A fokhagyma az egyik legnépszerűbb alapanyaga a magyar konyhának. Nem véletlen, hogy elképzelhetetlen nélküle a reggeli pirítós, a lángos, vagy akár egy finom sült. Azonban sokan összenyomva teszik az ételbe, pedig egészen más hatást érhetünk el, ha a nyomás helyett inkább aprítjuk.

Ezért ne nyomd össze a fokhagymát

A fokhagyma íze hozzájárul ahhoz, hogy igazán finom legyen az étel. Azonban nem szerencsés az aprítás helyett fokhagymanyomóval nekiállni a zöldség feldarabolásának - tudjuk meg a vince.hu cikkéből. A nyomóval persze jóval gyorsabb és könnyebb a munka, azonban így jóval intenzívebb, csípősebb hatást érünk el, ami könnyen túldominálhatja az elkészülendő ételben a többi alapanyagot. A szétnyomott fokhagymát pedig sokkal könnyebb odaégetni, ez pedig elronthatja az étel ízét.

fokhagyma aprítás

A fokhagymát aprítsuk, ne nyomjuk össze. Fotó: Shutterstock

Éppen ezért érdemes inkább aprítani a fokhagymát. Ehhez azonban fontos, hogy közel hasonló méretű darabokra vágjuk fel. Ehhez fogjuk egyik kezünkbe a kés nyelét, a másikat viszont helyezzük a kés fejének végére. A kezünket tartsuk a kés végén, majd végezzünk hintázó mozdulatot, a kés nyelét mozgatva, és haladjunk előre-hátra a gerezdeken. Addig folytassuk a mozdulatsort, amíg a fokhagymát egészen apró darabokra szeleteltük.

A fokhagymát ezután hagyjuk egy kicsit pihenni, mivel a benne lévő allicin, amely rendkívül jó hatással van az immunrendszerre, csak egy kis idő után képes teljesen felszabadulni.


Legyen fokhagyma a kertedben

Ha van kerted, akkor semmi esetre se mondj le a saját fokhagymáról. A fokhagymát általában tavasszal szoktuk elültetni, de ha ezt nem tettük meg, ősszel pótolhatjuk. Habár az őszi fokhagyma kevesebbet terem, mint a tavaszi, általában nagyobbra szokott nőni.

A fokhagymát dughagymáról szaporítjuk. Válasszunk neki napos, világos, esetleg kissé árnyékos helyet, azonban teljes árnyékba ne ültessük. A fokhagyma kedveli a tápanyagban gazdag talajt, de ne trágyázzuk frissen az ültetés előtt.

A tavaszi fokhagyma ültetési mélysége 5-6 cm. A fokhagymát gerezdekre szedve helyezzük a földbe, mindig a szár résszel lefelé. Mindig csak egészséges gerezdek kerüljenek elültetésre. A gerezdek között hagyjunk 10 centiméter tőtávolságot, a sorok között pedig 30 cm sortávolságot. Soha ne hagyjuk kiszáradni a földjét, és a gyomokat is rendszeresen távolítsuk el.

Ismert tavaszi fajta a GK Lelexír, melyet leggyakrabban Makón termesztenek. A legnagyobb hozamot akkor hozza, ha márciusban ültetjük, betakarítani pedig júliusban lehet. A fokhagyma jellemző kártevői a fonálféreg, a hagymalégy és a dohánytripsz is. Betegségek közül baktériumos rothadás, fuzáriumos betegség, szürkepenész és peronoszpóra károsíthatja.

A fokhagymát akkor szedjük fel, amikor a növény levelei elsárgulnak, a szára pedig elszáradt. Ekkor szárítsuk meg a napon, és tároljuk száraz helyen.

A legtöbb fokhagymafajta idővel fás magszárat hoz, melyet mindenképp törjünk ki, hogy a növény energiája ne a felmagzásra menjen el. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a fokhagyma feje igen apró lesz. Ha nagy fejeket szeretnénk, érdemes magas foszfor tartalmú műtrágyát, például hallisztet használni, azonban ha túlzásba visszük a mennyiséget, akkor nem a fokhagyma, hanem a levelei fognak megnőni.

fokhagyma

A fokhagymát nem csak ehetjük, a kertben is sokat tud segíteni. Fotó: Shutterstock

Ezért egyél sok fokhagymát

Randevú előtt meggondolandó, de egyébként nagyon egészséges, ha gyakran fogyasztunk fokhagymát. A fokhagymának erős antibakteriális és gombaellenes hatása van, allicin nevű vegyülete pedig ráksejtellenes tulajdonsággal bír. Van benne szénhidrát, fehérje és nagyon sok ásványi anyag. Emellett tartalmaz A-, B-, C- és E-vitamint. Erős antioxidáns hatása van, mely segítségével erősíti az immunrendszert.

Illatát az ajoén nevű kéntartalmú anyagnak köszönheti. A fokhagyma segíti a szív- és érrendszer élettani folyamatait, hozzájárul a vérnyomás és a koleszterin csökkentéséhez, és csökkenti az érelmeszesedés, az agyvérzés és szívinfarktus kockázatát is.

Ne csak edd a fokhagymát

A fokhagyma nem csak finom és egészséges, de az evésen kívül is számtalan dologra használhatjuk. A konyhakertben használjuk fel gomba- és rovarölő hatását, hiszen kiváltható vele néhány, a környezetre káros növényvédő és gombaölő szer. Ehhez pedig nincs más dolgunk, mint elültetni a védeni kívánt növény mellé, vagy a belőle készített főzettel lepermetezni azt.

A rózsát nem csak megvédi a fokhagyma a betegségektől és a kártevőktől, de ha rózsa mellé ültetjük, annak sokkal erősebb lesz az illata. A lisztharmattal is felveszi a harcot, így érdemes a fertőzött növényeket lepermetezni fokhagymából készült főzettel. Ehhez aprítsunk fel 5 gerezd fokhagymát és öntsük le 1 liter forrásban lévő vízzel. Hagyjuk állni 24 órán keresztül, majd szűrjük le, és hígítsuk fel 3 liter vízzel. Ezután a lehűtött főzetet öntsük szórófejes palackba, és permetezzük le vele a beteg növényeket.

A fokhagyma még a gyümölcsfákat is megvédi a kártevőktől. Ráadásul a vakond sem szereti, így érdemes pár gerezdet belehelyezni a túrásába, és persze minél több a fokhagyma, annál kevésbé lesz kedve a vakondnak meglátogatni bennünket.

Paprikával kombinálva a fokhagyma eredményesen elriasztja az egereket, a patkányokat, a nyulakat, a kígyóféléket és egyéb kártevőket is a kertből.

Tavasszal tehát adjunk helyet a fokhagymának a kertben, addig pedig az ételeinkben, darabolva, nem nyomva!