Most, hogy a tavasszal elvetett magokból és elültetett palántákból már kifejlődtek a növények, és megtörtént az első betakarítás, rengeteg hely felszabadult a veteményesben. Így hát lehetőségünk nyílik megduplázni a kertünk méretét, vagyis az üres ágyásokat újra benépesíteni.
Korábbi cikkünkben már írtunk róla, hogy tudod másodvetésként termeszteni a zöldbabot, a karfiolt, a spenótot, a sóskát, a céklát, a kukoricát, az uborkát és a póréhagymát. De a sor még messze nem teljes. Sőt, akkor is élhetünk a másodvetés lehetőségével, ha tavasszal lemaradtunk arról, hogy saját veteményesünk legyen.
Így, ez az utolsó lehetőség idén, hogy saját termesztésű zöldségek kerüljenek az asztalra, sőt, akár el is tudjunk belőlük tenni a téli időszakra, amikor jóval kevesebb zöldségféle áll rendelkezésünkre.
Erre ügyelj a másodvetés során
1. Fontos, hogy a másodvetés során teljesen gyomtalan, minden növényi maradványtól mentes ágyásba kerüljenek a magok és a palánták. A felásott ágyásokba kerüljön érett komposzt, és ha nagyon száraz a talaj, még a vetés előtt alaposan öntözzük meg. Ha mindezt megtesszük, a magok és palánták tápanyagban gazdag, porhanyós talajba kerülnek, így sokkal hamarabb lesz termés, melynek a minősége is sokkal jobb lesz.
2. Célszerű mindig a rövidebb tenyészidejű fajtákat választani, amelyek jól tűrik a hőséget, és később az októberi esetleges hideg időt is.
3. A másodvetés során már jóval melegebb az időjárás, mint a tavaszi vetéskor, így sokkal többet kell öntözni.
A fekete retek finom és egészséges, és másodvetésként kiváló. Fotó: Shutterstock
Ezeket a zöldségeket ültetheted el még júliusban
1. A burgonya nyáron is ültethető. A körülbelül 50 grammos, apró gumókat hűvös, nyirkos helyen egy rétegben kiterítve kell előcsíráztatni, és így kell elültetni. Ha kellő mértékben öntözzük, viszonylag hamar ki is fog kelni.
2. A fekete retek lágyszárú, kétéves növény. Levélnyele húsos, szára magas és elágazó. Tenyészideje kilencven és százharminc nap közötti. A fekete reteknek két formáját ismerjük, a hosszú és gömbölyű téli retket. A fekete, hosszú téli retek nagyon finom, és könnyen szeletelhető, alakja henger alakú, színe pedig a nevéhez hűen fekete. A fehér, gömbölyű téli retek igazán szép, gömb alakú finomság, melynek fehér húsa igazán ízletes.
A fekete retket termeszthetjük fő- és utónövényként is. Kedveli a jól megmunkált laza talajt. A kötöttebb talaj hatására az íze általában csípősebb, és a gumók is hamarabb válnak fássá. A vetés előtt nem igényel szerves trágyázást, de érdemes a talajt alaposan felásni és átforgatni. Mivel aprócska magjait nehéz vetni, így ritkítással lehet később megfelelő helyet biztosítani a számára.
Tekintettel nagy gumóira és nagy lombozatára, 35-40 cm széles sorokba, és 15 cm körüli tőtávolságra érdemes vetni, illetve meghagyni a kikelt növénykéket a ritkítás után. A vetésmélység 2-2,5 cm legyen. A fekete retek gondozásával nem kell sokat bajlódni, így kezdő kertészek részére is ajánlott a termesztése. A legfontosabb, hogy kellő mennyiségű vizet kapjon, és gyomláljuk az ágyását. Mivel a téli retek gyökérzete mélyebbre húzódik, érdemes ritkábban, nagyobb vízadagokkal öntözni. A kapálásra és gyomlálásra pedig folyamatosan szánjunk elég időt.
A téli retek fényigénye nagy, így érdemes a kert legnaposabb részét kiválasztani számára. Ha nem jut a fekete reteknek elengedő napfény, akkor a gumói nem lesznek kellően finomak és nagyok. A többi retekhez képest a hőigénye is nagyobb. Ha szerves trágyát adunk neki ősszel, azt nagyon meg fogja hálálni.
Sajnos többen is szeretjük a retket, így a drótférgek és a csigák is. A fekete retket érdemes még a fagyok előtt betakarítani, így októberben szedjük fel. Óvatosan bánjunk az ásóval a felszedéskor, mert az ekkor megsérült retket nem tudjuk majd télre eltárolni, így azonnal el kell fogyasztanunk. Azonban a sértetlen fekete retek kitűnően tárolható hűvös helyen, leginkább a pincében, nedves homok között, a sárgarépához és a gyökérpetrezselyemhez hasonló módon.
A másodvetés során nagyon oda kell figyelni, hogy ne legyen túlöntözve, hiszen ekkor az időjárás is jóval csapadékosabb, és a páratartalom is magasabb. Amennyiben túlöntözzük, úgy a termés hamar megrepedhet, és könnyebben meg tudja támadni a peronoszpóra, és egyéb, gombás betegségek.
3. A kapor egész nyáron vethető, így kiváló másodvetemény. Közepesen melegigényes, kezdetben inkább az alacsonyabb hőmérsékletet kedveli, míg bimbós állapotában melegebbre van szüksége. Magról szaporítható, melyek akár 4-5 Celsius-fokon is csíráznak, de a 12-15 Celsius-fok az ideális számukra. Ha a kertünkben van sárgarépa, hagyma vagy bab, akkor ültessük a kaprot ezek közé, hiszen így el tudja űzni azok kártevőit. Azonban az édeskömény mellett semmiképp ne adjunk neki helyet, hiszen beporozzák egymást, és mindkettő elveszíti csodás, egyedi ízét. .
A fejes salátát sem késő júliusban elvetni. Fotó: Shutterstock
A magot legfeljebb 3 cm mélyre vessük, 20-30 centiméter sortávolságra. A vetést követően a 14-21 napon kelnek ki a kis növények. Ne adjunk trágyát a földhöz, mert akkor nagyon hamar megnőnek, és így jóval alacsonyabb lesz az illóolaj-tartalmuk. Ha nincs kertünk, akkor sem kell lemondani a kaporról, hiszen cserépben és virágládában is kitűnően megél. Egyszerre célszerű kisebb mennyiséget vetni, és folyamatosan újra elvetni, hogy egész nyáron friss kapor álljon a rendelkezésünkre. Azonban nagyon oda kell rá figyelni, hogy kellő mennyiségű vizet kapjon, nehogy elszáradjon, de a pangó víz szintén nem tesz jót neki.
Kezdetben félárnyékban is jól fejlődik, azonban a virágzás idején már jóval több fényre van szüksége. Az ernyők megjelenéséig nincs szüksége öntözésre, azonban ekkor már sok vizet kell biztosítani a számára. A talaj iránt kevésbé érzékeny, így a homok kivételével szinte bárhol megterem. Mivel nagyon rövid, alig 3-4 hónapos a tenyészideje, akár elő- és utónövényként is termeszthető.
Másodnövényként vetve ügyeljünk rá, hogy az ágyása legyen gyommentes. Akkor szüretelhetjük le, amikor eléri a 30–35 cm-es magasságot. A hajtásokat szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk.
A gombás betegségek közül a leggyakrabban a fuzikládiumos varasodás támadja meg. Ez ellen a fertőzött növények eltávolításával és megsemmisítésével védekezhetünk. Emellett számítani lehet a levéltetvek támadására is.
4. A rukkolát palántaként érdemes elültetni másodvetésként. A rukkola az olasz konyha elmaradhatatlan fűszernövénye, a bazsalikomhoz hasonlóan. A rukkola egyéves növény, magját április végétől folyamatosan vethetjük. Kedveli a napos vagy enyhén félárnyékos helyet, azonban a rendszeres öntözést igényli.
A magokat 5 mm mélyre vessük, egymástól 15 cm-es távolságra és lazán fedjük le földdel. Fontos, hogy a talajt tartsuk egyenletesen nedvesen. Az első magoncok 5-15 nap után jelennek meg, és 3-6 héttel a vetést követően már szüretelhetők is a levelek. A virágzás előtt mindenképpen szedjük le a leveleket, hiszen utána keserűbb lesz az íze.
Érdemes több sorban vetni a rukkolát, hogy folyamatosan tudjuk szüretelni. Ezért 2-4 hetente vessük, és csak a leveleit szüreteljük, hogy a növény újra tudjon nőni. A gyomlálást meghálálja, de ezt leszámítva túl sok törődést nem igényel. Szereti a középkötött vályogtalajokat, amelyek tápanyagban gazdagok. Levelei folyamatosan szedhetők. Hűtőben1-2 napig eltartható.
Ha nincs kertünk, akár balkonládában vagy cserépben is termeszthető. Ha túl melege van, hirtelen magszárat hoz, így csak rövid ideig tudjuk fogyasztani. Viszonylag gyorsan növekedésnek indul, amennyiben megfelelőek számára a körülmények. Ha folyamatosan metsszük, azáltal is egyre több levelet képes majd hozni.
5. A fejes saláta az őszirózsafélék családjába tartozó faj. A fejes saláta a homoktalajokat kedveli, de mivel könnyen alkalmazkodik, más talajon is képes megélni. A tápanyagigénye nagy, ezért az ágyását érdemes szerves trágyával kezelni.
A fejes salátát termeszthetjük magról és palántáról. A szabadföldi magvetést a retekkel egy időben kezdhetjük el. Mivel a saláta magjai nagyon aprók, célszerű szélmentes időben vetni őket. Az ágyás előkészítése után a magokat 30 cm-es sortávolságra vessük. A kikelt növényeket ezután ritkítsuk úgy, hogy 20 cm-es tőtávolságra legyenek egymástól.
A másodvetéssel meg tudjuk duplázni a kertünket. Fotó: Shutterstock
Gyorsabb termésre számíthatunk, ha a fejes salátát a kertünkben palántázással termesztjük. A fejes saláta gyökerei mélyen hatolnak a talajba. Levelei szorosan egymásra borulnak, így képezve a saláta fejét. A salátának nagyon sok vízre van szüksége ahhoz, hogy fejet tudjon növeszteni. Erre különösen a fejlődésének első szakaszában van szüksége, később, amikor a fejek már növekedésnek indultak, csak mérsékelten szabad öntözni, különben a fejek túlságosan lazák lesznek.
Az áttelelő salátát azonban magról vethetjük. A magokat augusztus végén vessük el egy ládába, majd a kifejlett palántákat október elején ültessük ki a szabadba, 30 cm-es sor, és 15 cm-es tőtávolságra. Nagyon fontos, hogy amikor már beköszönt a tél, és a fagyok, a palánták meg legyenek gyökeresedve, különben nem élik túl a telet.
A palántákat takarjuk be komposzttal, vagy fűvel, melyet a fagyok elmúlta után, tavasszal távolítsunk el róluk. Ezután kapálással lazítsuk meg körülöttük a talajt, öntözzük őket rendszeresen, és hagyjuk, hogy érje őket a napfény. Így már kora tavasszal friss fejes salátát fogyaszthatunk.
A salátát sajnos sok betegség és kártevő fenyegeti. A salátavész és a salátaperonoszpóra, a gyökeret károsító lótetű, a drótféreg és a bagolypille lárvája ellen is hatásosan védekezhetünk a megfelelő szerek alkalmazásával. A peronoszpórák és folt betegségek ellen a réz tartalmú szerek bevethetők.
A másodvetés tehát új esélyt ad a tavaszi betakarítás után, de azok is kaphatnak egy második esélyt, és élhetnek vele, akik lemaradtak idáig az idei veteményezésről.
