Hamarosan itt a tavasz, de a szabadföldi vetésnek még nem jött el az ideje. Így, ha siettetni szeretnénk egy kicsit a kerti munkákat, illetve előbb szeretnénk majd friss zöldségeket szedni, érdemes elkezdeni palántázni. De nem csak a palántanevelés segíthet abban, hogy egy kis időt nyerjünk, és hamarabb kezdhessük meg a szabadföldi vetést.
Vannak ugyanis különféle módszerek, amelyek segítségével hamarabb el lehet vetni a vetőmagokat, így egy kicsit lerövidítve a téli szezont és a várakozási időt. Ez pedig igazán hasznos, hiszen a legtöbben már alig várjuk, hogy elkezdődhessen a tavaszi kerti szezon.
Így melegítsük fel a talajt
Ahhoz, hogy még azelőtt sikerrel tudjuk elvetni a vetőmagokat, hogy a talaj magától felmelegedne, mindenképp fel kell melegítenünk a talajt. Ha ugyanis a vetőmagokat túl hideg talajba vetjük, előfordulhat, hogy azok nem fognak tudni kihajtani.
A talaj felmelegítése estében korábban kezdhetünk neki a szabadföldi vetésnek. Fotó: Pixabay
A különböző talajfajták különböző ütemben melegednek fel, így például egy homokos talaj sokkal könnyebben tud felmelegedni, mint egy kötött, agyagos. Természetesen a talaj hőmérséklete az időjárástól is függ. Az is fontos, hogy melyik növény vetőmagját mikor vetjük, hiszen vannak olyan növények, amelyek vetőmagjai már alacsonyabb hőmérsékleten is ki tudnak kelni, így érdemes a korábbi vetés során ilyen növényeket előtérbe helyezni.
1. Takarjuk le a talajt fóliával
A talaj felszínét fedjük le polietilén fóliával vagy talajtakaró mulccsal. Ez a védelem meg fogja védeni a talajt a hótól és az esőtől, ráadásul ha a sötét színű fólia magába tudja szívni a napsugarak által keltett hőt, és azt át tudja adni a talajnak, így az könnyebben fel tud melegedni.
2. Készítsünk fóliaalagutat
A fóliaalagutat használhatjuk a szabadföldi vetéskor, de akár palánták neveléséhez is. Így a magokat már 2-3 héttel korábban el tudjuk vetni a kertben, és a palánták is védett helyen tudnak fejlődni addig, míg az időjárás már védelem nélkül is megfelelő lesz számukra.
3. Használjunk mulcsot
A különféle talajtakarók kiválóan védik a talajt a hideggel szemben. A szalma durva szerkezete ráadásul még jobban képes rá, hogy felmelegítse a talajt, és még a széltől is védő, hőszigetelő réteggel vonja be. Ehhez 10 cm vastagon érdemes a talajt letakarni szalmával, és hogy el ne fújja a szél, deszkákkal védeni.
A vetőmag választás is fontos
De nem csak a meleg talaj a függvénye annak, hogy a vetőmag kicsírázzon, és egészséges növény fejlődjön belőle.
1. Ha már korábban is volt veteményesünk, akkor egészen biztosan maradtak meg vetőmagok, amelyeket nem vetettünk el. Azonban nem biztos, hogy az évek óta tárolt magok még ugyanolyan jól csíráznak, mint a frissen vásároltak. Érdemes az előző évekből megmaradt magokon csírázási próbát végezni.
Ehhez tegyünk egy lapostányérba egy szűrőpapírt. Nedvesítsük meg, és rakjunk rá 100 szem magot. Az edényt takarjuk le alufóliával, majd állítsuk meleg helyre. Arra ügyeljünk, hogy a szűrőpapír mindig maradjon nedves. Néhány nap múlva a magok elkezdenek csírázni. Ha a magok 80%-nál kisebb mértékben csíráznak, akkor nem érdemes elvetni őket, inkább szerezzünk be helyettük újat.
2. Fontos, hogy tudjuk, melyik zöldségfélének a magja bírja a hidegebb időjárást, így a korai vetésnél ezt mindig tartsuk szem előtt, és csak ilyen vetőmagokat vessünk szabadföldbe.
3. A vetőmagtasakon sokféle jelzéssel találkozhatunk. Fontos támpont még a csomagoláson feltüntetett érvényességi idő. Ez nem azt jelenti, hogy ezután már nem lehet elvetni a magokat. Azt jelzi, hogy a mag addig tartja meg az előírásos csírázási arányát, későbbi időpontban vetve csökken a csírázási százaléka.
4. A vetőmagokat a csírázási képesség megőrzése érdekében csíravédő csomagolásban hozzák forgalomba. Emiatt találunk a külső tasakban még egy kisebb, belső tasakot is. Ha megmarad pár szem a felbontott vetőmagból, érdemes azt ebben a kis tasakban lezárni, és visszahelyezni a nagyobb, információkat tartalmazó tasakba.
Itt az ideje beszerezni a vetéshez és a palántázáshoz a vetőmagot. Fotó: Pixabay
A csomagolás abban is segít, hogy az adott növény esetében mikor jön el a vetés javasolt ideje, megtalálható rajta a vetési talajhőmérséklet, a vetésmélység, a sor- és tőtávolság, a palántázás ideje, sőt, még az érési időt is könnyedén meglelhetjük rajta.
Igazodj el a vetőmagok között
Érdemes megnézni, milyen jelzés van a vetőmag csomagolásán, hiszen ez is segítségünkre lehet, amennyiben korán szeretnénk szabadföldbe vetni.
1. A normál vetőmagok nem kapnak speciális kezelést. A vetőmagot súly vagy darabszám alapján hozzák forgalomba. Minősége megfelel a nemzeti standardoknak. Jelölése: NS.
2. A precíziós vetőmagok speciális kezelésen mennek keresztül és nagyon jó a csíraképességük. Jelölése: PR.
3. A priming vetőmag előcsíráztatást jelent. Ezek a magok speciális kezelést kapnak azért, hogy aktiválják a csírázási folyamatukat. Jelölése: PM.
4. A pillírozott vetőmag esetében a mag felületére speciális borító anyagot visznek fel. Ez az anyag teljesen képes megváltoztatni a mag formáját. Ennek az az oka, hogy ezek a magok alkalmasak a gépi vetésre is. Jelölése: SP.
5. Léteznek gomba- és rovarölő szerrel kezelt, csávázott vetőmagok is. Ezeknek élénk színűk van, általában pirosak, vagy zöldek. Érdemes ilyen magokat vásárolni, hiszen jóval biztosabban kelnek ki, mivel elpusztulnak a magvak felületén vagy a talajban tapadó kórokozók. Azonban nem kell aggódni, hiszen a szer, amivel a magokat bevonták, nem kerül be a növénybe. Jelölése: F+I.
6. Inkrusztáláskor a mag felületét vékony, növényvédő szerrel átitatott, színes bevonattal látják el. Ennek hatására a mag tömege nem nő meg, és nem gátolja a bevonat a víz felvételét és a csírázóképességét sem.
7. Vásárolhatunk még öko vetőmagvakat is, melyek semmilyen kezelésen nem estek át.
8. A drazsírozott, apró magvakat színezett réteggel veszik körül, hogy a mag nagyobb méretű legyen, így könnyebben lehessen elvetni.
Sikeres vetést és bőséges termést kívánunk!
_fill_100x75_0.jpg)
