Így lett ez az év a magyar húsipar elmúlt 15 évének legrosszabbika – fogalmazott  elemzésében a Telex.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke szokásos éves értékelésében elmondta, hogy az élelmiszeriparban a termelés volumenindexe 11,3 százalékkal csökkent, de a húságazatban még ennél is rosszabb volt a helyzet.

A húsfeldolgozás és -tartósítás termelésének volumenindexe 15,7 százalékos, a húskészítménygyártás (pedig ebben már a baromfitermékek is benne vannak) 14,4 százalékos visszaesést mutatott.

Az elnök hozzátette: volt példa a korábbi években is arra, hogy a belföldi kereslet nem jól alakult, amit azokban az években a hazai gyártók az exporttal tudtak kompenzálni, de most ez sem sikerült, mert a belföldi értékesítés és az export egyszerre zuhant. Érdekesség, hogy habár a hazai áru nem fogyott, a külföldi termékek kevésbé teljesítettek rosszul, ami azt jelenti, hogy a magyar fogyasztók részben importtal pótolták a hazai termékeket.

hús

Valami elindult felfelé, a húsfeldolgozásban az export 28 (!) százalékkal emelkedett – forrás: Pixabay

Azt lehet mondani, hogy míg az édesség és az ital esetében ha jól megy a szekér, jöhet a svájci csoki és a francia konyak, hónap végén meg már jó lesz az olcsóbb magyar is; addig a húsnál a rosszabb anyagi helyzetben is a sztenderd, közepes minőségű importtermékek nyernek teret. Mégpedig azért, mert valamivel olcsóbbak. Hogy miért? A kulcsszó: mérethatékonyság.

Hogy ez mit jelent? Nagyobbak az üzemek Német-, vagy Lengyelországban. Az alapanyag, vagyis a sertés ugyanannyiba kerül, a munkaerő még drágább is, mégis, a nagyobb üzem hatékonyabban tud termelni és ez igaz a teljes vertikumra.

Magyarországon tavaly 4,5 millió sertést vágtak, ami elsőre nagy számnak tűnik (az is), de az itthoni két legnagyobb vágóhíd (a mohácsi és a kiskunfélegyházi) teljesítménye sem említhető egy lapon a német versenytársakéval. Németországban akkora vágóhidak vannak, mint a teljes hazai piac együttvéve. Hasonló a helyzet a húskészítmény-gyártásban is. A nagyobb üzemek olcsóbbak, hiszen kevesebb fajlagos költség (például központi költség) rakódik rá a termelésre, így végtermék olcsóbb és versenyképesebb lesz.



Minden termék esetében van úgynevezett commodity kategória (egységesebb áru) és van speciális minőség, a magyar termékek pedig ebben a kategóriában tudnak teljesíteni, a commodityben viszont relatíve drágák, ezért kiszorulnak a piacról.

Ami a minőséget illeti, ez nemcsak lózung, valóban vannak olyan szabályok (lásd élelmiszerkönyv), amelyek komolyabb minőséget várnak el itthon. Például virslinek csak azt lehet itthon nevezni, ami legalább 51 százalékban húst tartalmaz.

Mindezek okán és részben az árfigyelő miatt tavaly a cégek elindultak abba az irányba, hogy sokszor éppen csak megugorják a minőségi küszöböt egy-egy termékkel, mert akkor az adott termékkategóriában összehasonlíthatók is maradnak, de olcsók is.


Magyarország húsipara a tavalyi nehéz helyzetben nem talált menekülő utakat, a magyar sertéshúságazat számára ugyanis az afrikai sertéspestis miatt le van zárva egy csomó régi piac. Azt, hogy a nehéz év kivált-e valamilyen csőd- vagy konszolidációs hullámot, egyelőre nem látni.

Jó hír, hogy bár 2024-ből még kevés adat van, de abban lehet bízni, hogy valami elindult felfelé. Úgy tudni, hogy például a húsfeldolgozásban az export 28 (!) százalékkal emelkedett. A készítménygyártásban pedig pont a hazai piac nőtt 18 százalékkal, ami vélhetően a reáljövedelmek emelkedésének tudható be.