EBA szakpolitikai munkatársa. 

A biogáz- és a mezőgazdasági szektor nem versenytársak. Szoros együttműködésre van szükség, hiszen a gazdáknak jelentős szerepük van a biogáztervek fenntartható alapanyagának biztosításában - emelte ki Bodnár Viktória, az IFUA Horváth és Társai ügyvezető partnere.

A biogáz és a biometán előállításának jelenlegi helyzete meglehetősen hasonló az Európai Unió valamennyi tagállamában, és minden ország ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe - mondta Tom Howes, az Európai Bizottság tanácsadója. Két fontos feladatot emelt ki: a keresleti oldal növelését célzó intézkedéseket, valamint a kutatás-fejlesztés támogatását, hogy új eljárásokat találjanak a meglévő alapanyagokkal történő termelés növelésére.

Lengyelországban nagy változások történtek a megújuló gázok terén, és az elmúlt két évben fontos jogszabályokat vezettek be. Jelenleg is a parlament előtt van egy tervezet, amely várhatóan nyáron készül el, és amely lehetővé teszi, hogy a befektetők 20 éves állami támogatásra pályázzanak - említette Michał Tarka, a Polish Biomethane Organisation (PBO) alapítója és főigazgatója.

Raluca Alexandra Covrig, a román Energetikai Munkaadók Szövetségének (FPE) közkapcsolati és kommunikációs igazgatója szerint Románia jelentős biogáz-potenciállal rendelkezik. A biogáztermelés 2025-ben várhatóan eléri a 23 megawattot, és a következő évtizedben az uniós átlag kétszeresére nőhet.

Ukrajna szintén a régió fontos szereplője. Az ukrán Bioenergia Szövetség becslései szerint a REPowerEU által 2035-re kitűzött 35 milliárd köbméteres biometán-céljának 20 százalékát Ukrajna biztosíthatja. Az ország legnagyobb előnye a hatalmas mezőgazdasági területe.

„Az üzemanyagszektor egyre zöldebb, a folyamat nem fordítható vissza, de időbe telik”

– hangsúlyozta Zsótér Csaba, a MOL üzemanyag-üzletág vezető alelnöke. Szerinte a következő 10 évben a belsőégésű motorok fognak dominálni, de egyre több zöld komponens kerül majd be. Ez azt is jelenti, hogy nincs egyetlen megoldás a közlekedés dekarbonizálására, de vannak egymással versengő technológiák.