Az orvostudomány fejlődésével egyre inkább foglalkoztatja a tudósokat az a kérdés, hogy vajon fel lehet-e használni emberi életek megmentésére a géntechnológiával módosított állati szerveket. A közelmúltban két sebészcsoport is bebizonyította, hogy igen – írja a hazipatika.com.
Betegek millióinak életét változtathatja meg a géntechnológia – fotó: pixabay.com
A sertésmáj jól működött az emberi testben
Kínai és amerikai sebészek számoltak be azokról a mérföldkőnek számító szervátültetésekről, amelyek során állati szerveket ültettek be emberbe. A Nature-cikke szerint egy, a klinikai halál állapotában lévő 50 éves kínai férfi volt a világ első olyan embere, aki egy törpemalactól kapott májat, míg egy Massachusettsi Kórházban a sebészek a világon elsőként ültettek emberbe sertésvesét.
A kínai sebészek elmondták: az agyhalott kínai férfi családja beleegyezett a tudományos kísérletbe, melynek során a beteg egy törpemalac máját kapta meg.
A szervet tíz nap eltelte után a férfi testéből eltávolították, majd azt megvizsgálva a tudósok azt látták, hogy a kioperált máj színe és állaga normális volt, és naponta több mint 30 milliliter epét választott ki. Mindez arra utalt, hogy a máj jól működött az emberi testben.
A kutatók a kísérlettel azt szerették volna vizsgálni, hogy megfelelőek lehetnek-e az emberek számára a génmódosított sertésszervek, hiszen csak Kínában évente több százezer embert érint a májelégtelenség kialakulása, de évente csak néhány ezer májátültetést képesek elvégezni a szervhiány miatt.
A sertésszervek jó megoldást jelenthetnek azoknak az érintetteknek, akiknek mája átmenetileg nem képes ellátni a méregtelenítő funkcióját, mert idő kell a gyógyuláshoz, valamint azoknak is, akik még az emberi donorra várnak.
Végstádiumú veseelégtelenséggel küzdő amerikai férfi kapott sertésvesét
A 62 éves Richard „Rick" Slayman végstádiumú veseelégtelenségben szenvedett, akinek március 16-án egy négyórás műtét során genetikailag módosított sertésvesét ültettek a testébe.
A sertésből származó donorvesében a káros sertésgéneket emberi génekre cseréltek, hogy az emberi szervezet ne lökje majd ki magából a szervet. Inaktiválták a sertés endogén retrovírusait is, hogy ezzel csökkenteni tudják a páciens megfertőződésének veszélyét.
A tudósok szerint azért számítanak óriási mérföldkőnek az orvostudományban az elvégzett műtétek, mert azt bizonyítja, hogy betegek millióinak életét változtathatja meg a géntechnológia.
Az Egyesült Államokban a világon második alkalommal hajtottak végre sertésszív-beültetést. A genetikailag módosított szervvel az orvosok egy olyan végstádiumú beteg életét igyekeznek megmenteni, akinél a hagyományos transzplantációra nem lett volna lehetőség.
