Balkonládás termesztés során sokszor csalódást okozhat, hogy a várttól eltérő eredményt kapunk. Talán már a megfelelő növényt és fajtát választottuk ki, de még mindig nem nő kellőképp vagy épp nem hoz termést. Ennek számos oka lehet, ezért a mai cikkben a termesztéstechnológiai akadályokat próbáljuk leküzdeni. Ha van nagy teraszotok és napfényes helyetek, már nem lehet kifogás, hogy miért nem próbáltok saját zöldségeket termeszteni.
A termeszteni kívánt növényektől függően tervezzük meg az edények méretét – fotó: Kruták László
Balkonláda-választás
A termeszteni kívánt növényektől függően tervezzük meg az edények méretét. Elég nagyot kell ahhoz választani, hogy a gyökérzet a megfelelő mélységig juthasson, és a növénynek átültetés nélkül is elegendő helye legyen a teljes mérete eléréséhez. Az edény legyen jó vízelvezető képességű.
|
Termesztőközeg
Ha mindenképp szabadföldről származó földet szeretnétek használni, akkor a talaj típusától függően keverjétek akár komposzttal, trágyával, lazító anyaggal. A csak szabadföld a balkonládában túl nehéz vagy tömörödött lehet. Ennek felhasználása esetén győződjünk meg arról, hogy nem fertőzött és nem tartalmaz kárvetőket. Ez szabad szemmel természetesen nem egyszerű, de jó példát mutathat az előzőleg benne termesztett növény egészségi állapota.
Növényeink meghálálják mind a komposztot, mint a trágyát – fotó: Kruták László
A vásárolt virágföldeket, melyek kifejezetten zöldségek számára készültek, már nem szükséges dúsítanunk, de növényeink meghálálják mind a komposztot, mint a trágyát, ezáltal máris növeljük a tápanyagtartalmát, és a vízelvezető képességet is javítjuk.
A vízelvezető képesség bármely termesztőközeg felhasználásakor kardinális kérdés. Mint minden termesztőközeg vásárlásakor, itt is megvan van az esély arra, hogy a közeg tőzeglegyeket tartalmaz. Igyekezzünk steril anyagot választani.
Helyszín megválasztása
Olyan erkélyen vagy az erkély olyan pontján tervezzük meg a mini zöldség- és fűszerkertünket, ahol a nap nagyobb részében közvetlen napfény éri majd a növényeket, akár 6-8 órán át. Ez a legtöbb zöldségféle számára optimális, azonban akadnak ettől kisebb igényűek is, így nem kell egyből feladni a tervünket, ha kevésbé napos teraszunk van. Leveles zöldségek, egyes káposztafélék, a retek vagy a sárgarépa is megelégszik napi 4-6 óra napfénnyel.
Rengeteg munkát spórolhatunk meg magunknak, ha nem közvetlenül a ház falához vagy fedett részre helyezzük a növényeket. Ugyanis minél többet éri eső, annál kevesebb időt és energiát kell fordítanunk az öntözésre.
A vízelvezető képesség bármely termesztőközeg felhasználásakor kardinális kérdés – fotó: Kruták László
Társítások
Ahogy a szabadföldön is, a teraszos zöldségeskertben is érdemes szem előtt tartani egyes növények jótékony vagy épp káros hatását a társnövényekre. A teljesség igénye nélkül említenénk néhányat a sok közül, melyek betartásával egyes károsítók megjelenését gátolhatjuk. Kerüljük a paradicsom és a burgonya közelségét, tartsuk távol a sárgarépát a kaportól, ne kerüljön hagyma, fokhagyma a bab vagy borsó közelébe. A növénytársításokról itt olvashattok részletesen.
A témában még több tippet a www.gardeninchannel.com weboldalon találtok.
Eredményes kertészkedést kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
