Bár az orgona májusban nyílik, most még nem késő, hogy a te kertedben is gyönyörködhess a szépségében és a csodálatos illatában. Lehet, hogy a rózsa a virágok királynője, de az orgona is megérdemelné legalább a kertek hercegnője címet, hiszen kevés szebb látvány van, mint amikor virágba borul.
Nem véletlen, hogy édesanyáinkat is vele köszöntjük, és a ballagások idején is méltó módon díszítheti a csokrokat és az iskolák termeit, folyosóit. Sokan a tavasz és a szerelem szimbólumaként gondolnak rá. Ezen sem lepődhetünk meg, hiszen nem lehet szó nélkül elmenni a csodálatos orgona mellett.
Az orgona története
Az orgona neve a görög syrinx szóból ered, ami csövet, sípot jelent. A görög mitológia szerint Syrinx nimfa, Pán, a kecskelábú és kecskeszarvú isten elől menekülve karcsú nádszállá változott. Pán, aki a hangjával egész seregeket volt képes megrémíteni, ebből a nádszálból készítette orgonájának sípjait. Az orgona onnan kapta nevét, hogy tavasszal hasonló sípokat lehet készíteni a vesszőiből. Innen ered a főleg templomokban megtalálható hangszer, az orgona neve is. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az 1807-ben megjelent Magyar Fűvészkönyben még lilának nevezte a mai orgonát.
Bár az orgona nagyon gyakori hazánk kertjeiben, mégsem őshonos hazánkban. A Balkán-félszigetről származik, onnan került Törökországba, ahol a 16. században figyeltek fel rá a kutatók. Így került a bécsi kertekbe, majd az egész világot átitatta csodás illatával.
Az orgona kiváló sövényként is. Fotó: 123rf.com
Így legyen saját orgonád
A közönséges orgona 2-4 méter magas cserje, de a magassága tulajdonképpen csak rajtunk múlik. Metszéssel akár egy kis termetű fává is varázsolhatjuk. Dúsan elágazó gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talaj felszíne alatt. Sűrű gyökérzete nagy mennyiségű nedvességet képes magához venni a talajból, így nagyon dússá tudja magát növelni a tavaszi időszakra.
Az orgona nagyon kedveli a meszes, agyagos talajt, de akár ennél sivárabb talajokon is kitűnően megél. Sőt, képes egész domboldalakat is benőni, és még a nagyon rossz minőségű talajon is igazi szépséggé tud fejlődni. Azonban a napfényről nem szívesen mond le, hiszen árnyékos helyen hamar felkopaszodik és egy idő után sajnos nem is virágzik. Így olyan helyre kell telepíteni, ahol legalább egy pár órás napsütés minden nap éri.
Az ültetőgödörbe érdemes érett, átrostált komposztot tenni. Az ültetés után tömörítsük a növény körül a talajt, és alaposan öntözzük be. Az orgona jól tűri a fagyokat, az ültetés évében, őszi telepítés esetén azonban érdemes takarni a csemete tövét. Ehhez használhatunk száraz gallyakat, leveleket.
Az orgona legegyszerűbb szaporítási módja a sarjak ültetése, de magról is nevelhető. Ekkor a magról nevelt, fiatal orgonanövényekre szemzik a nemes fajtákat. Erre a legjobb időpont a július, hiszen a túl kései szemzés általában sikertelen marad. Oltás után a vadhajtásokat folyamatosan el kell távolítani a tőről.
Azonban, ha orgonacsemetét vásárolunk, azt a legjobb, ha ősszel, októberben vagy novemberben ültetjük el a kertben. Így hát még van pár napod rá, hogy beszerezd kerted egyik ékességét, és idővel már saját orgonádban gyönyörködhess. Azért nem szabad tavasszal ültetni, mert az orgona rügyei nagyon korán kezdenek duzzadni. Az ősszel ültetett orgonát párszor meg kell locsolni, még mielőtt beáll a tél, a környékét pedig meg kell tisztítani a gyomoktól.
A bokrok rendszerint a harmadik évben hoznak először virágot. A keletkezett sarjakat rendszeresen vissza kell metszeni, már az első évben is, különben felkopaszodik, és csak az életképesebb vadsarjak fognak virágozni. A metszés azzal kezdődik, hogy levágjuk a virágokat a bokorról. Ha nem akarjuk a szobánkat illatosítani és díszíteni a virágokkal, megvárhatjuk, míg azok elszáradnak a bokron, de ekkor is el kell távolítani azokat a növényről, hiszen ha ezt nem tesszük meg, a növény a magok beérlelésére fordítja az energiáit, és nagyon kevés virágot fog hozni.
Alkalmazhatunk váltómetszést is. Mivel az orgona villás elágazású bokor, lehetőségünk nyílik rá, hogy az egyik ágát rövidre, a másikat pedig hosszabbra metsszük. Így a hosszú vesszők fognak jövőre virágot hozni, a rövidek pedig hajtást nevelnek. A metszésen kívül egyéb teendőnk nincs az orgonával, hiszen vegyi védekezésre nincs szüksége.
Az orgonából készülhet szörp és kölni is. Fotó: 123rf.com
Ezért jó, ha orgona nyílik a kertedben
Egy virágzó orgonabokor lélegzetelállító látványt nyújt. Jelzi a tavaszt, a szemünknek és a szívünknek egyaránt. Csodálatos illata pedig bearanyozza a kertünket és a napjainkat, ráadásul levágva és vázába téve az egész otthonunkat áthatja majd.
Nem csak mi magyarok szeretjük. Például az angolok szerint a vőlegénynek nem szabad fehér orgonát ajándékoznia a menyasszonyának, mert akkor felbomlik az eljegyzésük. Az oroszok pedig nem tettek orgonát a beteg szobájába, mert féltek, hogy hamarosan meg fog halni. Valószínűleg ezt összefüggésbe lehet hozni a virág erős illatával, de egyéb, tudományos magyarázat nem áll rendelkezésünkre. Egy biztos, a lila orgonáról nem találtunk hasonló feljegyzéseket, így egészen biztosan nem okoz világégést, ha tavasszal bevisszük a szobánkba.
Az orgona alkalmas arra is, hogy sövény legyen belőle a kertben. Ha rendszeresen ápoljuk, olyan vastag lehet, hogy még átlátni sem lehet rajta.
Az orgona hasznosítása
Első sorban természetesen kertünk és lakásunk éke. Mivel az orgona enyhén mérgező, ezért nem árt óvatosnak lenni vele. Kiváló reumaolaj készíthető belőle, mely bedörzsölve segít a fájdalmak enyhítésében. A belőle készült tea kiváló a megfázásos tünetek enyhítésére, a virágjából készített orgonaszappan pedig igazán illatos fürdőélményt biztosít. Virága felhasználható fagylaltok, szörpök készítésére, és ételek dekorálására is.
