Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a kisebb veteményesek, ahol meg lehet termelni a család zöldségszükségletének jelentős részét. A szélsőséges időjárás és a szárazság miatt azonban egyre fontossá válik a locsolás, amelynek megvannak a maga fortélyai. A greendex.hu a cikkében sok hasznos információt és tanácsot osztott meg az olvasókkal annak érdekében, hogy az öntözés egyszerre legyen eredményes és takarékos.
A szélsőséges időjárás és a szárazság miatt azonban egyre fontossá válik a locsolás – fotó: pixabay.com
Milyen alapvető szabályokat érdemes betartani a nyári locsolás során?
- a gyümölcsfákat, cserjéket, rózsákat elegendő hetente egy-két alkalommal bőségesebben locsolni, mert ezzel erősíteni tudjuk a növények gyökérzetét, ellenállóbbá téve őket a szárazsággal szemben
- reggel locsoljunk, és ne napközben vagy este, mert így az öntözővíz jobban hasznosul (nem párolog el olyan gyorsan, mint a hőségben), illetve a leveleken maradó vízcseppek sem okoznak napégést. Az esti locsolás egyébként sem ajánlott, mert könnyen gombás betegségek kialakulását idézheti elő.
- mindig figyeljünk ara, hogy az öntözéssel ne mosódjon ki a föld a gyökérzóna területéről – ennek főként az új cserjék fák és a balkonládák esetében van nagy jelentősége
- a balkonládás növényeket naponta locsoljuk (minél kisebbek, annál gyorsabban kiszáradnak), pláne, ha közvetlen napfény éri őket
- ha hosszabb időre elutazunk (2-3 napra) és nincs aki a növényeinkről gondoskodjon, vigyük a ládás növényeket védett, árnyékos helyre (nemcsak a kiszárdástól óvhatjuk meg őket ezzel, hanem az esetleges jégeső károsító hatásától is)
- jó szolgálatot tesz nyáron a mulcs és az egyéb talajtakarók, mert óvják a talajt a kiszáradástól.
- a magaságyások védelméről sem érdemes megfeledkeznünk és szélfogóval, árnyékolóval, jéghálóval kell védeni a termést. Fontos arra is figyelnünk, hogy a magaságyást oldalról is süti a nap, így az sokkal gyorsabban kiszárad, mint a szabadföld.
_fill_540x300_0.jpg)
A hálózati vízzel történő locsolás hősokkot okozhat a növénynek – fotó: pixabay.com
Milyen vízzel célszerű locsolni?
Locsolni alapvetően hálózati vízzel, kútvízzel vagy gyűjtött vízzel lehet. A hálózati víz a legdrágább, köbmétere 200–300 forintba kerül attól függően, hogy mennyit kóstálnak a csatornahasználati és egyéb díjak. Ez a víz általában keményebb, ami alól csak Békés vármegye és környéke, valamint pár Zala vármegyei kistérség képez kivétel.
A hálózati víznél problémát jelenthet az is, hogy mivel a föld alól jön, a növényeknek hősokkot okozhat, hiszen szinte átmenet nélkül 15–25°C-os hőkülönbség is érheti őket, főként ha erős sugárral locsolunk.
Ezzel ellentétben azonban csepegtetős megoldásokat és a locsolórendszert alkalmazva lehetővé válik, hogy a víz kisebb sugárban, fokozatosabban adagoltan kerüljön a növények gyökeréhez.
A kútból vett vagy szivattyúzott vízre is nagy hőkülönbség jellemző, ezért itt is mindenképpen érdemes nagy hangsúlyt fektetni a locsolás technikájára. A kútvíz minősége függ a régiótól és más lokális tényezőktől is.
A kútvíznél is jobb megoldást jelenthet az esővíz gyűjtése és felhasználása. A tárolt víz azért kedvezőbb a növények számára, mert hasonló hőmérsékletű, mint maga a növény, és mindig lágy víz. Az esővizet gyűjthetjük direkt erre a célra készített tartályokban is, amit ma már a kertészetekben, barkácsboltokban könnyen be tudunk szerezni.
Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a veteményesek – fotó: pixabay.com
Mennyi vízre lehet szükségünk?
A locsoláshoz szükséges víz mennyiségét nehéz pontosan megbecsülni, hiszen függ a talaj adottságaitól, a napi átlaghőmérséklettől, a növények egyedi igényeitől is. A homokos talajok könnyebben isszák be a vizet, a tömöttebb talajok esetében viszont ehhez több időre kell.
Megoldást jelenthet a frissen ültetett fák esetében az, ha csövet vezetünk a gyökerekig! A módszer természetesen jól beválhat dísznövényeknél, vagy a veteményesben található növényeknél is.
A perforált dréncső, ami egész hosszában lyukacsos, egyenletesen tudja leadni a vizet, csak arra kell ügyelnünk, hogy a földből kiálló csonkot dugjuk be, mert szeles időben a csövön keresztül is ki tud száradni a gyökérzet.
A locsolásnak vannak alapszabályai – fotó: pixabay.com
Még egy egyszerű módszer, amivel biztosítható, hogy nyáron is zöld legyen a pázsit
A pázsitot a legjobban azzal tudjuk megvédeni a kiszáradástól hogy kicsit magasabbra hagyjuk a gyepet, és fűnyírás utána fűgyűjtést is hanyagoljuk. Ráadásul ezzel még hasznos tápanyagokat is juttatunk a gyökérzetnek.
_fill_540x300_0.jpg)
