A gondozásmentes növények, illetve az ezekből összeállítható gondozásmentes ágyás a kertészkedés Szent Grálja, legalábbis sokan vágynak olyan kertre, olyan díszágyásra, mely anélkül marad tartósan tetszetős és dekoratív, hogy törődni kellene vele. A mai rohanó világban ez nem egy elítélendő kívánalom, hiszen sokan sajnálatosan kevés időt és energiát tudnak fordítani a kertre, ennek ellenére szeretnék, hogy szép környezet, ápolt kert, díszes beültetések vegyék körül őket. De vajon lehetséges-e ez egyáltalán? Járjuk körül a témát, és ismerjük meg a valós alternatívákat!
A kert nem a természet része, hanem mesterségesen kialakított környezet, dísz- vagy haszonnövényekkel, melyek több-kevesebb gondoskodást biztosan igényelnek – fotó: Pixabay
Ténylegesen gondozásmentesek legfeljebb a plasztik növények lehetnek, és bár elsőre furcsán hangzik, valóban egyre nagyobb divatja van például a műfűnek, ugyanis manapság már megdöbbentően élethű és tapintásra is egészen kellemes kerti műfűfajtákat lehet kapni, ezek azonban mindig csupán illúziók, utánzatok lesznek, így ezekkel most nem számolunk. Mi jöhet akkor szóba, ha a cél az, hogy a kerti növényzetet minél kisebb, minimális gondozási igényűre alakítsuk?
Fű helyett...
A gyep általában a legnagyobb területet elfoglaló kerti növénytípus, így a munka is ezzel a legtöbb. Észszerű felvetés, hogy valahogy kiváltsuk, és ez nem is lehetetlen! Ott, ahol a gyepfelület nincs teljesen kihasználva, vagyis bizonyos részei nem állnak aktív használat alatt, ezeket a parlagi pázsitrészeket lehet helyettesíteni mással, amit nem kell rendszeresen nyírni, öntözni.
A célra megfelelnek a talajtakaró cserjék, melyek jellemzően alacsonyak (20-40 cm magasak), így egyenletes, földközeli fedést nyújtanak, nyírni, formázni nem szükséges őket, és rövid idő után olyan tömött takarást képesek adni, hogy a gyomok sem élnek meg alattuk, így a gazolást is kihúzhatjuk a listáról esetükben. Hátrányuk, hogy játékra, pihenésre alkalmatlan területet adnak, de amennyiben eleve csak a félreeső füves részt alakítjuk át velük, ez a negatívum elhanyagolható lesz.
A talajtakaró cserjék bevethetők előkertekben is, ahol kiválthatják a jóval gondozásigényesebb virágos évelőket vagy szezonális egynyáriakat, így ezen a részen sem kell többé metszeni, gyomtalanítani, évente ültetni.
Mulcs, mulcs, mulcs!
A mulcs a gondozási igényt leszorítani vágyó kertészkedő egyik legjobb barátja, hiszen a segítségével számos munkafolyamat elhagyható vagy lecsökkenthető időben és ráfordított energiában. A mulcs egy olyan talajtakaró anyag, amivel elsősorban a dísznövények ágyásainak talaját lehet fedni, ez pedig több okból előnyös.
A mulcs a gondozási igényt leszorítani vágyó kertészkedő egyik legjobb barátja – fotó: Envato
A mulcsanyag nyáron a közeg felmelegedését, télen a kihűlését késlelteti, lassítja a talajba juttatott nedvesség párolgását, így hatékonyabbá teszi az öntözést, valamint (főleg geotextil lefektetésével kombinálva) szinte teljesen gyommentessé teszi az ágyást.
Mulcsanyagként bevethető zúzott kő (változatos színekben és méretekben), folyami kavics (szintén több méretben és árnyalatban), fakéregzúzalék (lehet olcsó, de kaphatóak színes, dekoratív változatok is), és szóba jöhet még a faforgács, a szalma vagy a fűnyesedék is, ez utóbbiakat azonban inkább a konyhakertben szokás bevetni. A mulcs bármely díszágyásban alkalmazható, de kiteríthető az örökzöldek, tujafélék vagy a díszcserjék alá is, a haszon és a látvány ugyanúgy a javunkra válik.
Sziklakertek
A sziklakertről elsőként a hagyományos, gúla vagy félgömb alakú, 1-2 méter átmérőjű, derékig érő sziklakupacok jutnak eszünkbe, melyekbe pozsgásokat, kaktuszféléket, egyéb szárazságtűrőket szokás ültetni. Lehet azonban ennél tovább is menni!
A sziklakertről elsőként a hagyományos, gúla vagy félgömb alakú, 1-2 méter átmérőjű, derékig érő sziklakupacok jutnak eszünkbe, de lehet ennél tovább menni – fotó: Envato
A sziklakerti kialakítás egy sajátos formája a kavicságy, melynek lényege, hogy a díszágyást alacsony peremmel vesszük körbe, geotextilt fektetünk le, majd díszes kővel fedjük be a területet. Ebbe a homogén, tulajdonképpen mulcsolt és gyommentesített ágyásba lehet aztán ültetni, elsősorban szellős elrendezésben kis méretű gömb alakú cserjéket, alacsony díszfüveket, szárazságtűrő évelőket vagy például csinos cserépedénybe telepített virágokat. A látványhatás fokozható dekoratív kövekkel, kisebb sziklákkal, ízléses kisplasztikákkal vagy díszvilágítással.
A kavicságy lehet hosszanti elrendezésű a kerítés mellett, készülhet az előkertbe, de a birtok központi részén is helyet kaphat, akár fókuszponti elemként. A kavicságyhoz inkább a minőségi, mutatósabb kőfélékből ajánlott válogatni, hogy az esztétikai érték minél magasabb legyen.
Az extravaganciát kedvelők választhatják a japán ihletésű zen-kerteket is, melyek alig tartalmaznak növényi beültetést, csupán szépen elrendezett kavicsszőnyegből és kisebb-nagyobb sziklákból állnak. Gondozási igényük ténylegesen a nullához közelít, ugyanakkor nyugati szemmel kissé élettelenek, statikusak.
Honos fajok
Az alacsony gondozási igény eléréséhez az egyik kulcs a honos fajok telepítése. A honos növények olyan növényfajok, melyek az adott földrajzi területen régóta élnek, így a lokális viszonyokhoz (napos órák száma, talajminőség, csapadékmennyiség) hozzászoktak, ezáltal ellenállók, öntözésként beérik az esővel, nincsenek különleges környezeti igényeik, vagyis ezek a növények, bár rendszerint kertészeti változatok, jó eséllyel emberi gondoskodás nélkül, a természetben is megélnének.
Az ilyen körből válogatott növények nemcsak az ápolási igény terén domborítanak, de tökéletesen illeszkednek a környezetbe, nem tájidegenek, otthonos, megszokott érzést keltenek, így a komfortérzetünkre is jó hatással vannak.
