A karácsony miatt elsősorban a vágott fák kerülnek a fókuszpontba, azonban kertészetileg izgalmasabb téma ugyanezen fenyőfélék kerti felhasználási lehetőségeiről szót ejteni. Vajon hogyan viselkedik a kertben a nordmann fenyő, mekkora lesz a kint elültetett luc, és milyen körülmények között érzi jól magát az ezüstfenyő a birtokon? A következőkben ezekre a kérdésekre és más felvetésekre is választ kaphat az, aki karácsonyfa helyett inkább egy kerti fenyőt szeretne.


Mielőtt azonban belevágnánk, le kell szögezni, hogy mindennek nem csupán elméleti jelentősége van, mivel egyre többen választják az élő, dézsás fenyőket az ünnepre. Ezeket pedig karácsony után valamikor ki kell ültetni a kertbe, hiszen enélkül nem sok értelme lenne a dézsás fenyő melletti döntésnek. Így tehát aki idén (vagy a jövőben) élő, konténeres fenyőt szeretne állítani az ünnepre, most tájékozódhat afelől, hogy melyik fajt érdemes választania.

Természetesen az alábbiak mindenki másnak is szólnak, akik egyszerűen egy szép tűlevelű lakót szeretnének a kertjükbe.

Lucfenyő

A luc a karácsonyfák alfája és ómegája, ezért a lista élén áll. A lucfenyő valójában egyfajta gyűjtőnév, hiszen egy nemzetségről beszélünk, melynek közel negyven tagja van, így luc például a koreai, a szibériai, a turkesztáni, a kínai szúrós, a kanadai fekete vagy éppen a vörös luc is. A köznyelv azonban luc alatt a közönséges lucot, vagyis a Picea abiest érti, így az alábbi rövid leírás is erre vonatkozik.

lucfenyő

A luc a karácsonyfák alfája és ómegája, ezért a lista élén áll – fotó: Envato

A lucfenyő mérete igencsak tág határokat ölel fel, felnőttkori termete nagyban függ az adott tájegység klímájától, a talaj minőségétől, a csapadéktól és a páratartalomtól, nagy általánosságban nálunk 20 és 40 méter között várható a kifejlett méret. A luc azonban remekül tűri a metszést, így tulajdonképpen bármekkora kertbe kerülhet, az ínyencségek kedvelői pedig akár alacsony (80-120 cm-es), csodásan tömött nyírt sövényt is kialakíthatnak  belőle.

A luc környezeti igényei nem túlzóak, a magyar klíma nagyjából meg is felel neki, csupán páraigénye magasabb a nálunk általánosnál, így időnkénti vizes spricceléssel lehet kedvezni neki.

A luc a talajt tekintve nem válogat, szinte bármilyen, szélsőségektől mentes talajtípusban megél, így az átlagos kerti föld szinte biztosan megfelelő számára. Ültetése nem igényel talajcserét vagy a közeg kémhatásának megváltoztatását.

Fényigénye átlagos-közepes, érdemes világos, napos helyre telepíteni, de félárnyékban is növekszik. Növekedési üteme lassú, az első 6-8 évben nagyon csekély fejlődést fog produkálni, így a dézsás karácsonyi fenyő akár konténerben is nevelhető éveken keresztül, ezen idő alatt pedig decemberben mindig beköltözhet majd egy-egy hétre a házba!

A luc gyakorlatilag az egész évben ültethető, csak a fagypont alatti hőmérséklettel járó heteket kell kerülni. A dézsájában maradó lucot télen buborékfóliás szigeteléssel és földjének mulcsolásával kell óvni, nyáron szintén a mulcsolás és a gyakori párásítás a javallottak.

Ezüstfenyő

Az ezüstfenyő is karácsonyi sláger, és szintén egy nagyobb növénynemzetséget jelöl, ez magyarázza, hogy nem minden ezüstfenyő ténylegesen kékes-hamvas árnyalatú, a többség élénk, üde zöld tűlevelekkel rendelkezik.

ezüstfenyő

Az ezüstfenyő is karácsonyi sláger – fotó: Pixabay

Az ezüstfenyő általánosságban kicsit kisebb a lucnál, a méretesebb példányok is alig érik el a 20 méteres magasságot. Tűrőképessége kiemelkedő, a talajt illetően alig vannak elvárásai, az átlagos, de még a szegényebb kerti közegben is kielégítően fejlődik, jól tolerálja a szennyezettebb levegőt, így városi körülmények között is szépen növekedik.

Vízigénye átlagos, páraigénye a lucénál kissé kevesebb, de ez a fenyőféle is hálás lesz a rendszeres vizes permetezésért, kertben ugyanis ez a legjobb párásítási módszer. Talajának mulcsolásával lassítható a kiszáradása, érdemes tehát a törzse körül másfél-két méteres átmérőjű körben fenyőkéreg-mulcsolást alkalmazni.

A dézsás karácsonyi ezüstfenyőt a luchoz hasonlóan akár már januárban ki lehet ültetni, amennyiben enyhébb az időjárás. Az edényében is maradhat, sőt sokan a konténerével együtt süllyesztik a kerti talajba, így az év döntő részében kerti növényként díszeleghet, majd karácsony előtt kiemelve beköltözhet pár napra a házba. Ezt a módszert természetesen csak egy, a karácsonyra szánt példánnyal alkalmazzuk, és csak addig, míg a fa ki nem növi konténerét.

A besüllyesztés előnye, hogy a kerti talaj szigetelni fogja az edényben lévő növény közegét, így a nyári kiszáradás vagy a téli elfagyás esélye minimalizálható.

A nordmann fenyő

A nordmann fenyő vágott faként a leghálásabb típus, hiszen tűleveleit nagyon sokáig megtartja, nem szúrós, és enyhe dörzsölésre lombozata kellemes, citrusos illatot áraszt. Kár lenne azonban csak ünnepi növényként tekinteni rá, hiszen a kertben is remekül mutat, ráadásul könnyen tartható, alacsony környezeti igényű örökzöld dísznövény!

nordmann fenyő

A nordmann fenyő vágott faként a leghálásabb típus – fotó: Envato

A nordmann fenyő, más nevén kaukázusi jegenyefenyő ugyan nem honos nálunk, de sok helyütt betelepítésre került, ebből máris kiderül, hogy a honi viszonyokat jól bírja, a kertben is tartós lakó válik belőle.

A lucnál kissé kényesebb, a gyenge, szegény talajokat nem kedveli, a mélyrétegű, tápanyagdús közeg a legjobb számára. A szárazsággal is hadilábon áll, az aszályos időszakokban öntözésre szorul, és a már említett párásítást is megköszöni. A városi létet, a szennyezett levegőt nem bírja, így az ezüstfenyővel ellentétben utcafrontra, belvárosi részekre, ipari vidékek közelébe nem ajánlott.

Dekorációs értéke kiemelkedően magas, finoman felfelé ívelő hajtásai, dús lombozata, szép színe miatt kiválóan alkalmas fókuszponti szoliternövénynek. Magassága legfeljebb 25-30 méter lesz, így helyigényes fa, szűk sarkokba, keskeny előkertekbe nem javasolt az ültetése. Növekedési üteme lassú, a fiatalabb, 5-7 éves példányok még sok évig tarthatók akár dézsában is, a fent már leírtaknak megfelelően.

Megyeri Szabolcs

Megyeri Szabolcs
kertész, kertészmérnök, blogger

Szabolcs az Agroinform.hu állandó szerzője, emellett kertészeti tanácsaival találkozhatsz saját blogján, Facebook oldalán és videócsatornáján is.

Ahogy a blogon olvasható, Szabolcs célja "a kertészkedést közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni."