A parlagfű témája talán sokaknak már unalmas és elcsépelt, azonban sajnos tény, hogy hazánk parlagfű-fertőzöttsége magas, így a téma minden nyár elején aktuális. Hogy miért éppen most?
A parlagfű június végén bontja virágait, vagyis ekkor kezdi meg a pollenek szórását, ha tehát a hónap végéig nem teszünk ellene, nem irtjuk, akkor bizony kifejti káros hatását.
A parlatfű eltüntetése törvényi kötelezettség
Az allergiás reakciók kellemetlenek és hevesek lehetnek, az érzékenyekre túlzás nélkül kínszenvedés vár, ha a közelükben található a virágzó növényből. Érdemes tudni, hogy a parlagfű irtása nem csupán amolyan opcionális feladat, a földek, telkek tulajdonosainak törvényi kötelezettségük a parlagfű eltüntetése, ennek elmaradása tetemes pénzbüntetést is vonhat maga után.
Azt is tisztázni kell, hogy a tény, hogy valaki nem tudott a földje, telke érintettségéről, egyáltalán nem jelent mentséget vagy felmentést, a büntetést akkor is kiróják, ha a terület gazdája jóhiszemű volt, és nem volt tudomása a parlagfű jelenlétéről. Ilyen eset könnyen előfordulhat a ritkábban látogatott zártkerti ingatlanok, hétvégi telkek vagy öröklött, nem művelt földterületek esetében.
A parlatfű eltüntetése törvényi kötelezettség – fotó: Shutterstock
Prevenció
Maga az irtás nem bonyolult, egy egyszerű kaszálás hatékony prevenciót jelent, a tarra vágott területen a parlagfű idén már nem tud még egyszer kihajtani és virágozni. Az évenkénti kaszálás helyett azonban érdemesebb hosszú távú megoldást találni, hogy a terület tartósan parlagfűmentes lehessen, ehhez pedig nem kell nagy befektetés vagy aránytalanul sok munka, ugyanis a parlagfüvet könnyen kiszoríthatják a kultúrnövények.
Mivel a parlagfű – nevéhez hűen – jellemzően parlagi, elhanyagolt, nem gondozott kertészeken, földterületeken jelenik meg, a legjobb, ha olyan növényekkel vagy olyan beültetéssel, kialakítással harcolunk ellene, melyek maguk sem igényelnek sok gondoskodást. Lássuk a lehetőségeket, melyek elsősorban kerti vagy éppen utcafronti körülmények között vethetők be!
Talajtakaró cserjékkel a parlagfű ellen
Az egyik legkézenfekvőbb ötlet a talajtakaró cserjék bevetése. Ezek az alacsony, általában 20-60 cm magas cserjefélék kiváló fedést adnak, a sűrű ágrendszer és lomb alatt sem a parlagfűnek, sem az egyéb gyomoknak nincs esélyük kihajtani.
A legtöbb talajtakaró kevés gondozást igényel, metszési feladatok alig akadnak, a honos vagy szárazságtűrő változatok telepítésével pedig az öntözési igény is minimalizálható, ez roppant hasznos, ha távolabbi, ritkán látogatott területről van szó.
A talajtakaró cserjék fő hátránya, hogy a velük borított terület nem alkalmas sem pihenésre, sem játékra, de még az átjárás is nehézkes (bár utat lehet kialakítani köztük). Ezek a hátrányok azonban enyhék, amennyiben a terület alapvetően nem állt aktív használat alatt.
A talajtakaró cserjék közül a teljesség igénye nélkül említhető az örökzöld orbáncfű, a terülő madárbirs, a kúszó kecskerágó, a törpelonc, a narancsvirágú pimpó vagy az erdei borostyán. A virágos fajok választásával nemcsak hasznos fedés, de nagyon dekoratív növényi szőnyeg is kialakítható!
A tény, hogy valaki nem tudott a földje, telke érintettségéről, egyáltalán nem jelent mentséget vagy felmentést – fotó: Shutterstock
A parlagfű kiszorítása pázsittal
A parlagfű kiszorítására a jó öreg pázsit is kiválóan alkalmas, persze ennek a módszernek a nyilvánvaló hátránya, hogy a gyep rendszeres nyírást és öntözést kíván. Amennyiben a fertőzött területet szeretnénk aktívvá tenni, a gyepesítés mindenképp megfontolandó, az ápolási munkálatokat pedig lehet mérsékelni automata öntözőrendszerrel vagy például szárazságtűrő fűmagkeverék használatával.
Még praktikusabb, ha a fűmagot vegyítjük vadvirág-magkeverékkel, az így kiszórt vetőanyag színes, természetes hatású, a mezőket, réteket idéző buja növényszőnyeget eredményez majd, mely nem igényel nyírást, ugyanakkor dekorációs értéke magas.
A veszélyeztetett parlagi részeket át lehet alakítani magas esztétikai értékű kavicságyásokká, melyek szinte százszázalékosan gyommentesek, nagyon mutatósak, és megfelelő tervezés után közel gondozásmentesek.
A kijelölt területet alacsony szegéllyel (fa- vagy kőelemekkel) kell körbekeríteni, erős geotextilt kell lefektetni, majd erre vastagon 5-15 cm-es rétegben mulcsanyagot kell kiszórni. Ez utóbbi lehet fakéregzúzalék, faforgács vagy folyami kavics, kőzúzalék is, főleg utóbbi kettő lesz látványos.
Az így kapott homogén, ápolást nem igénylő területet többféleképpen lehet dekorálni, kikerülhetnek stílusban illő (mediterrán, szukkulens) növények cserépben, de a textil arasznyi megvágásával a szabadföldbe is lehet ültetni. Építhető rá gúlaszerű sziklakert, de elegendő lehet pár dekorszikla kihelyezése is. Az ilyen típusú ágyás alig ad feladatot, emellett garantáltan parlagfűmentes lesz.
És egy olcsó, de drasztikusmódszer: a nejlonos takarás
Végül pedig akad még egy igazán olcsó, de kissé drasztikus módszer is. Elsősorban a hosszabb távon nem használt vagy extrém ritkán felkeresett kertek, telkek esetében válhat be a nejlonos takarás. Ilyenkor egyszerűen egy vastag, erős, fekete fóliát kell az érintett részre kiteríteni, majd azt leszúrható rögzítőelemekkel, esetleg kövekkel, súlyokkal fixálni.
A takarás alatt garantáltan nem fejlődik semmilyen gyom, a már meglévők pedig pár hét alatt teljesen kipusztulnak. A fóliás takarást egy június eleji kaszálást követően is lehet alkalmazni, de akár a tavasz derekán is el lehet kezdeni, így a parlagfű ki sem fog hajtani. Mivel látványként nem szép a fóliás fedés, elsősorban nem frekventált helyen lévő birtokokon vethető be a módszer.
