A cikk előző részében részletesen olvashattatok a kiskertek idei éves problémáiról, elsősorban az aszály, az UV-sugárzás, hőség eredményéről, a terméskötődés elmaradásáról, a kiszáradásról, a talajtömörödésről.
Megtudhattátok, milyen megoldásokkal próbálkoztak a kezdő vagy már profi hobbikertészek, mennyi sikerélmény vagy kudarc volt, és számos jövőbeli tervet is megosztottam a 2022-es tapasztalatokból tanulva. Végezetül belekezdtünk a patkányok és csigák elleni harcba, most pedig folytatnám a sort az egyéb kártevőkkel és kórokozókkal.
Kártevők
Kártevők tekintetében sokan nyilatkozták, hogy a vegyszermentesség megteremtette azt a környezetet, melyben a természetes ellenségek is szívesen felszaporodnak, így a természet tette a dolgát, és lényegében a kártevőprobléma a poloskákra redukálódott. Aztán jöttek még beszámolók...
A hagymaléggyel versenybe szálló hobbikertész idén próbálta először a répa-hagyma ültetést mint elvileg egymást védendőt, azonban már tapasztalatból mondja, hogy nála nem hozott pozitív eredményt. Annál inkább megnehezítette a termesztést viszont az eltérő vízigények miatt. Jövőre az idei maradványokból semmit nem hagy a földben, így csökkenti az áttelelés esélyét.
Kedves hagymát termesztő kiskertészek, itt szeretném egy kicsit megállítani a beszámolókat, és segíteni a munkát azzal, hogy mindenekelőtt javaslom a vetésforgó tényleges betartását is, ugyanis a hagymalégy báb alakban a hagymatábla talajában telel át, majd a kirajzó imágó fogja a tojásait a levélhónalji részbe tenni 2-3 leveles állapotban.
Idén szinte mindenkinek meggyűlt a baja a darazsakkal, sajnos a darázscsapda nem bizonyult megfelelőnek. Gyapottok-bagolylepke ellen jól bevált a sárga ragacslap és feromoncsapda. Levéltetvek, vagyis elsősorban a hangyák ellen törzsre ragasztott ragasztószalagot is javasoltak, ám sajnos ez a hasznos rovarokat is gyérítheti. Végső soron biogazdálkodásban is engedélyezett NeemAzal készítményhez is nyúltak többen, azonban
a természetes ellenségek betelepítése vagy természetes betelepedése oldja meg legjobban a helyzetet.
A vegyszermentes kertekben a legjobb eszköz a kártevők gyérítésére a természetes ellenségek felszaporodása – fotó: Kruták Szimonetta
A legtöbben egyetértettek abban, hogy a házi csalánlé sok mindenre lehet gyógyír, ám akadt, aki rendelte a kivonatot, mert a házi készítést macerásnak és kellemetlen szagúnak tartotta. A kivonat viszont minden várakozását felülmúlta.
Csalánszedés a házi csalánléhez növényvédelmi kezelés céljából –fotó: Árva Tibor
A növénytársításokat idén is alkalmazták, és jövőre ennél is tudatosabban használják majd ezt a technológiát. Bizonyos társítások sok esetben riasztják a kártevőket, ám néhányuk előrejelzésre is szolgál, vagy épp megkönnyíti azok összeszedését, kezelését. Ennek az egyszerű oka, hogy előbb lakmároznak a kedveltebb növényből a betelepedő kártevők, ha a kedvelt növényt az ágyások köré ültetik.
A saját palántanevelés is célkitűzés lett, így a korábbi kiültetés, erősebb növény remélhetőleg könnyebben veszi fel a harcot a kártevőkkel szemben, vagy sikerül az érzékeny időszakukat átvészelni még a kártevők életciklusának megfelelően a kártétel előtt.
A poloskákat szinte mindenki kivétel nélkül naponta figyelte, az imágókat összeszedte, a petéket pedig szétnyomkodta. Jövőre a kísérletezők mindenképp megpróbálkoznak azzal a recepttel, melyet szintén egy csoporttag tett közzé, bevált módszerként: 1 ek csípőspaprika-őrlemény, 1 ek szódabikarbóna, 1 ek cukor ½ liter vízben feloldva. Ezt egy éjszakán át állni hagyni, majd másnap leszűrni, 5 liter vízhez adni és kezdődhet a kezelés.
A legtöbb kártevő esetében elmondható, hogy érdemes a növényekre egyszerűen krumplis zsákot kihelyezni, hogy a berepülő egyedek ne tudják megszállni őket.
Árva Tibor idén a palántákat krumpliszsákokkal védte a kellemetlen kártevőktől – fotó: Árva Tibor
A szemfülesebbek, akiknek már semmilyen módszer nem vált be a kártevők gyérítésére, de már az érési időhöz közeledtek, inkább betakarítottak előbb, mint hogy a teljes mennyiséget ki kelljen dobniuk egy héttel később. Részben így került például befőzőautomatába az egyik kedvenc savanyúságom is, a zöldparadicsom.
Sokan továbbra is esküsznek az egyszerű, házi anyagokkal való növényvédelmi célú kezelésekre, mint a tehéntej, szódabikarbóna, élesztős víz.
Ha végképp nem bírtok a kártevőkkel, és szeretitek a zöld paradicsomot, bátran készítsetek belőle néhány adag savanyúságot, mielőtt a poloskák vacsorája lesz – fotó: Kruták Szimonetta
Kórokozók
Baktérium, gomba vagy vírus idén kevesebb kertben volt észlelhető. Összességében elmondható, hogy sokan már felfuttatva termesztenek, amit lehet, ami, mint tudjuk, a kórokozók megjelenését is nehezíti. Itt azonban arra is ügyelni kell, hogy a sor- és tőtávolság megfelelő legyen.
A növényeknek lehetőségük van egy esőzés vagy öntözés után felszáradni a légáramlatnak köszönhetően. Ha nem is csak a kórokozók miatt, de a termesztést sem érdemes magunknak megnehezíteni – férjünk hozzá a növényhez betakarításkor is!
A csoportból csak egy hozzászóló említett gombafertőzést, mely elmondása szerint sajnos az ő hibájából fakadt. Észrevette, hogy ahol tavaly volt rothadásos betegsége, ugyanott, ugyanazon a területen jelent meg idén is. Bízva abban, hogy nem teljesen ugyanoda rakja idén a palántáit, csak emlékezetből ültette, optimistán. Ám végül részben belefutott a tavalyi fertőzött földbe is, így pár töve bánta. Jövőre talajfertőtlenít a lehetőségekhez mérten, és betartja a vetésváltást még a rokon növényekkel is. A Trifender gombaölő készítmény első társa lesz a szezonkezdés rögös útján.
Szerencsére rengetegen választjátok a környezetkímélőbb módszereket tudatosan, és a jövő éves listátokon is a környezettudatosság áll első helyen. Tanuljatok az egyik hobbikertész terveiből, és a téli időszakot töltsétek ti is szakkönyvek olvasásával, felkészüléssel, tervezéssel.
Zárnám soraimat egy elégedett termesztő szavaival, hogy mi sikerült jól az idei évben: "Gyökérzöldség kötött talajon! Kísérlet volt, bejött. Ágyásnyi földet felhúztam bakhátba, belekeverve Alginit, tőzeg, virágföld, homok. Teteje sekélyen árkolva, hogy a csepegtető vize ne folyjon le a dombról, majd bele a mag. Kelésig folyamatosan nedvesen tartva, később vastagon mulcsolva, a dombágyam szerkezete akkorát javult, hogy valódi, szálegyenes nagy répáim vannak! Jövőre csak így!"
Hát akkor jövőre csak így, és még jobban! Eredményes kertészkedést kívánok!
Ádám Krisztina sikerélménye, szálegyenes répák – fotó: Ádám Krisztina
