Télen már alig várjuk, hogy végre újra tavasz legyen, és újra több időt tölthessünk a kertünkben. Ráadásul végre tele legyen gyönyörű virágokkal és finom zöldségekkel. Azonban, már most el lehet vetni néhány virág és zöldségféle magját, ha időben szeretnénk gyönyörködni bennük, illetve fogyasztani belőlük. Persze most még ne a kertbe, hanem kis cserepekbe vessük a magokat, hogy az otthonunk melegében tudjanak fejlődni, és majd amikor már egészen biztosan nem fenyegetnek a fagyok, ki tudjanak kerülni a kertbe.
1. Muskátli
A muskátliban egész nyáron gyönyörködhettünk, és ha vigyázunk rá télen, akkor tavasszal újult erővel kerülhet ki a kertbe. Azonban, ha még több muskátlit szeretnénk, akkor most jött el a magok elvetésének az ideje.
A muskátli magjait januárban kell elvetni. Fotó: Shutterstock
A muskátli magjait ritkásan, kis palántázó poharakba vessük, és vékonyan takarjuk be földdel. Erre a leghatásosabb választás, ha egytized részben agyaggranulátummal kevert palántaföldet használunk. A muskátli magjait 24 Celsius-fokos helyiségben érdemes nevelni, és körülbelül 3 -12 napig tart a csírázás.
Amikor már nincsenek fagyok, kikerülhet a muskátli az ablakba. A muskátli esetében nagyon fontos, hogy mindig távolítsuk el róla az elszáradt leveleket és virágokat, így minden energiáját az új virágok hozatalára tudja fordítani. Vásároljunk számára kifejezetten muskátlik számára összeállított virágföldet, hogy minden tápanyagot megkapjon, amire csak szüksége van. A muskátli nem szereti a pangó vizet, tehát úgy ültessük, hogy a felesleges locsoló-, vagy esővíz ki tudjon folyni a cserépből, ládából. A muskátli társaság kedvelő növény. Jól érzi magát a fehér virágú mézike társaságában, de nem igényes a szomszédságra, így bátran ültethetjük más növények mellé.
Tavasztól őszig rendszeresen adjunk az öntözővíz mellé tápoldatot, de ne adjunk neki két hétnél gyakrabban, mert azzal pont az ellenkezőjét érjük el, és megmérgezzük a muskátlit. Habár a muskátli szereti a napfényt, de tűző napra ne tegyük. Az öntözésnél vigyázzunk, hogy ne legyenek vizesek a levelei, mert azok sajnos gombák és bacilusok támadásainak lesznek kitéve. Éppen ezért locsoljunk inkább reggel, hogy estére meg tudjanak száradni a véletlenül vizessé vált levelei is.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
2. Dália
A dália júliusban kezd el nyílni, és egészen októberig megörvendeztet minket szépségével. De ehhez most érdemes elvetni a magjait, és az otthonunkban nevelgetni. 1-2 szem magot vessünk a cserépbe, melyet a legjobb, ha 9 rész palántaföldből és 1 rész vermikulitból álló ültetőkeverékbe vetünk. Az ideális hőmérséklet a dália magok számára 18 és 21 Celsius-fok között van, és körülbelül 5-20 napot kell türelemmel lennünk, amíg csírázik.
Amikor már nem kell félteni a fagyoktól, keressünk számára a kertünkben egy szélvédett helyet, ahol legalább napi hat órán át sütkérezhet a napsütésben. Ne ültessük fák alá, vagy olyan épületek közelébe, amelyek árnyékot vethetnek rá. A dália igényli az öntözést, azonban ügyelni kell rá, hogy ne álljon a pangó vízben. Az öntözés során ne érje víz a leveleit, mert sajnos elég könnyen alakulhat ki nála gombás megbetegedés. Ha ilyet észlelünk, azonnal távolítsuk el a beteg leveleket.
A dália elnyílt virágait el kell távolítani, hogy folyamatosan virágozzon. Fotó: Shutterstock
Ha szeretnénk, hogy folyamatosan virágozzon a dália, az elhervadt virágait mindig vágjuk le, így az energiáit az új virágokra tudja felhasználni. Egy tőből több hajtása is növekedik. Ha bokrosítani szeretnénk, akkor hagyjuk meg ezeket, de ha azt szeretnénk, hogy szép, nagy virágok nyíljanak rajta, akkor csak az erős hajtást hagyjuk meg.
A dáliának kéthetente káliumban gazdag növénytápot kell kapnia. A dália csodálatos látványt nyújt, ha csoportosan, akár árnyalatok szerint ültetjük ki a kertbe. A dália nem viseli jól a fagyot, így hát teleltetni kell. Ehhez ősszel ki kell emelni a gumókat, le kell rázni róluk a földet és vissza kell vágni a szárakat 10-15 cm-es csonk meghagyásával. Ezután ki kell szárítani, majd vékony réteg homokba, vagy tőzegbe elhelyezni a gumókat. A ládát tartsuk fagymentes, hűvös, száraz és sötét helyen.
3. Padlizsán
A padlizsán magjait is most kell elvetni ahhoz, hogy mielőbb ki tudjuk majd ültetni a palántákat, amikor már biztosan nem támad a fagy. Ehhez 2-3 szem magot vessünk egy-egy kis palántázó edénybe, melyben palántaföld és 10% homok van. 21-27 Celsius-fokos hőmérsékleten a csírázás 3-10 napot vesz igénybe.
A padlizsán a paprika, a burgonya, a paradicsom és a dohány rokona. Tojásgyümölcsnek vagy török paradicsomnak is nevezik ezt a meleg éghajlatot kedvelő növényt. A legjobban a 21-30 Celsius-fok közötti hőmérsékletet kedveli. A padlizsán imádja a napfényt, így a kert legnaposabb területét válasszuk ki neki, de ha van magaságyásunk, akkor az az igazi főnyeremény a padlizsán számára.
A padlizsán kiváló köretként, de főételként is megállja a helyét. Fotó: Shutterstock
A padlizsán legjobban a jó vízelvezetésű, homokos-agyagos talajt kedveli, és igényli a magas tápanyagtartalmat is. Éppen ezért fontos, hogy egy héttel a kiültetés előtt keverjünk érett istállótrágyát az ágyásába. Kiültetéskor a palántákat 60-70 cm távolságra ültessük egymástól, a sortávolság pedig egy méter legyen. Fontos, hogy az ültetést követően alaposan öntözzük meg, majd mulcsozzuk, hogy minél több nedvesség és minél kevesebb gyom vegye körül.
Szüksége lesz támasztékra, hiszen fel fog rajta futni. Ha ezt nem tesszük meg, a termés le fogja húzni a szárát, így az egy idő után a talajon fog kikötni. A cél pedig éppen az ellenkezője, hiszen a padlizsánnak és nekünk is az a jó, ha felfelé tud terjeszkedni.
Ha szép, nagy padlizsánokat szeretnénk, akkor csak maximum 6 gyümölcsöt hagyjunk fejlődni. A padlizsán nagyon vízigényes növény, így a talajnak ne csak a tetejét öntözzük, hanem alaposan nedvesítsük át a mélyebb rétegeket is. A csepegtető öntözés az ideális számára, mert így folyamatos vízellátásban részesül, de nem áll a pangó vízben.
Az első fejtrágyázást akkor végezzük el, amikor a gyümölcsök a végleges nagyságuk egynegyedét elérték. Majd három hét múlva ismételjük meg a trágyázást. A padlizsánt a fajtájától függően 65-80 nappal a kiültetés után lehet betakarítani. Ez általában júliustól októberig tart.
4. Petúnia
A petúnia gondozása nagyon egyszerű, azonban amire szüksége van, azt meg kell számára adni, és akkor sokáig gyönyörködhetünk szépségében. Ehhez persze először is el kell vetni a magjait, majd később, amikor már nincsenek fagyok, ki kell ültetni a kertbe. A petúnia június végétől szeptemberig virágzik. A csíráztató tálca rekeszeit töltsük meg 10%-ban vermikulittal kevert palántafölddel, ennek a tetejére vessük a magokat, és csupán nagyon vékony rétegben fedjük le azokat. 24-27 Celsius-fokos hőmérsékletre van szüksége, azonban fontos, hogy a magok kellő fényhez jussanak.
Mivel a petúnia palántáinak párás levegőre van szükségük, fóliával, vagy üveglappal fedjük le, hogy ezt megkaphassa, és 10-20 nap alatt ki tudjon csírázni. Amikor már megjelennek a magoncok, távolítsuk el a fóliát vagy az üveglapot, mert ekkor már nincs szükség a párásításra. Ekkor már 2-4 levele lesz a petúniáknak, és ekkor jön el az ideje, hogy egyesével cserépbe ültessük őket.
Amint elmúlik a fagyveszély, szép fokozatosan szoktassuk hozzá a petúniát a kinti helyéhez. Először csak egy rövid időre tegyük ki őket, amikor már kellemes odakint a hőmérséklet. Ekkor még ne tegyük ki a tűző napfénynek, csak szép fokozatosan szoktassuk a kinti hőmérséklethez és napfényhez. Majd szép lassan kikerülhetnek a végleges helyükre.
A petúnia legalább napi hat óra napfényt igényel. Fotó: Shutterstock
A petúnia imádja a napfényt, ezért a kert olyan részére ültessük ki a palántákat, ahol legalább napi 6 órán át élvezheti a napsütést. Az öntözésére is figyeljünk oda, hiszen a szárazabb időszakokban naponta kétszer is meg kell öntözni. De ez még nem minden, hiszen hetente szüksége van tápoldatra is. Amennyiben visszavágjuk a hajtásait, dús bokorrá fog fejlődni.
Az elnyílt virágokat minden nap távolítsuk el a növényről, hiszen így az összes energiáját az új virágok meghozatalára tudja fordítani. Ha nem ágyásba kerül, érdemes minden héten megforgatni a virágkosarat, vagy a cserepet, hogy a növényt minden oldalról érje a napsütés. Így teljesen egyformán tud majd fejlődni, és minden oldalán hozni fog virágokat.
Ha tehát szép kertet szeretnénk, már most, januárban kezdjük el a vetést!
